Az ukránok már a kertvégben vannak: Nyugat-Magyarországon is egyre több szálló épül a migránsmunkásoknak

Tokodaltáró
Az egykori bányairoda Tokodaltárón

Csak úgy ömlik az égből a jéghideg eső, amikor az N1TV-s kollégákkal kikászálódunk a kocsinkból a tokodaltárói Tárna utca végén, ahol a májusi őszben komoran magasodik fölénk az egykori bányairoda épülete.

A Komárom-Esztergom megyei település egykori, patinás büszkesége ugyanis, az ország oly sok ingatlanjához hasonlóan,

ukrán vendégmunkásokra vár, szám szerint 77-re, akik mind magyar munkahelyekre érkeznek majd.

Hol van már a Fidesz-kormány melldöngető üzenete, miszerint, "Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját"...

Tokodaltáró
A felirat sajnos már nem aktuális

A metsző szélben Rövid Sándor Örs, helyi lokálpatrióta vár ránk, aki szomorúan meséli, hogy az évekig eladósorban lévő, potom 80 millió forintért kínált, hatalmas épületet nemrég egy magánvállalkozó vette meg, mindössze 30 millió forintért

kifejezetten azzal a céllal, hogy külföldi vendégmunkások számára nyisson benne szállást.

"A tokodaltáróiak érthető módon nagyon nem örülnek a dolognak, idén február 21-én 100-150-en el is jöttek az általunk szervezett lakossági fórumra, hogy tiltakozzanak"

- meséli a község sorsáért aggódó fiatalember, aki hozzáteszi, hogy az eseményen

"a polgármester csak hebegett-habogott, közölte, hogy az önkormányzat nem tud lépni a beruházás ellen, és azt akarta elhitetni a lakosokkal, hogy erről a képviselő-testület semmiről sem tudott".

A függetlenként győző, ám azóta állítólag KDNP-s színekben politizáló Petrik József a gyűlésen a közbiztonság javításával akarta lecsitítani a felháborodott polgárokat, ám Rövid Sándor Örs szerint a többséget nem nyugtatta meg az új kamerarendszerek, a fokozott rendőri ellenőrzések és a polgárőrség megszervezésének ígérete.

Petrik József
Petrik József

A településvezető egyébként nem kommunikált a lakosokkal az ügyről, az idegenek érkezésére a helyi lokálpatriótáknak szórólapozással, plakátolással, internetes kampánnyal kellett felhívniuk erre a polgárok figyelmét.

"Az a vicc az egészben, hogy eddig úgy árulták ezt az épületet, mint ami Altáró egyik legbékésebb részén fekszik. Nem véletlenül, hiszen itt, a fölfelé tartó Gete utcában végig a volt bányahivatalnokok, tisztviselők szolgálati lakásai, házai állnak. Ez egy tisztességes környék"

- árulja el kalauzunk, aki azt is elmondja: annak ellenére, hogy az épületben még nincsenek vendégmunkások, a környéket a helyiek nemrég sajátkezűleg voltak kénytelenek rendbe rakni, hogy a méteresre nőtt sövények és az elvadult bokrok ne nyújtsanak fedezéket az esetleges rosszban sántikálóknak.

Bár a leendő munkásszálló tulajdonosa is felszereltetett pár kamerát az épületre, ezt a lakosok nem érezték kellő biztosítéknak, hiszen a férfi azt is közölte, hogy csak az épület határáig tudja garantálni a rendet (amire egyébként az országban nem csak itt lenne szükség, lásd a tegnapi szomorú hírt).

"Különösen azután nem elégedtek meg ennyivel a helyiek, hogy hallották, mi történt Nyergesújfaluban, ahol egy részeg ukrán molesztálta az egyik presszó pultosnőjét."

Rövid Sándor Örs szerint a migránsmunkásokra a közeli gyárakban, például a nyergesújfalui Zoltekben vagy az esztergomi Suzukinál számítanak, mivel a magyar dolgozók többsége vagy nyugatra ment, vagy megalázónak érzi az ipari cégek által kínált béreket:

"Hiába van elég munka a környéken, ha az emberek havi 100 ezer forintért nem mennek el robotolni a gyárba"

- mondja keserűen, de azt is megemlíti, hogy a községben már most érezhető a munkásszálló negatív hatása: az albérlet- és lakásárak az egekbe szöktek a majd 2900 fős faluban.

Rövid Sándor Örs
Rövid Sándor Örs

A munkásszállónak és az új szomszédságnak a környéken lakók sem örülnek túlzottan.

