Nem tűnik járható útnak, amit Áder János felvállalt, mégis utat mutatott

Áder János
Áder János köztársasági elnök (k) magyar újságíróknak ad interjút a New York-i Central Parknál 2019. szeptember 24-én. Az államfő az ENSZ Közgyűlés általános vitáján vett részt.
MTI/Bruzák Noémi

A politikai adok-kapok, illetve Greta Thunberg felbukkanása miatt Áder János államfő New York-ban elmondott konkrét vállalásaival, illetőleg azok megvalósíthatóságával keveset foglalkoztunk, pedig bizonyos szempontból korszakos kijelentéshez ért hazánk. Erről kérdeztük Perger Andrást, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelősét.

Áder János majdnem 2 milliárd forintot ajánlott fel a Földnek a következő 3 évre

Ahogy az várható volt a magyar államfőtől, a New York-i ENSZ klímacsúcson elmondta, hogy hazánk gyakorlatilag a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa, gyakorlatilag a világ fogja vissza a teljesítményünket, sőt, még pénzt is ajánlott a Föld megmentésére.

Mielőtt továbbmennénk, nem árt felidézni, hogy a köztársasági elnök már múlt hét kedden (szeptember 17-én) megszellőztette az ENSZ-közgyűlés előtt felvázolt jövőképét. Áder János már arról beszélt Gyulán, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kara diákjainak tartott előadásán, hogy 2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés Magyarországon.

Ennek feltétele, hogy megépüljön Paks 2, valamint sikerüljön 2030-ig 7000 megawattra növelni az ország naperőmű-kapacitását - mondta akkor.

New York-ban ezt némileg kibontva úgy fogalmazott, hogy a magyarországi áramtermelés 90 százaléka akkor lehet 2030-ban szén-dioxidmentes, ha addigra megtízszerezzük a naperőművi kapacitásunkat (a tavalyi fejlesztéseknek köszönhetően idén tavasszal körülbelül 700 MW-ra bővült a fotovoltaikus naperőmű-kapacitásunk), és ezzel párhuzamosan befejezzük a szén energetikai hasznosítását (ezt nagyjából ki is pipálhatnánk azzal, ha a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mátrai Erőművet - legkésőbb - 2025-ben bezárnánk), valamint bővítjük az atomerőművi termelésünket (itt viszont nincs egyelőre végleges dátum, a mostani hivatalos állapot szerint 2027 előtt biztosan nem fogják átadni az első új blokkot, további csúszást feltételez, hogy a létesítési engedélyeztetési kérelmét sem sikerül az oroszoknak a 2019-es határidőre beadni - Paks 1 blokkjainak üzemideje 2032 és 2037 között lejár).

Úgy tűnik, Áder János bizonyos dolgokban a kormányzat elé szaladt, a hivatalos magyar állami szereplők közül ő volt az első, aki nagy nyilvánosság előtt a szénből való kiszállást bejelentette

- foglalta össze az Alfahírnek a fentieket Perger András, hozzátéve: a karbonsemlegességre a Nemzeti Energia- és Klímatervben is csak néhány grafikonban utalnak, de ezt a szándékot még egyetlen kormánytag sem vállalta fel. 

Ilyen gyorsan még soha nem melegedtek a tengerek és nem olvadt a jég a Földön

Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken - olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott - közölte a BBC.

A Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse ugyanakkor hangsúlyozta, Áder János nyilatkozatában azért bőven akad kérdőjel is.

Egyrészt, az államfő csak a villamosenergia-termelés karbonsemlegességéről beszélt, ez pedig közel sem egyenlő az egész ország szén-dioxid-kibocsátásának drasztikus visszaszorításával. Így valójában a kitűzött cél is gyenge: a kormányzat által rögzített 40 százalékos kibocsátási bázist 2030-ig elérhetjük azzal, ha bezárjuk a Mátrai Erőművet (a jelenlegi mérték 32 százalék, a szénerőmű további 7-10 százalék jelent). 

Másrészt, ha valóban megvalósulna a 7000 MW-os naperőmű-kapacitás, kikapcsolhatnánk Paks 1-et, és elfeledhetnénk Paks 2-t is. Ugyanis nincs szüksége ekkora kapacitásra Magyarországnak. A jelenlegi rekord csúcsidei rendszerterhelés (2019. január 23.) 6926 megawatt, viszont ha a tervek szerint egyszerre működik a 6 darab paksi reaktor a megtízszerezett napenergia-kapacitással, akkor a nukleáris, illetve a rugalmatlan villamosenergia termelésünk meghaladhatja a 11.000 megawattot. Ennek viszont már nem felelne meg a hazai rendszer, a tárolásról nem is beszélve. Perger András itt megemlítette azt is, hogy Áder János nem beszélt a szélenergiáról, sem Magyarországon, sem New York-ban, de arról sem tudni, hogy mit tervezne a gázos erőműveinkkel.

Felvetettük, hogy a kormányzati kommunikációban a paksi kapacitás-bővítés továbbra is úgy szerepel, mint egy klímabarát beruházás, amivel kapcsolatban Perger András elmondta, hogy mivel 99 százalék az esély arra, hogy Paks 2 nem épül meg 2030-ig, így semmi esetre sem beszélhetünk kibocsátás-csökkentésről, maximum az eddigiek kiváltásáról. Azon pedig el kellene gondolkodnia végre a kormányzatnak, miért éri meg ezermilliárdokat elkölteni egy olyan nukleáris létesítményre, amely 80 euróért termel 1 megawattórát, miközben külföldön a napos és szeles kapacitások már most 30-40 euróért teszik ugyanezt. 

Mint elmondta, a Greenpeace üdvözli, ha valóban bezárnák a Mátrai Erőművet, és egyetért azzal is, hogy erre megfelelő céldátum 2025, tekintettel az ellátás-biztonságra, valamint addigra sikerülne gondoskodni az ott dolgozók átképzéséről is. 

Perger András szerint Áder János ENSZ-ben elmondott vállalása klímavédelmi szempontból javít egy kicsit hazánk renoméján, ugyanakkor a hitelességét csorbítja, hogy piaci és műszaki értelemben ez nem tűnik járható útnak. 

A Greenpeace munkatársa aláhúzta, hogy egy valódi klímapolitikában a nukleáris bővítésre szánt összegből az épületek szigetelését támogatná a kormányzat, ezzel ugyanis az ország energiafelhasználásnak 40 százalékát megspórolhatnánk. 

"Üdvözöljük, hogy az ENSZ Közgyűlésen Áder János köztársasági elnök megerősítette: Magyarország a szén energetikai hasznosítását 2030-ra kivezetné. Ehhez többek között megfelelő intézkedéseket, eszközöket, a lakossági szénfűtésről átálláshoz támogatási rendszert várunk a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímatervbe. Azonban az anyagi javakat előtérbe helyező erkölcsi értékeink megváltoztatása, fogyasztásunk csökkentése, az egész gazdasági-társadalmi szerkezet átalakítása nélkül – csak technikai megoldásokkal – nem érhetünk el valós eredményt" – reagált Áder János szavaira Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia csoportvezetője.
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss