A doni magyar katasztrófa: 77 év távlatából üzen a jeges pokol

Magyar csapatok a doni arcvonalon
Magyar csapatok a doni arcvonalon
Forrás: Fortepan

77 esztendővel ezelőtt vette kezdetét a második világháború egyik legvéresebb hadművelete, melynek során megsemmisítő vereséget szenvedett a XX. század legnagyobb fegyveres konfliktusában való részvételre teljesen alkalmatlan 2. magyar hadsereg.

Miértek viharában

Amikor a voronyezsi katasztrófa szóba kerül, egyesek reflexből és megfellebbezhetetlen tényként jelölik meg az összeomlás kizárólagos felelőseként vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót, mint aki vágóhídra hajtotta a 2. magyar hadsereget.

Horthy Miklós kormányzó
Horthy Miklós kormányzó, sokak szemében az egyszemélyi felelős

Kétségtelen, hogy az államfőnek volt felelőssége abban, hogy a csapatok sorsa az lett, ami, de kizárólag őt nem lehet kárhoztatni a kialakult helyzetért.

A nemzetközi politikai viszonyoknál ugyanis már csak a hadi helyzet változott jobban, így kerülhetett Magyarország abba a helyzetbe, hogy katasztrofális politikai döntések után a harctéren is olyan feladatokat kellett vállalnia, melyekre eredetileg sem az embereket, sem a tisztikart nem készítették föl.

Magányos honvéd a keleti hadszíntéren, 1942-ben
Magányos honvéd a keleti hadszíntéren, 1942-ben
Forrás: Fortepan

Azzal ugyanis még a német szövetségesek sem számoltak, hogy az általuk alapból partizánvadász, rendfenntartó feladatokra, logisztikai biztosításra és egyéb megszálló tevékenységre szánt magyar csapatoknak a világ egyik legerősebb hadseregével szemben kell majd tartaniuk egy 200 kilométeres frontszakaszt.

A nemlétező front

Az eredetileg a kisantant államok elleni harcra optimalizált magyar seregnek már a Don-kanyarba való kijutás is komoly nehézségeket okozott, mind a katonák, mind a hadianyag leamortizálódott a hosszú út alatt, melynek tekintélyes részét a katonák gyalogosan voltak kénytelenek megtenni.

Magyar csapatok a doni arcvonalban, 1943-ban
Magyar csapatok a doni arcvonalban, 1943-ban
Forrás: Fortepan

Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. magyar hadsereg főparancsnoka teljességgel tisztában volt a helyzet tarthatatlanságával és tragikus voltával, és hivatalos úton többször is panaszt tett a németeknél, amiért egy ekkora területet kellett védenie, mindössze 207 ezer, hiányosan felszerelt emberrel.

Jány Gusztáv vezérezredes (középen)
Jány Gusztáv vezérezredes (középen)

Javaslatai azonban süket fülekre találtak az 1942 végére, 1943 elejére már a vereség felé menetelő német hadvezetésnél, így a frontot nem rövidíthette le, ezáltal tartalékokat sem képezhetett az orosz támadások visszavetésére, illetve a Don menti szovjet hídfők felszámolására (ahonnan végül az ellenséges csapatok kiindultak a végzetes támadás során).

A 2. magyar hadsereg katonái a keleti fronton, 1942-ben
A 2. magyar hadsereg katonái a keleti fronton, 1942-ben
Forrás: Fortepan

Jány azt is többször hangsúlyozta a németeknek, hogy a Don-folyó tulajdonképpen nem képez természetes akadályt, hiszen amint télen befagy a vize, az ellenség gyakorlatilag átsétálhat rajta. Ami végül így is történt.

A hófehér pusztaságban, 1942-ben
A hófehér pusztaságban, 1942-ben
Forrás: Fortepan

A helyzeten az sem könnyített, hogy a 2. magyar hadseregnek nem volt elegendő tapasztalt tisztje, valamint korszerű tüzérsége. A németek által ígért tüzérségi anyagnak ugyanis csak egy részét kapták meg, ráadásul az is vagy elavultnak bizonyult, vagy csak nehezen tudták mozgatni a csatákban. A motorizáció szinte teljes hiánya miatt a lövegeket ugyanis lovakkal vontatták, ám mivel a fronton a katonák élelmezését is alig tudták megoldani, az állatokat hátra kellett vonni a megfelelő ellátás érdekében. A tüzérség viszont így nagyrészt röghöz kötötté vált,

ami a XX. századi mozgó harcmodorban egyenlő volt a halálos ítélettel.

De a téli felszerelés szinte teljes hiányától kezdve, az elégtelen kiképzésen, a kiépített állások hiányán és a Kárpát-medencei konfliktusra a hátországban tartalékolt hadianyag kínzó hiányán át, egészen addig, hogy a fronton lévő alakulatok egy része semmiféle harcértékkel nem bíró munkaszolgálatosokból állt, még hosszan lehetne ecsetelni, milyen problémák vezettek 1943. január 12. csontfagyasztó napjához, amikor megindult a szovjet offenzíva.

A magyar bakáknak esélye sem volt

A szovjet támadás megindulásakor a magyar honvédek emberfeletti erőfeszítéssel próbálták tartani az arcvonalat, ami eleinte úgy nézett ki, hogy sikerülni is fog.