"Az hagyján, hogy drágulnak a lakásárak, a szomszédos házak pedig el fognak értéktelenedni. Közben a polgármester arra nem képes, hogy a környékbeli utcákat lebetonoztassa"

- méltatlankodik egy környékbeli idős férfi, szinte az egyetlen élő ember, akit a felhőszakadásban az utcán találunk.

Az égiháború közepette sikerül elcsípnünk egy, az épület tőszomszédságában lakó hölgyet is, aki szerint a helyiek nagyon felháborodtak az önkormányzat viselkedésén, és hozzáteszi:

"Nagyon félek, az ugarom végében van az épület."

Petrik József polgármestert hivatalában próbáljuk faggatni a munkásszállóról, de minő véletlen, Tokodaltáró első embere épp tárgyal valahol, a jegyzőnek pedig nincs felhatalmazása, hogy nyilatkozzon az ügyben. Majd talán legközelebb, minket már úgyis várnak Esztergomban, úgyhogy rohanunk is tovább.

Hatvanban is egyre több az ukrán bevándorló | Alfahír

Egy szót sem beszélnek magyarul. - Két szót azért tudnak! - Mit? - Köszönni, meg kérni! - Ja, cigit...

A szakszervezet szerint is letöri a béreket a külföldi munkaerő

Az esztergomi Suzuki-gyár előtt találkozunk a Vasas Szakszervezeti Szövetség képviselőivel, akik szerették volna meglátogatni a gyárat, hogy meggyőződjenek az ottani munkakörülményekről, ám ez nem sikerült nekik.

"A Vasas Szakszervezetei Szövetségnek vannak tagjai a Suzuki munkavállalói között, így a Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató nem tilthatta volna meg, hogy bemenjünk és találkozzunk a tagjainkkal"

- mondja a még mindig szakadó esőben László Zoltán, az érdekvédelmi szervezet alelnöke, aki elárulja, hogy a gyár dolgozói hívták őket az üzembe, mert azt akarták, hogy lássák, milyen állapotok között folyik odabent a munkavégzés és hogyan viszonyul a cég a dolgozók jogaihoz.

Hozzáteszi, hogy tudomása szerint a Suzukinál nem zajlanak érdemi bértárgyalások, a gáncsoskodások miatt a munkásoknak pedig nincs érdemi érdekképviselete. Elmondása szerint emiatt hamarosan bírósághoz fognak fordulni.

Hiába tiltotta a gyár, mégis megalakult a Suzuki szakszervezete | Alfahír

Az esztergomi Suzuki-gyárban például korábban egyáltalán nem működött szakszervezet, ám az Audiban történtek hatására egyre nagyobb igény mutatkozott erre a munkavállalók részéről. Ezért úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Vasas Szakszervezeti Szövetség alapszervezetét, melynek megalakításában közel félszáz alkalmazott vett részt, ám mielőtt ez hivatalosan is bejelentésre került volna a gyár vezetősége behívta magához az alapszervezet leendő titkárát és azonnali hatállyal elbocsátotta.

Amikor a dolgozói állomány összetételéről kérdezzük, a következőt feleli:

"Az itt dolgozó kollégák szerint nagyjából 2500 saját állományú és hasonló számú kölcsönzött munkavállaló dolgozik a cégnél. Nagyon sok a szlovák, az ukrán és a román vendégmunkás."

László Zoltán hangsúlyozza, hogy még ezelőtt három-négy hónappal is azt mondta volna, hogy egy multinál nincs különbség a hazai és a vendégmunkások fizetése között,

"most már azonban, mivel több cégnél is rendkívüli mértékben csökkennek a megrendelések, már van hatása annak, hogy foglalkoztatnak-e külföldieket".

László Zoltán
László Zoltán

Az alelnök szerint, bár a Suzuki esetében nincsenek ilyen információik, már szerte az országban tapasztalják, hogy

a külföldi munkaerő letöri a béreket.

Ha a fideszes politikusok elmennének dolgozni, megtudnák mi a munka becsülete

Nunkovics Tibor, a Jobbik Komárom-Esztergom megyei regionális igazgatóját szintén a szakszervezeti tagok gyűrűjében találjuk. Az ellenzéki tisztségviselő is sötét képet fest a megye és a régió munkaügyi helyzetéről:

"Az elmúlt években Komárom-Esztergom megyét - Győr-Moson-Sopron megyéhez hasonlóan - érintette legsúlyosabban a munkaerő-elvándorlás, a kieső dolgos kezeket pedig egyre inkább harmadik országbeliekkel igyekeznek pótolni a cégek."

