A nyugati agyelszívás adhatja meg a kegyelemdöfést az európai félperifériának

Diáktüntetés
Diáktüntetés

A Népszava közölt egy összeállítást a félperiféria keleti, dél-keleti helyzetéről a kivándorlás kapcsán. 

Annak ellenére, hogy Magyarországon sem számszerűleg, sem a népességhez mért arányait tekintve nem olyan magas az elvándorlók száma, ugyanakkor azt már mi is érezzük, hogy az agyelszívás, azaz a képzett és aktív munkaerő nyugatra csábítása milyen komoly űrt hagy maga után. 

A tanárok, orvosok, ápolók, mérnökök, valamint a szakképesítéssel és tapasztalattal rendelkező építőmunkások, szerelők hiánya szükségszerűen gátat szab a gazdasági fejlődésnek. A fiatalok elvándorlása pedig egyszerűen demográfiai válságot, majd összeomlást okoz. 

Gyere haza fiatal! De minek? | Alfahír

Magyarországon az elmúlt 10 év egyik legnagyobb társadalmi problémája az elvándorlás lett. 2010 óta több mint 600 ezer magyar fiatal hagyta el az országot. Mindeközben minden 6. magyar gyermek már külföldön születik. Ha nem változik a helyzet rövidesen, akkor hazánk a demográfiai összeomlás szélére kerülhet.

Szíria után Romániát hagyta el a legtöbb lakosa, igaz, nem néhány év alatt, hanem mondjuk egy évtized alatt. Az ENSZ becslései szerint a román uniós csatlakozás (2007) óta 3,4 millióan hagyták el az országot - a lakosság 17 százaléka -, ezzel pedig övék a legnagyobb lakosságvesztés az EU-ban. S miközben a kivándorlás évente mintegy 25 százalékos növekedést mutat, a természetes népszaporulat 25 éve, 1992 óta negatív tartományban van, és egyre súlyosbodó kilátásokkal. A román oktatási minisztérium adatai szerint 2010-ben még 3.399.112, míg a 2018/2019 – ben már csak 2.900.000 diák kezdte el az új tanévet. 

Családtagokkal együtt valószínűsíthetően 5 millió román élhet távol a hazájától. 

Ezért kellenek a vendégmunkások: több mint 200 ezer magyar él Németországban - sokan köztük már második generációsok | Alfahír

A Portfolió közölt egy összeállítást a Németországban élő és dolgozó magyar gazdasági bevándorlókról a német statisztikai hivatala, a Destatis legfrissebb adataira hivatkozva.

Szerbiában 50 és 70 ezer közé tehető az országot elhagyó orvosok, ápolók, szakmunkások száma, és találja meg a számításait nyugaton. A 18-29 év közöttiek harmada akarja elhagyni az országot, miközben a külföldön élők 41 százaléka nem akar hazajönni. 

Horvátországban a hivatalos adatok szerint 2017-ben 47352-en emigráltak, azonban a Nemzeti Bank egy kutatása szerint 230 ezren vándoroltak ki (döntően Németországba) a 4,3 milliós országból. A szegény Szlavónia térségében ez azt jelentette, két éve hat általános iskolát kellett bezárni a diákok alacsony száma miatt. 117 oktatási intézménybe pedig nem jelentkezett új diák.

Bulgáriában 7,4 millióan élnek, 1989-ben ez még 9 millió volt, 2050-re pedig lehet 5,4 is. Ahogy az a félperiférián megszokott, a kivándorlás tolóereje a szegénység, az alacsony bérek, és a korrupció magas szintje. Minden évben 500 orvos hagyja el az országot. 

Koszovóban sem jobb a helyzet, de hogyan is lehetne jobb?! A felnőtt lakosság negyven, a fiatalok 60 százalékának nincs munkája, így nem csoda, ha külföldön akarnak szerencsét próbálni. 2016-ban a német belügyminisztérium szerint a koszovóiak és az albániai albánok folyamodtak legnagyobb arányban letelepedési engedélyért. 
 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

A pénzintézet nyugdíjbiztosítottjai között több mint 6 százalékkal nőtt a 35 év alatti fiatalok aránya.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke beszélt az Alfahírnek a rabszolgatörvényről.