Összeomlás szélén a vidéki közösségi közlekedés, a kormány egyelőre nem változtat a rendszeren

Összeomlás szélén a vidéki közösségi közlekedés, a kormány egyelőre nem változtat a rendszeren

Több nagyvárosban és Budapesten is egyre nagyobb gondot okoz a közösségi közlekedés finanszírozása, miközben a versenyképtelen fizetések okozta munkaerőhiány és az elöregedő buszállomány miatt egyre több járat marad ki. Eközben a kormányzat nem kíván változtatni a finanszírozási rendszer.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt a helyi tömegközlekedés finanszírozására. A miniszter szerint ennek finanszírozása az önkormányzatok feladata, most csupán annyi történik, hogy ezt megerősíti a kormány. Ugyanakkor hozzátette: a "forrásmegosztás jelenlegi rendszerén nem kívánunk változtatni."

Az RTL Klub kérdésére azt mondta, a kormány nem száll ki a BKV finanszírozásából, ezt szerinte "nem tartalmazza a törvényjavaslat, és a kormánynak sem szándéka - idézte a kormányinfón elhangzottakat a 444.hu.

Mint ismert, kedden Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára azt mondta, az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk az önkormányzatoknak, és ezt a jövőben törvénybe is foglalják.

Hozzátette azt is: a kormány az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatának a helyi tömegközlekedés finanszírozását tartja, és a meglévő jogszabályok is az önkormányzatok feladataként jelölik meg a tömegközlekedés biztosítását.

Alulfinanszírozottság, munkaerőhiány, koncepciótlanság

A közösségi közlekedés finanszírozása évek óta megoldatlan kérdés. A kormányzat láthatóan továbbra sem akar lépni az ügyben, amit jelez, hogy szándékaik szerint marad a mostani finanszírozási rendszer, miközben óriási problémák jellemzik a területet. 

Kiváló példa erre két, igen eltérő anyagi helyzetben lévő nagyváros: Győr és Miskolc. Mindkét városban az összeomlás szélére került a közösségi közlekedés, aminek egyértelmű oka az alulfinanszírozottság és az ebből fakadó munkaerőhiány.

Győrben szeptemberben több száz buszjárat maradt ki (kevesebb, mint egy hónap alatt 680 járat), ráadásul szinte kivétel nélkül a reggeli és a délutáni csúcsidőben.

Mint kiderült, a kimaradások oka a munkarőhiány, a városban közismert a buszvezetők hiánya. A Volánbusz ráadásul képtelen pótolni az egyre öregedő állományt, lévén képtelen versenyképes fizetést adni a multinacionális cégekkel szemben. Emellett Győrben utoljára 2010-ben vásároltak új buszokat (akkor is mindössze három darabot), miközben egyre nagyobb gondot okoznak a közlekedés dugók. 

Hasonló gondokkal küszködnek évek óta Miskolcon is, annyi különbséggel, hogy a sokkal szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró önkormányzatnak jóval kevesebb lehetősége van arra, hogy rendbe tegye a közösségi közlekedést. 

"Tragikussá vált a helyzet az MVK. Zrt.-nél, több évnyi nemtörődömség és szakmaiatlan hozzáállás miatt az utazók igényeivel összeegyeztethetetlen járatritkítást jelentettek be, ezért válságmenedzsert nevez ki Miskolc új vezetése a helyzet megoldása érdekében"

 - mondta november elején a város új polgármestere, Veres Pál.

Az ellenzéki városvezető nem is túlzott: a munkaerőhiány, a bérfeszültség és az ezt megfejelő amatőr szervezés az összeomlás szélére juttatta a város tömegközlekedését. Ezt jelzi, hogy az utóbbi hónapokban már hetente változott a menetrend, ami értelemszerűen totális zűrzavart eredményezett a városban.

Több évnyi szakmaiatlan vezetés miatt már válságmenedzser kell a miskolci tömegközlekedéshez

Tragikussá vált a helyzet az MVK. Zrt.-nél, több évnyi nemtörődömség és szakmaiatlan hozzáállás miatt az utazók igényeivel összeegyeztethetetlen járatritkítást jelentettek be, ezért válságmenedzsert nevez ki Miskolc új vezetése a helyzet megoldása érdekében - írja közleményében a város új polgármestere, Veres Pál.

Budapest kevés lesz a béremeléshez

Nem jobb a helyzet a fővárosban sem. A több mint 12 ezer főt alkalmazó BKV-nál is óriási gond a bérfeszültség, ezért a szakszervezetek egységesen 15 százalékos béremelést követelnek. Ez mintegy bruttó tízmilliárd forintba kerülne a közlekedési vállalatnak, vagyis Budapestnek, erre viszont a városnak nincsen pénze. Karácsony Gergely november elején úgy fogalmazott, hogy a fizetésemelés mértéke nem tartható, így egyértelmű, hogy a kormányzatnak be kell segítenie a finanszírozásba.

Főleg abban az esetben, ha a szakszervezetek nem engednek a 15 százalékos béremelésből.