Nunkovics emlékeztet arra, hogy a Fidesz-kormány állami pályázatot is hirdetett a munkásszállók létrehozására, többségében kifejezetten külföldi munkavállalók számára. Ezzel a lehetőséggel szerinte sok, régióbeli település is élt; példaként Tokodaltárót, Lábatlant, Nyergesújfalut, Dorogot és Esztergomot említi.

A jobbikos tisztségviselő szerint a szervezett lakosságcsere keretében megjelenő migránsmunkások közbiztonsági kockázatot is jelentenek. Példaként ő is a nyergesújfalui inzultust említi, de arról is mesél, hogy Dorogon több fiatalba is belekötöttek a részeg vendégmunkások.

"Ez a jelenség teljesen szembemegy a kormányzati propagandával"

- fűzi hozzá, és azt ugyan elismeri, hogy a nemzetgazdaság szempontjából fontos, hogy a gyárak termelését biztosítsák, ám szerinte nem az idegenek betelepítése a megoldás:

"A problémát a Jobbik béruniós javaslatával kellene megoldani, a magyar béreket el kell kezdeni felzárkóztatni a Nyugat-európai szinthez, ezzel itthon lehetne tartani a fiatalokat és haza lehet csábítani a már távozottakat."

Nunkovics Tibor
Nunkovics Tibor

Nunkovics Tibor szerint a régióban élők határozottan elutasítják, hogy kéretlenül, mindenféle tájékoztatás nélkül vendégmunkások tömegeit telepítsék a környezetükbe. Hozzáteszi: a tokodaltárói fórumon tapasztalt felháborodás is jól mutatja, mennyire zavarja az embereket a jelenség, hiszen nem csak az önkormányzatra, de a beruházóra is próbálnak nyomást gyakorolni, hogy álljon el a tervétől.

A kormányzati kommunikáció suttogópropagandájára, miszerint a magyarok már nem hajlandók elvégezni az "alja munkát", ezért kellenek a külföldi vendégmunkások, a következőképpen reagált:

"Ez egy kínjába sült magyarázkodás. Javasolnám mind egyes fideszes országgyűlési képviselőnek és településvezetőnek, akik ezt kitalálták, hogy egyszer menjenek el dolgozni, és akkor megtudják, mi az általuk "alja munkának" beállított tevékenység. Én tudom, mit jelent a kemény fizikai munka egy gyárban, annak is megvan a maga becsülete, amint meg is kell fizetni."

Ezzel az üzenettel el is búcsúzik tőlünk a Jobbik regionális igazgatója, mi pedig csurom vizesen ülhetünk vissza a közelben parkoló autónkba, miközben körülöttünk a szűnni nem akaró esőben igyekszik munkába a következő műszak. Az elhaladó csoportok felől pedig több ukrán szó üti meg a fülünket, mint magyar.

Mások döntenek majd a sorsunkról? - Jászberényben már lakcímkártyát is kapnak az ukrán vendégmunkások | Alfahír

Keservesen zuhog az eső, amikor az N1TV-s kollégákkal kocsiba vágjuk magunkat, és elindulunk a Jászság szívébe, ukrán vendégmunkások után nyomozni. Jászberénybe érve mérséklődik az aranyat érő égi áldás, de teljesen még a mi kedvünkért sem akar elállni. Ennek köszönhetően sártengerben úszik a Faiskola utca, ahol egy korábban bérházként üzemelő paneltömb egykedvűen málladozva várja, hogy munkásszállóvá alakítsák.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nagy Béla Ádám
1
sss
2019. június 20. | 11:36
A választópolgárok nem számok és százalékok, melyek automatikusan összeadódnak, ha a különböző pártok éppen együttműködni vagy összefogni akarnak. Vélemény!
1
sss
2019. június 20. | 10:20
Cáfolja a BRFK a Magyar Nemzet értesüléseit.
1
sss
2019. június 19. | 21:00
Valakit előzetesbe helyeztek, de a kilétét egyelőre nem fedték fel a hatóságok.
sss
2019. június 20. | 11:36
A választópolgárok nem számok és százalékok, melyek automatikusan összeadódnak, ha a különböző pártok éppen együttműködni vagy összefogni akarnak. Vélemény!
sss
2019. június 20. | 10:20
Cáfolja a BRFK a Magyar Nemzet értesüléseit.
sss
2019. június 19. | 21:00
Valakit előzetesbe helyeztek, de a kilétét egyelőre nem fedték fel a hatóságok.