Az államosítás után már a gazdag települések iskolái is ugyanolyan alulfinanszírozottak

.

2017 január elsejével állami fenntartásba kerültek az iskolák. Az intézkedés bevezetése óta, komoly vita zajlik annak tekintetében, hogy jó ötlet volt-e elvenni az önkormányzatoktól az iskolák finanszírozását.

A kormányzat 6 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy első ütemben az önkormányzatoktól elvonják az iskoláik fenntartói jogosítványait, de az iskolák működtetése, akkor még az önkormányzatoknál maradt. Aztán 2017-től már az iskolákat még saját kezűleg működtető önkormányzatokat is arra kényszerítették egy új törvénnyel, hogy az ingatlanaikat önként adják át ingyenes vagyonkezelésbe az állami fenntartónak.

Emiatt azonban rengeteg önkormányzat tiltakozott. Több önkormányzat is azért fejezte ki akkoriban a rosszallását, mert

az állam úgy döntött, hogy államosít mindenféle szakmai egyeztetést nélkülözve.

Akadt olyan önkormányzat, amely úgy védekezett, hogy ezidáig akkor feleslegesen ölték bele a pénzt az intézmények fejlesztésébe, ha utána meg a kormány egy csapásra mindent magához vesz. 2016 decemberében, Gödöllő polgármestere, Gémesi György úgy nyilatkozott, hogy

„az önkormányzatok be lettek kényszerítve abba, hogy önként és dalolva adjanak át egy hatalmas vagyont vagyonkezelésbe, gondolja végig, hogy ezek az iskolák egy óriási vagyonát jelentik a településnek. Ez vagyonkezelésbe átment, gyakorlatilag semmi ráhatása nincs a településnek azokra az épületekre, melyeket egyébként nagyon sok többletforrással, munkával tartottak karban és fejlesztettek”

Az államosításba, Csömör önkormányzata nem is törődött bele, ezért bírósághoz fordult. Csömör három pontban támadta meg az iskolaállamosítási törvényt.

1.     Kormányzat jogszabállyal kényszerítette az önkormányzatokat, illetve a képviselő-testületeket, hogy „önként” mondjanak le fenntartói jogukról és az iskolának helyet adó ingatlan működtetési jogáról.

2.      A község Alaptörvénybe ütközőnek találta a tulajdonjog elvételét, mert az Alaptörvény csak abban az esetben engedélyezi a kisajátítást, ha a közcél más módon nem oldható meg.

3.      Indokolatlan diszkriminációnak ítélték meg, hogy a törvény csak a települési önkormányzatokat zárta ki a fenntartói körből, egyházak, alapítványok, cégek, kisebbségi önkormányzatok, magánszemélyek továbbra is lehetnek iskolafenntartók.

Az önkormányzat 2018 januárjában meg is nyerte a pert a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A bíró azért adott igazat Csömör városának, mert szerinte a törvény több pontja is alkotmánysértő, ezért arra kérte az alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a jogszabály több pontját. 2018 júniusában azonban az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy

az állam a tulajdont a feladattal együtt vette át, tehát nem ütközik az alaptörvénybe, hogy Csömör község elvesztette az iskoláját.

Érdekesség, hogy a Fidesz egykori oktatási minisztere, Pokorni Zoltán is bírálta az államosítást:

Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok mindent államosított

– nyilatkozta még 2013-ban Pokorni.

Pokorni szerint a kistelepülési iskolák lettek az állami feladatátvállalás nyertesei, míg a nagyvárosi, több szolgáltatást nyújtó intézmények a kárvallottjai, az egyes önkormányzatok által nyújtott kiemelten magas színvonalú oktatást ugyanis a kormány nem tudja egységesen fenntartani.

.

 

Hol a fejlesztés?

Azóta több olyan eset is akadt, amikor megkérdőjelezhető döntések történtek az iskolafelújítások tekintetében. Példának okáért, augusztus végén egy budaörsi iskolában a tantermek felújításához a Klebelsberg Központ (KK) csak a festéket biztosította, magát a festést a szülőknek kellett volna elintéznie.

Mit is mondhatnék:

sajátos elképzelése van a KK-nak az állami fenntartás fogalmáról.

A korrektség érdekében jegyezzük meg, hogy az EMMI azzal védekezett, hogy a szülők csak festékvásárlásra kértek támogatást, azonban erről a szülők nem így tudtak. A megoldás végül az lett, hogy poszterekkel takarták el a csúnya megsárgult falat. (Keleti kényelem, nyugati nyugalom – szerk.)

