Orbán Viktor és a Néppárt viszonya olyan, mint egy párkapcsolati évődés

Ellensúly

Nem biztos, hogy Orbán Viktor kiiratkozott az Európai Néppártból azzal, hogy a Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárral tartott sajtótájékoztatóján alkalmatlannak nevezte Manfred Webert, akit nem fognak csúcsjelöltként támogatni az Európai Bizottság élére. A magyar ellenzéki pártoknak létkérdés a jó szereplés az európai parlamenti választáson, komoly belső feszültségeket okozhat, ha nem sikerül a kitűzött céljaikat elérni. Ezekről is szó esett az Ellensúly közéleti folyóirat második számának megjelenése kapcsán rendezett hétfő esti lapszámbemutatón a budapesti Kaptárban.

Végérvényesen eldőlt Orbán Viktor pávatánca után, hogy a Fidesz végleg kiiratkozott-e az Európai Néppártból? – indította kérdésével a politológusokkal való beszélgetést Stumpf András, a Válasz Online egyik alapítója és újságírója.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint nem erről van szó. Elmondta, bár van egy vita az Európai Néppárton belül az Európai Unió jövőjéről, amit „jobbra nyitással” képzel el a magyar miniszterelnök, de azért, mert nem támogatja Manfred Webert, még nem iratkozott ki a pártcsaládból. Tóth Csaba szerint van olyan értelmezése is a történéseknek, hogy egy másik néppárti jelölt mögé sorakozhatnak fel. „Weberrel azért kevesen boldogok” – tette hozzá.

Tóth Csaba nem gondolja azt, hogy Orbán Viktor és az Európai Néppárt viszonya lezárult volna, megjegyezte:

„Nagyon sok kérdőjel van amellett, hogy Orbán Viktor miért akar a Néppárt tagja maradni.”

A politológus azt mondta, a Fidesz nem egy olyan politikai közösség, ami kívülről szeret beleszólni abba, ami éppen zajlik, márpedig az egyik legfontosabb érv az Európai Néppártban való maradás mellett, hogy a döntéshozatali lehetőség a pártcsaládon belül van,

„azon kívül legfeljebb kiabálni lehet befelé, döntéshozatalt befolyásolni nem.”

Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója is úgy látja, hogy amit most Orbán Viktor csinál, az illeszkedik abba a politikába, amit eddig is képviselt. Ő sem gondolja azt, hogy Orbán Viktor kiiratkozott volna az Európai Néppártból. Szerinte a viszonyrendszerük olyan,

„mint egy párkapcsolatban, mikor az egyik fél szeretné már elmélyíteni a kapcsolatot és ezért nem egy finom jelzést ad a másiknak, hogy ha nem lépsz valamit, ha nem konszolidálod ezt a helyzetet, akkor én lépek.”

Lakatos Júlia ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz közben szövetségeseket keres, mások is próbálják őket bevonzani, de a hétfői Orbán-Strache közös sajtótájékoztatóból azt is látni, hogy a magyar miniszterelnök egyelőre kivár, amiből még akármi lehet, majd az európai parlamenti választás eredménye fogja döntően befolyásolni az Európai Néppárttal való viszonyát.

Reiner Roland, az Integrity Lab kutatási igazgatója szerint adódik a kérdés, hogy egyáltalán milyen az az Európai Néppárt, amiből ki lehet iratkozni. 

„Nem annyira képlékeny, mint ahogy Orbán Viktor szeretné láttatni, de az azért látszik, hogy most már mindenki úgy van vele, lássuk meg, mi történik az EP-választáson, mik lesznek az új erőviszonyok, és nézzük meg, hogy mi történhet a Néppárt körüli holdudvarban”

– fejtette ki.

Tóth Csaba még egy olyan lehetséges politikai alkut is felvázolt, aminek a tárgya az lenne az EP-választás után, hogy nincs többségi támogatása Manfred Webernek az Európai Bizottság élére, és a liberálisokkal kiegyezve egy olyan alternatív jelölt mögé állnak be az Európai Néppárttal, aki mögé viszont többséget lehet tenni.

Reagálások Orbán és Strache sajtótájékoztatója után: Az Európai Néppárt szóvivője a Politicónak azt nyilatkozta: „Nem Manfred Weber lesz az Európai Bizottság első olyan elnöke, akit a Fidesz szavazatai nélkül választanak meg.” A Fidesz ugyanis nem támogatta Jean-Claude Junckert 2014-ben. Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerint a Fidesz ki fog lépni az Európai Néppártból. „Az elmúlt napok viselkedésével és az olasz Liga vezetőjével tartott találkozóval világos jelét adta annak, hogy el fogja hagyni az Európai Néppártot” – nyilatkozta. Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban azt mondta: Orbán Viktor kijelentése Manfred Weberről nem változtat a Fidesz európai néppárti tagságáról szóló eljáráson. „Pontosan ezt az utat fogjuk járni, és ezt nem tesszük függővé Orbán Viktor minden egyes megszólalásától” – jelentette ki Sebastian Kurz. Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke úgy fogalmazott: „aki hétről hétre jobboldali populistákkal találkozik, az világos jelzést ad”, és „megelőlegezi az EPP döntését”.

Mi a tétje az EP-választásnak?

Az Ellensúly lapszámbemutatóján az ellenzék helyzetéről is szó esett a közelgő európai parlamenti választás tükrében. Tóth Csaba szerint óriási a tét az ellenzéki pártok számára. Emlékeztetett rá, hogy 2004-ben egy rossz EP-választási szereplésbe bukott bele Medgyessy Péter miniszterelnök, és ennek köszönhetjük Gyurcsány Ferencet. 2009-ben az SZDSZ-t megelőzte az LMP, ezért van ma LMP és nincs SZDSZ. 2014-ben Mesterházy Attila MSZP-elnök megbukott az európai parlamenti választás után, összeomlott az akkori budapesti baloldali megállapodás, aminek Bokros Lajos jelölése köszönhető, amiből pedig Tarlós István megválasztása következett.

Tóth Csaba úgy véli,

ha a mostani európai parlamenti választáson az MSZP-Párbeszéd rosszul szerepel, például a Demokratikus Koalíció megelőzi, akkor nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a baloldali budapesti megállapodás felbomlik.

A politológus szerint néhány párt úgy viselkedik, mintha nem is fogná fel, hogy milyen hatalmas tétről van szó. A Jobbikkal kapcsolatban azt mondta,

ha az MSZP vagy a DK, esetleg mindkettő megelőzi, nem lesz vége az ellenzéki pártnak, de az egy brutális következményű hír lesz a számára.

Arról is beszélt, hogy az LMP-nél és a Jobbiknál is egy politikai fordulat volt megfigyelhető a tavaly április után, és ennek a fordulatnak lesz egyfajta tesztje az európai parlamenti választás. Kijelentette: ha nagyon rosszul szerepelnek ezek a pártok, azt nagyon nehéz lesz megindokolniuk és nem azt gondolni, hogy rossz volt az a politika, amit tavaly április óta képviseltek.

A Momentum számára még fontosabb lesz az európai parlamenti választás, mert ha egy képviselőjük sem jut mandátumhoz, azt már nagyon nehéz lesz megmagyaráznia a pártnak – fejtette ki a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

Az MSZP-ről szólva elmondta: a párt mindig nehéz helyzetben van, de az MSZP-Párbeszédnek egy másfél hónappal ezelőtt még megvolt az esélye arra, hogy egy „gyenge” Jobbik mellett, erős kampánnyal akár 15-16 százalékos eredményt is elérhessen az európai parlamenti választáson. Tóth Csaba szerint,

ha az MSZP-Párbeszédnek nem lesz meg a harmadik mandátuma – ami olyan 12 százalékot feltételez -, akkor a két párt között vita kezdődik, az MSZP elnökével szemben komoly belső harcok indulnak, és a párt belemegy egy csúnya önmarcangolásba.

A Demokratikus Koalícióra is kitért: ha Dobrev Klára egy 10 százalék fölötti eredményt hoz a választáson, akkor megint az egész baloldali ellenzéki térfél arról fog szólni, hogy Gyurcsány Ferenc lett az ellenzék vezetője.

Lakatos Júlia elemzőként úgy látja: minden egyes választás, lemorzsolódás és szétesés közelebb viszi az ellenzéket ahhoz, hogy lemásolja a Fidesz útját, vagyis eljusson oda, hogy kihívó párt lehessen. Erre azonban négy vagy akár nyolc év múlva kerülhet sor. Lakatos Júlia elképzelhetőnek tartja, hogy egy politikai generációváltás lesz a megoldás végül. Azt is mondta, hogy az ellenzéki oldalon politikai vezetőket, karaktereket kell tudni kiállítani, de egyelőre azt látja, hogy nincs ilyen karakter, és még mindig Gyurcsány Ferencről van szó, illetve most már „bejött” Dobrev Klára is.

A Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója szerint

az ellenzéki oldalon ki kell találni, hogy ki a vezető, mit szeretnének közvetíteni a választóknak, és ez miben más, mint amit Orbán Viktor mond, mert jelenleg most csak mindenki a miniszterelnökre reagál.

Az ellenzék csupán odáig jut, hogy ha leváltják Orbánt - nem tudni hogyan -, akkor majd minden jó lesz. 

Ha ezt előbb-utóbb megugorják, akkor lehet egy alternatíva, de most csak ketrecharc van, azonban minden egyes kudarc közelebb visz a letisztulási folyamathoz – tette hozzá. 

Tavaly decemberben Ellensúly címen új közéleti folyóiratot indított az Ökopolisz Alapítvány, az LMP pártalapítványa. A januári lapszámbemutatón is ott jártunk, illetve az első szám két szerzőjével is interjút (Pápay Györggyel ITT és Mikecz Dániellel ITT olvasható) csináltunk. A negyedévente megjelenő lap a hazai közélet aktuális kérdéseivel foglalkozik, az elemzés szándékával.
 
sss
2019. Augusztus 19. | 09:53
páneurópai
sss
2019. Augusztus 19. | 09:53
páneurópai
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Kvárik Anita

Friss