Recep Tayyip Erdoğan északnyugat-afrikai körútjáról hazafelé, a repülőgépen tartózkodó újságíróknak fejtegette, hogy Oroszország nem tartja magát az Északnyugat-Szíriával kapcsolatos török-orosz megállapodáshoz, miután nem állították le az Idlíb tartományt uraló ellenzéki fegyveresekkel szembeni offenzívát.
Idlíb jelentős részét a Haját Tahrír as-Sám ernyőszervezet dzsihadistái és egyéb iszlamista milíciák, valamint az Ankara által támogatott, mérsékeltebbnek nevezhető ellenzéki fegyveres csapatok ellenőrzik. Bassár el-Aszad viszont eltökélte, hogy egész Szíria felett visszaszerzi az ellenőrzést, ezért, az orosz légierő támogatása mellett továbbra is harcban állnak a kormányhű katonák a tartományban.
Erdoğan szerint Moszkva sem az Asztanában, sem a Szocsiban aláírt egyezményeket nem tartja be. A török elnök fenyegető hangnemet ütött meg, úgy fogalmazott, hogy Ankara türelme elfogy, ha nem állítják le a bombázásokat, valamint „ezt követően Törökország már azt teszi, amit kell”.
Erdoğan ultimátumszerűséget is intézett a Kreml irányába:
Vagy Szíriához viszonyulnak másképp, vagy Törökországhoz, ennek más módja nincs.
Ankara és Moszkva az említett megállapodásokban rögzítette, hogy feszültségcsökkentési övezetet alakítanak ki Idlíb peremén, a kormányerőket az ellenzékiektől elválasztó korábbi demarkációs vonalnál. Damaszkusz viszont – Moszkva támogatásával – úgy határozott, hogy visszaszerzik a területet a lázadóktól, és az orosz-török tűzszünet ellenére, amit január 12-én kötöttek, a művelet és az orosz légierő tevékenysége sem állt le.
Erdoğan szerint az is a probléma, hogy a szíriai és orosz vezetés minden felkelőt terroristának tekint:
Azok a terroristák, akik a saját földjüket védik? Ezek felkelők. Ha tőlük kérdezed, az a négymillió szíriai menekült is terrorista, akik Bassár el-Aszad szíriai elnök üldöztetése elől menekült Törökországba.
A török elnök egyik aggálya, hogy a harcok miatt ismét több százezer ember indult a török határ felé Idlíb tartományból.
Moszkva Amerikát okolja
Az orosz külügyminisztérium szerint ők elkötelezettek a megállapodások teljesítése mellett. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője az amerikaiakat hibáztatja.
Konasenkov szerint, miközben Washington szankciókkal nehezíti a lakosság ellátását a felszabadított területeken, hallgatólagosan támogatja az an-Núszra Front nehézfegyverekkel végrehajtott támadásait a feszültségcsökkentési övezetnél.
Megsérült egy újságíró, miközben fontos várost foglaltak el
Kedden több forrás szerint bevették a szíriai kormányerők a stratégiai fontosságú Maarat an-Numan várost, ami a tartomány második legnagyobb települése, a Damaszkuszt Aleppóval összekötő főútnál fekszik. A törökök ezután is fenyegetőzésbe kezdtek, megtorlást helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Aszad csapatai az idlíbi török megfigyelőpontokat veszélyeztetik.
Sajtóinformációk szerint a városban súlyosan megsérült Vafa Sabruni, az RT Arabic orosz állami csatorna riporternője. Az egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan mi történt, egy fegyverraktárnál forgattak, vagy tűz alá kerültek, vagy lövedék robbant mellettük.
Kórház közelében bombázhattak
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint csütörtök hajnalban tíz civil életét vesztette Aríha városában, miután az orosz légierő egy kórház közelében mérhetett csapást, ez 24 óra alatt 21 áldozatot jelent összesen. Moszkva azt állítja, hogy nem orosz gépek hajtották végre a támadást.
A törökök a közelmúltban bevonultak Északkelet-Szíria határmenti területeire, a kurdok elleni offenzíva hátteréről itt írtunk:
Nem csak Trump és Erdoğan tehet róla: a kurdok hibáztak, Európa tétlen maradt
Szinte egységessé vált a kurdok melletti kiállás és Donald Trump, valamint Recep Tayyip Erdoğan elítélése a török-kurd háború kitörése után, pedig mindkettejük lépése várható volt, de sem a kurdok, sem Európa nem készültek B-tervvel. Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, a Corvinus Egyetem oktatóját kérdeztük.