PISA-felmérés: A helyére került a magyar oktatás

.

Minimálisan javult a magyar diákok teljesítménye, azonban még mindig az OECD-átlag alatt van a legfrissebb PISA-felmérés szerint a hazai oktatás - derült ki a múlt héten közzétett jelentésből.

A PISA-felmérés elsőként talán 2015-ben keltette fel a közvélemény érdeklődését, amikor is az akkori "vizsgálat" szerint a magyar diákok teljesítménye óriásit zuhant. A tavalyi felméréshez képest most némi javulás mérhető tetten, azonban amit tényleg érdemes megvizsgálni az az, hogy egyre több olyan magyar diák számára nincs kiugrási lehetőség, akik nem a megfelelő anyagi környezetbe születnek bele. 

Mint ismert, a 4 évvel ezelőtti zuhanásra válaszként Orbán Viktor miniszterelnök jelentést kért az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjétől, Balog Zoltántól. A 2015-ben még oktatásért felelős államtitkárként dolgozó Palkovics László a Magyar Időknek úgy fogalmazott, hogy nincsen nagy gond, hiszen egy jelentős kiértékelés után látni fogják mik lehetnek a problémák. Végül a konklúzió a következő lett:

a rossz eredmények a tanárok tudásátadása és az elavult oktatási módszertan miatt voltak.

Palkovics akkoriban belengette azt is, hogy az újonnan készülő Nemzeti Alaptanterv (NAT) majd segíthet a problémákon. Nos, azóta eltelt 4 év és az új NAT-ról még semmit sem tudni.

Mit kell tudni erről a jelentésről?

A PISA-teszt (Programme for International Student Assessment) a 15 éves diákok kompetenciáját méri a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén attól függetlenül, hogy hányadik évfolyamra járnak. A teszt lényege valójában az, hogy nem a tárgyi tudásra kíváncsi, hanem arra, hogy az iskolában tanultakat tudják-e alkalmazni a gyerekek, legfőképp a való életben.

Hazánk jelenleg is OECD-tag, és már a legelső, 2000-es PISA-felmérésen is részt vett, ami akkor még csak az olvasási készséget mérte. A PISA-teszt adatait egyébként háromévente veszik fel, legutóbb 2018 tavaszán történt meg hazánkban. 

2009 óta minden területen romlás tapasztalható: olvasásban 18, természettudományokban 12, matematikában 9 pontos a visszaesés az elmúlt tíz évben. Emelkedett a nagyon gyenge teszteket írók aránya is ugyanis olvasásban 8, természettudományokban pedig 9 százalékkal többen vannak azok, akik legfeljebb a kettes szintre jutottak el a PISA hatos rendszerében.

Olvasásból a holtversenyes 30., matematikából a 33., természettudományos területen a 32. legmagasabb értéket érték el a magyar tanulók a 79 vizsgált ország, országrész között.

Érdekesség, hogy a mostani 15 évesek tudását mérő PISA-teszten ismét az OECD-országok fiataljai vesznek részt, ugyanakkor már 4 kínai tartományt is mértek. Az itteni diákok összesített átlagpontszáma szövegértésből 555, matematikából 591, míg természettudományból 590 pont volt. Kínát Szingapúr és Makaó követi a dobogón.

Ezzel szemben viszont az OECD-tagországok átlagpontszámai csak az alábbiak voltak: 487, 489, 489. Közülük a legjobb eredményeket az észt, a kanadai és a finn tanulók érték el, de például még az élbolyban végzett Írország, Korea, Lengyelország, Svédország, vagy Új-Zéland is.

A magyar diákok ugyan jobban teljesítettek, mint 2015-ben, azonban a javulás egyáltalán nem számottevő, másrészt a még romló tendenciát mutató OECD-átlagot sem érik el.  Szövegértésből 476 pontot értek el, míg matematikából és természettudományból 481-481 pontot értek el a mieink.

.

A gond ugyanakkor az, hogy az összes hazai diák résztvevő 15,5 százaléka azon gyerekek közé tartozott, akik mindhárom területen a leggyengébb eredményt érték el, ez valamivel magasabb az OECD-átlagnál (13,4 százalék). Az sem szívderítő látvány, hogy a 2000-es állapotokhoz képest még mindig jelentősen elvagyunk maradva. 

 

Magyarországon nagy az egyenlőtlenség

A PISA-felmérés azonban nemcsak a tanulók átlageredményeit vizsgálta, hanem például azt is, mekkora a különbség a hátrányos helyzetű, illetve a legjobb hátterű tanulók között.  De ezen felül még az iskolai bántalmazást is felmérte. 

A jelentés már a bevezetőjében kiemelte a negatív példák között, jelezve, hogy egy kifejezetten egyenlőtlen oktatási rendszerről van szó, ahol az iskola nem nagyon képes megadni az esélyt azoknak a gyerekeknek, akik otthonról nem hoznak nagy kulturális tőkét.

Csalódást keltő, hogy sok országban a tanuló iskolája vagy irányítószáma marad a teljesítménye legerősebb előrejelzője. Argentínában, Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Peruban, Szlovákiában és az Egyesült Arab Emírségekben egy hátrányos helyzetű tanulónak csak nyolcadannyi esélye van az előnyösebb helyzetűeknél arra, hogy ugyanabba az iskolába járjon, mint a jól teljesítők

– fogalmazott az OECD jelentése.

Kiderült az is, hogy a jó gazdasági, szociális és kulturális háttérrel rendelkező diákok átlagosan 113 ponttal (!) érnek el többet szövegértésben, mint a hátrányos helyzetűek, miközben az OECD-tagországoknál az átlagos eltérés 89 pont. 