A másik eklatáns példa a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola volt, ahol az intézmény külső oldalán leomlott a vakolat. Az omlásveszély miatt elkerítették az érintett szakaszt, ahol egyébként az iskola egyik oldalbejárata is található. A kecskeméti tankerület vezetője azzal védekezett, hogy jelenleg nekik csupán arra van fedezetük, hogy az iskolák üzemeltetését meg tudják oldani, de felújításra pénz nincs. Bár a Klebelsberg Központ belső pályázatán próbáltak pénzt szerezni a Zrínyire, ez eddig sikertelen volt.

Együtt a mélyben

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint az a legfőbb változás az államosítás óta, hogy az önkormányzatok már nem érdekeltek abban, hogy odategyék a saját részüket az intézmények fejlesztésére.

„Én korábban önkormányzati képviselő voltam, és Miskolcon ez úgy nézett ki, hogy a közoktatási költségek felét fedezte az állam, a többit az önkormányzatnak kellett előteremtenie, mindezt úgy, hogy a rendszerváltás óta egyre több forrást vontak el”

- jegyezte meg Szűcs Tamás.

A szakszervezet elnöke szerint ez a rendkívül rossz anyagi helyzet, hivatkozási alap volt az állam számára az államosításra.

Nem államosítania kellett volna a kormánynak, hanem egy korrekt finanszírozási rendszerre lett volna szükség

– szögezte le a PDSZ elnöke.

A kormány ezután úgy kommunikálta le az államosítást, hogy ennek köszönhetően eltűnnek a különbségek a gazdag és a szegény önkormányzatok között. Ez részben meg is történt, ugyanis jelenleg azt látni, hogy már a gazdagabb önkormányzatok iskolái is ugyanolyan alulfinanszírozottak, mint a többi. (Innen nézve az egyenlőség valóban megtörtént – szerk.)

„Elvették az önkormányzatoktól azt a lehetőséget, hogy a helyi iskoláknak sajátos arculatot tudjanak adni. Félreértés ne essék, nem volt tökéletes az önkormányzati rendszer sem, voltak hibái, de még mindig nagyobb biztonságot nyújtott, mint a jelenlegi struktúra.”

Szűcs Tamás szerint három oka lehetett az államosításnak.

1.      Beleilleszkedik az államosítás, a Fidesz centralizációs politikájába. (Egyen tankönyvek, az iskolakezdés rugalmasságának eltörlése, óvodaszigor stb.)

2.      A lehívható Európai Uniós oktatási támogatásokra, így már nem az önkormányzatok, hanem az állam pályázhat. Korábban akármilyen politikai többségű önkormányzat pályázhatott ezekre a forrásokra, most már csak a kormányzat.

3.      A kormány célja, hogy minél több tanulót, a jól finanszírozott egyházi iskolák felé tereljen. Az állami oktatás színvonal vesztésével együtt járt az, hogy a középosztálybeli szülők, inkább a stabilabban működő egyházi intézményekbe viszik a gyermekeiket.

.

Elvándorló diákok

Az ügyben megkerestem egy kis település polgármesterét is. A választásom Kocsordra esett, amely egy 3000 fős település Szabolcs megyében. A községben egy általános iskola található. A jelenlegi polgármester, Földi István kérdésünkre elmondta, hogy az 5 ezer fő alatti települések esetén, már csak a költségek szempontja miatt is lehet, hogy nagyobb segítség, ha az állam finanszírozza a helyi iskolát.

„Ugyanakkor amióta államosították az iskolákat, itt a térségben egyre kevesebb diák van”

– emelte ki Földi István.

A polgármester szerint a legjobb opció az lenne, ha az önkormányzatok maguk dönthetnék el, hogy képesek-e önként finanszírozni a helyi oktatási intézményeket.

Földi István hozzátette, hogy gyakrabban tudnák korszerűsíteni a helyi általános iskolát, ha az önkormányzat kezelésében lenne, másrészt így lehetséges, hogy könnyebben is itt tudnák tartani a diákokat.

Én Kocsord polgármestereként örülnék, ha visszaadnák az iskolát és mindent megtennék a fenntartása érdekében

– zárta mondandóját Földi István.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

A Jobbik viszont elítéli az agressziót.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy elődje visszaadja a mandátumát.
Nehezen tudják megemészteni a vasárnapi eredményeket a kormánypártban.
A felmérések nem tudták előre jelezni Borkai Zsolt győri polgármester szex- és korrupciós videójának negatív hatásait.
Az Index online választási műsorban kérdezte a frissen megválasztott ellenzéki főpolgármestert, aki többek között arról beszélt, hogy minek tulajdonítja a győzelmét, miben hibázott a Fidesz, és az eredmény mennyiben köszönhető a Borkai-ügynek.
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
sss
2019. október 16. | 16:48
A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve.
sss
2019. október 16. | 15:21
A volt főpolgármester örül annak, hogy vége a kampánynak, szeretné, ha a háborúskodás helyett nyugalom lenne Budapesten.