70 éves a NATO, ennek apropóján II. Erzsébet brit királynő a Buckingham-palotában fogadta a szövetség állam- és kormányfőit. A hangulat viszont nem volt éppen ünnepi.
Utóbbi nem okozott meglepetést, a NATO vezetői konfliktusokkal terhelt időszakban ültek össze konzultálni:
- Macron agyhalottnak nevezte a szervezetet, itt egyébként arra gondolt, hogy súlyos deficitet mutat a NATO konszenzusteremtő képessége
- az egyik tagállam (Törökország) hadműveletet indított egy idegen ország (Szíria) területén
- Trump csökkentette a NATO költségvetéshez történő amerikai hozzájárulás mértékét
- az amerikai elnök szerint a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadás a tagállamokban már nem is elegendő, inkább 4 százalékot kellene kitűzni célul
- Ankara azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza az Oroszország által jelentett fenyegetés miatt történő keleti szárny katonai erősítését, ha nem ítélik el a szíriai kurdokat
Eközben pont az az Angela Merkel által vezetett Németország próbálja betölteni az egyensúlyozó, kiegyenlítő, békítő hatalom szerepét, amely eddig látványosan ignorálta még azt is, hogy csak céldátumot adjon a GDP-arányos, 2 százalékos cél németországi megvalósításának a védelmi kiadásokban. Ezen pont most változtattak, 2032 lett a Berlin által kitűzött időpont a költési vállalás teljesítésére.
Feszült sajtótájékoztató
Trump és Macron londoni sajtótájékoztatója nem volt túl szívélyes hangulatú, az amerikai elnök egy ponton a következő kérdést szegezte Macronnak:
Szeretne néhány kedves ISIS-harcost? Tudok adni, az összeset hazaviheti.
„Beszéljünk komolyan” – reagált Macron, majd így folytatta:
A térségben a harcosok döntő többsége Szíriából, Irakból és a környékről jött. Az első számú problémát nem a külföldi, hanem a helyi harcosok jelentik, és a mostani helyzet miatt egyre több van belőlük.
Trump erre újabb beszólással kontrázott:
Ezért nagy politikus, ez volt az egyik legnagyobb mellébeszélés, amit hallottam.
Hazatérnek Európába a „kalifátus" külföldi harcosai
Az Iszlám Államra mért súlyos katonai csapások felszámolták a területbirtoklási kapacitásaikat, de a szervezet, különösen annak ideológiája ezután is tovább él. Bár a legfrissebb hírek szerint a Daesh kezd új erőre kapni, ebben a cikkben a hazatérő külföldi (európai) harcosok jelentette fenyegetésről adunk képet, felhasználva a Külügyi és Külgazdasági Intézet „A külföldi harcosok jelentette fenyegetés a „kalifátus" bukását követően" című kétrészes tanulmányát, amelyet Orosz Anna, Szalai Máté és Wagner Péter jegyeznek.
A két fél között kereskedelmi konfliktus is van, Párizs az amerikai technológiai óriáscégekre vetett ki digitális adót, Trump ennek hatására azzal fenyegetőzött, hogy 100 százalékos vámot tesznek a jellegzetes francia importtermékekre, például a borokra és sajtokra.
Erdoğannal partnerek
A Downing Street 10-ben egyeztetett Boris Johnson, Recep Tayyip Erdoğan, Angela Merkel és Emmanuel Macron Törökország szíriai offenzívájáról. Macron azzal vádolja Ankarát, hogy együttműködtek az Iszlám Államhoz kötődő csoportokkal, de közös nyilatkozatuk szerint a négy vezető elkötelezett a terrorizmus elleni harcban, valamint a szíriai menekültek biztonságos és önkéntes visszatelepítésében.
Trump viszont potenciális, Törökország elleni szankciókról beszélt az orosz Sz-400-as rakétarendszer vásárlása miatt.
Megvédik a tagállamokat
Erről már Jens Stoltenberg biztosította az észak-keleti tagállamokat, leszögezve, hogy viszályok ugyan vannak, de nem hagyják magukra ezeket az országokat az orosz fenyegetéssel szemben.
Ha stabilitást akarunk Európában és csökkenteni a konfliktusokat, akkor kötelességünk stratégiai párbeszédet kezdeni Oroszországgal, de naivitás nélkül
- ezt már Macron fejtette ki Oroszország kapcsán.
Őszintén szólva a helyzet nem jó. Azért mondtuk fel a megállapodást, mert a másik fél nem tartotta be. De ők megállapodást akarnak kötni, és mi is. Ez nagy dolog lenne
- ezek pedig már Trump szavai a közepes hatótávolságú rakéták korlátozásáról szóló megállapodásról.
Az ukránok szerint a magyar kormány felhagy a blokkolással
A magyar kormány a kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvtörvény miatt blokkolja a NATO-Ukrajna Bizottság magasszintű politikai tanácskozásait, de Vadim Prisztajko külügyminiszter a találkozón arról beszélt újságíróknak, hogy Magyarország hamarosan engedni fog, Kijev pedig napokon belül tárgyalja a középfokú oktatásról szóló törvényjavaslatot.
Az ukrán parlament előtt van egy előterjesztés, mely szerint a nyelvi cikkely nem fog kiterjedni a magániskolákra. A külügyminiszter úgy látja, hogy ezzel a módosítással teljesítik az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlását.
Azt várom, hogy ennek a megszavazása után Magyarország bejelenti, hogy feloldja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű blokádját.
- tekintett optimistán a jövőbe a politikus.
Kína fenyegetés
Először fordult elő olyan, hogy egy közös nyilatkozatban lehetséges fenyegetésként értékeljék Kínát a NATO tagállamai, mint feltörekvő katonai hatalmat.
Felismerjük, hogy Kína növekvő befolyása és külpolitikája lehetőségeket, de kihívásokat is jelent, amelyekkel szövetségként közös erővel kell megbirkóznunk
- olvasható a dokumentumban a dpa hírügynökség szerint, a hivatalos közzététel elvileg szerdán megtörténik.
Lehetséges problémaként az 5G-mobilhálózatok kiépítését konkrétan megnevezték, különös tekintettel a kínai Huawei-re, amelyet korábban biztonsági kockázatként értékelt az Egyesült Államok.
Tüntetés
Londonban demonstrálók fogadták a találkozóra érkezőket, elsősorban Donald Trump miatt, akinek meglehetősen komoly ellentábora van Nagy-Britanniában.