PISA-teszt az olvasási feladatok kitöltetésekor azt is vizsgálta, mennyire koncentrálódnak ugyanazokban az iskolákban a hátrányos helyzetű diákok, míg más intézményekben a jó hátterű tanulók. Ha az ezt mérő izolációs index a 0-hoz közelített, akkor gyakorlatban arról beszélhetünk, hogy nem volt szegregáció, ha az egyhez, akkor pedig volt. Magyarország itt a 0,8-as értéket közelítette, aminél csak Bulgáriában és Peruban volt magasabb ez a szám: 0,82. Mindezt úgy, hogy közben az OECD-átlag 0,67 volt. Ezen átlag fölött szerepeltek a csehek, a szlovákok és a románok is például.

Sajnos a magyar hátrányos helyzetű gyerekek sem látják túlságosan szépnek jövőjüket ugyanis kevesebb, mint 19 százalékuk számít arra, hogy elvégzi majd az egyetemet, ez a legjobb helyzetben lévő diákoknál közel 83 százalék. 

Az iskolai bántalmazás terén is enyhe növekedés tapasztalható, az adatok szerint a diákok 23 százalékát legalább havonta egyszer zaklatják (bullying) valamilyen formában az iskolában.

.

Minden ötödik fiatal nem tud szöveget értelmezni

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a 2015-ös zuhanást a digitális alapra való áttérés is okozhatta, de való igaz, hogy 2009 óta megfigyelhető egy csökkenő tendencia. 

"Véleményem szerint helyére került Magyarország az OECD-országok közül a tudásalkalmazás terén, sajnos ezt kell mondanom." 

- szögezte le a PSZ alelnöke. 

Totyik Tamás szerint üdvözlendő, hogy legalább a zuhanás megállt, sőt még apró javulás is történt, azonban ez főleg annak köszönhető, hogy Magyarországon is elkezdtek végre digitális mérőeszközöket alkalmazni, ami okozott egy minimális visszakapaszkodást.

Szerinte ugyanakkor rendkívül elszomorító az a tény, hogy a jól teljesítő tanulók arányát tekintve rendkívül el vagyunk maradva. A mostani PISA-felmérésben a szövegértést vizsgálták meg részletesebben, ez alapján kiemelhető, hogy

amíg az OECD átlag 8,1 és 8,8% között van a jól teljesítő tanulóknál, addig most Magyarországon ez a szám, 5,7%. 

A gyengén teljesítőknél pedig egészen katasztrofális ez a szám a PSZ alelnöke szerint. A szövegértést vizsgálva kiderült, hogy a magyar fiatalok 22,5 százaléka alulteljesített, ami azt jelenti, hogy 

majdnem minden ötödik gyermek a munkaerőpiac számára, - ott, ahol szöveget kell értelmezni - egész egyszerűen alkalmatlan lesz. 

Az alelnök szerint a másik aggasztó tény az, hogy nagyon szelektív a hazai oktatás.  Véleménye szerint ez annak is köszönhető, hogy az iskolák között hatalmas nagy különbségek vannak. Az egyik legnagyobb különbség idehaza van az egyes iskolatípusok közötti eltérésekben. Az OECD-átlag 31 pont, addig Magyarországon ez 55 és 68 pont között változik.

Születésünk pillanatában eldől a sorsunk?

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét arról is kérdeztük: mi a véleménye arról, hogy a diákok többségének teljesítményét nagyrészt befolyásolja a család anyagi helyzete is. Totyik Tamás szerint vannak hazánkban olyan oktatáskutatók, akik úgy vélik, hogy a gyermekek 80 százalékának, születése pillanatában el is dől a sorsa. 

"Ekkora különbség a latin-amerikai országokban van." 

- emelte ki Totyik. 

A szakszervezet alelnöke elmondta, hogy az egyetemekre és főiskolákra bekerült tanulók száma alapján a szegényebb rétegekből érkező diákok csupán alig

10 százaléka kerül be a felsőoktatásba. 

Totyik Tamás szerint ez egy félelmetes adat, amely azt bizonyítja, hogy a kitörés lehetősége nincs meg Magyarországon. 

"Önmagában az oktatás nem tudja megoldani ezt problémát Magyarországon. Azt kell látni, hogy amikor a gyerekek számára kitörési lehetőséget kívánunk nyújtani, akkor az nemcsak oktatási, hanem szociális és egészségügyi kérdés is." 

A PSZ alelnöke hozzátette, hogy az amúgy is túlterhelt pedagógusok nem tudnak egyenként mindenkin segíteni, még akkor sem, ha amúgy lenne fogadókészség a gyermek részéről. 

Mint látható, a PISA-felmérés tanulságai alapján rengeteg problémára derült fény ismét, az amúgy is elhanyagolt hazai oktatást tekintve. Sajnos mivel az elmúlt 30 év kormányai nem bántak bőkezűen a hazai edukációval, egyre több probléma akad. Kérdés, hogy létezik-e visszaút, illetve a kormány szeretne-e bármit is tenni, az egyre jobban leszakadó társadalmi rétegek gyermekeivel. Addig is a jelenlegi kormányzat örülhet a Magyar Idők Nemzet hasábjain, hogy milyen csodálatos, hogy akad olyan mutató, ahol sikerült némi javulást elérni.

Azonban az is igaz, hogyha az ember egyszer már beleesett a kútba, onnan már nagyon nehéz még mélyebbre süllyedni.