Honvédek harc közben
Honvédek harc közben

A 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a majdnem háromszoros túlerővel és ötszörös tüzérségi fölénnyel szemben mindent megpróbált, ami emberileg csak lehetséges volt, ám az oroszok technikai és létszámbeli fölényével képtelen volt hosszabb ideig versenyre kelni.

Előrenyomuló orosz gyalogság
Előrenyomuló orosz gyalogság

A hadsereg-parancsnokság hiába kért német támogatást, a Wehrmachtnál akkor még nem tartották olyan súlyosnak a helyzetet, ami indokolta volna, hogy a magyar vonalak érdekében hadba vessék a páncélosaikat.

Január 13-án a Vörös Hadsereg egységei már egy 10 kilométeres résen özönlöttek át a IV. hadtest vonalán, és hamarosan bekerítették az elkeseredetten védekező III. hadtestet. Ekkor kezdődött meg a felbomlás és a menekülés.

Magyar katona egy könnyűtarackon fekve pihen a visszavonulás kezdete előtt
Magyar katona egy könnyűtarackon fekve pihen a visszavonulás kezdete előtt

14-én a 2. magyar hadseregtől délre állomásozó olaszokat is megfutamították a szovjet erők, 15-én pedig már tarthatatlanná vált a helyzet. A helyzetet, ha lehet, még tovább rontotta, hogy Jány Gusztáv semmiféle parancsot vagy felvilágosítást nem kapott Horthytól vagy a Honvéd Vezérkar főnökétől, Szombathelyi Ferenc vezérezredestől.

A 19. könnyű hadosztály visszavonuló katonái
A 19. könnyű hadosztály visszavonuló katonái

Ennek volt köszönhető, hogy a bár nagy tapasztalattal rendelkező, a helyzetet jól megítélő, de a parancsokat minden körülmények között betű szerint követő katonatiszt számára - mivel a 2. magyar hadsereg német alárendeltségben szolgált -

egyedül Adolf Hitler visszavonulást megtiltó rendelkezései maradtak igazodási pontként.
Szerencsés volt, aki legalább egy fogatolt üteghez csatlakozhatott
Szerencsés volt, aki legalább egy fogatolt üteghez csatlakozhatott

Ezért váratott magára 17-éig az állások feladását elrendelő intézkedés, aminek ekkorra már nem sok foganatja volt: azok a csapatok, melyek nem voltak bekerítve, már mind egy szálig menekültek, 18-ára pedig a doni front megszűnt létezni.

Útban egy lángoló falu felé
Útban egy lángoló falu felé
Forrás: Fortepan

Ugyancsak ez a tanácstalanság késztethette Jányt hírhedt, január 24-i hadparancsának kiadására, melyben gyávasággal vádolta a magyar honvédeket.

Az újságok hasábjain győztünk

A hazai sajtó eközben - nyilván a hadi helyzetben teljesen normálisnak számító cenzúra hatására - a magyar hadsereg kínkeserves, de eredményes harcairól, illetve arról számolt be, hogyan akasztotta meg és verte vissza a német és magyar együttműködés a bolsevista előretörést.

Ellenzék

A tudósítások "mélyen tagozott" és sakktábla-szerű magyar védelmi rendszerről, borzalmas mértékű orosz harckocsi-veszteségekről, pusztító erejű, magyar győzelmekkel tarkított légi csatákról, összeomló ellenséges támadásokról és megszilárduló arcvonalról írtak, ám ezeknek a fele sem volt igaz.

8 Órai Újság

Ezzel szemben a szinte teljesen felmorzsolódott erőket a Dontól mintegy 100 kilométerre nyugatra tudták úgy ahogy összeszedni január végéig, február elejéig; de még márciusban is szállingóztak vissza magyar katonák. Az utolsó csapatszállító vonat pedig csak május 30-án indult vissza Magyarországra.

Magyar Élet

Hónap végére az "új védelmi állások kiépítéséről" szóló hivatalos jelentések egyre szűkszavúbbak lettek, február elején még a szárnyakon folyó "gigászi küzdelemről" és "kemény harcokról" számolt be a sajtó, majd a téma hirtelen teljesen eltűnt a magyar lapok hasábjairól.

Magyar Jövő

Ebből már mindenki sejthette, hogy a könnyűnek álmodott német győzelem, és az ebben való magyar részvétel eredményei végleg kútba estek.

Dicsőség a hősöknek!

Ezzel a máig szinte felfoghatatlan vereséggel vette igazán kezdetét a feneketlen sötétségbe vezető, lefelé tartó spirál, amely következményeivel a mai napig meghatározza Magyarország történetét.

A bekerítésből kitört 13. könnyűhadosztály egyik csoportja Novij Olsan mellett
A bekerítésből kitört 13. könnyűhadosztály egyik csoportja Novij Olsan mellett

Azok az apák, fiúk és testvérek, akik sohasem térhettek haza a Don melletti jeges pokolból, nem csak a nemzet szövetén, hanem csonkává vált magyar családok ezreiben, a keserűségbe és a veszteség súlyába belerokkant szívek százezreiben hagytak pótolhatatlan űrt.

Lángokban áll a jeges pokol
Lángokban áll a jeges pokol

Gyújtsunk gyertyát és mondjunk el egy imát az ő lelki üdvükért, és emlékezzünk méltó módon azokra, akikre évtizedekig még gondolni is tilos volt.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
1
Mást látunk a színpadon, és más zajlik a függönyök mögött. Vélemény.