Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a pedagógusok

Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a pedagógusok

Miután ismételten nem kérdezte ki a szakmai szervezetek véleményét a kormány az új szakképzési törvényt illetően, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul az érdeksérelem miatt. 

A PSZ csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert a szakképzésben foglalkoztatottak - egyeztetés nélkül - közalkalmazotti státuszukat elveszítve a Munka törvénykönyve hatálya alá kerültek, jogorvoslati lehetőség nélkül. A szakszervezet azt kéri, hogy

az AB a kifogásolt rendelkezéseket 2020. január elsejétől, visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa kiemelte: szeretnék, ha minél többen csatlakoznának a beadványhoz, mert aláírásukkal felhatalmazást adnának a PSZ-nek, hogy nevükben eljárhasson az Alkotmánybíróság előtt.

Mint ismert, a kormány által novemberben elfogadott új szakképzési törvény értelmében már nem minősülnek közalkalmazottnak a szakképzésben dolgozó pedagógusok. Innentől a szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státusz helyett munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban állhat. 

Az érdekképviselet elnöke úgy fogalmazott: a változtatás miatt bizonytalanná válik a szakképzésben oktatók helyzete.

"Nincs számukra garantált előmeneteli rendszer, mindenki egyéni béralkura kényszerül, nem tisztázott a foglalkoztatottak díjazása és munkaideje

- ismertette Szabó Zsuzsa.

Az új szakképzési törtvény miatt anyagi és erkölcsi jogsérelem is éri a dolgozókat, mert a törvény rendelkezései alapján megszűnnek a pedagógus munkakörök. Továbbá nem ismert, milyen óraszámban kell tanórát tartaniuk a tanulóknak, nem ismert a többlettanítás megállapításának rendje, illetve megszűnnek a pedagógus-pótlékok.

A szakszervezet alelnöke Gosztonyi Gábor szerint nem volt példa még a magyar történelemben arra, hogy különbség legyen az iskolai tanulmányokat folytatók között, beleértve a tankötelezettséget teljesítőket is. Pedig ez történt azok után, hogy a szakképzést kiszakították a köznevelés rendszeréből. Hozzátette, hogy a múlt pénteken kiadott végrehajtási rendeletben több hiányosság is felfedezhető. A PSZ beadványa éppen ezért arra irányul, hogy az AB visszamenőleges hatállyal semmisítse meg az erre vonatkozó rendelkezéseket.

"Bár a kormány átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben dolgozó tanároknak, ennek pénzügyi fedezete eddig még sehol nem jelent meg."

Leszögezte, az a 35 milliárd forint, amiről a kormány beszél, nem fedezi a beígért 30 százalékos béremelést.  

Szabó Zsuzsa szót ejtett a sztrájkbizottság munkájáról is, mint ismert, az érdekképviselet azért fordult ehhez az eszközhöz, mert követeléseit a 2019. november végi országos tüntetés után sem teljesítette a kormányzat. A szakszervezet elnöke elmondta, hogy a szervezet a társszakszervezetekkel is egyeztetést indított a sztrájkbizottság kibővítéséről. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy február 18-ra meghívást kaptak a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal ülésére, ahol

az első napirendi pontban egy új köznevelési stratégia tervezetéről is szó lesz. 

A PSZ elnöke jelezte, hogy sztrájkbizottsági tárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal. Január 29-én levélben értesítették Orbán Viktort, akinek öt napja lett volna arra, hogy kijelölje a tárgyalódelegációját a törvény szerint, 

azonban ezt azóta sem tette meg.

A szakszervezet másik alelnöke, Totyik Tamás beszélt az új Nemzeti Alaptantervről is. Kiemelte, a PSZ-nek súlyos kifogásai vannak az új nemzeti tantervvel szemben. Véleménye szerint

"mulasztásos törvénysértést követett el a kormány hogy úgy fogadta el az új Nemzeti alaptantervet (NAT), hogy a 2012-ben bevezetett NAT-ot felül sem vizsgálta az oktatásért is felelős miniszter."

A törvény értelmében ez kötelessége lenne, így egyelőre még azt sem tudni, pontosan milyen szempontok alapján kellett átírni az alaptantervet. Totyik Tamás szerint óriási probléma, hogy a kormányzat megspórolta a társadalmi vitát a tanterv elkészülte előtt. 

"A legsúlyosabb probléma azonban az, hogy az új NAT a terheket nem csökkentette. A követelmények legalább egyharmadát el kell hagyni ahhoz, hogy egy átlagos gyermek nyugodt szívvel tudja teljesíteni a tantervi kritériumokat"

- szögezte le, hozzátéve így nem marad idő a korszerű 21. századi tanulási technikák elsajátítására, így pedig teljesen "megnyomorítják" a gyermekeket. 

Az érdekképviselet alelnöke szerint ez nem a nemzet alaptanterve, ugyanis kihagyták belőle a szakképzést, az SNI-s és a BTM-s gyerekek tantervét is.

"Ha a Nemzeti Alaptantervről beszélünk, akkor a kormány szerint ezek a gyerekek nem a nemzet részei?"

- tette fel a kérdést Totyik Tamás. 

Véleménye szerint csupán "álvita" az, hogy tanítják-e Wass Albertet vagy Kertész Imrét a diákoknak. Ugyanis a legfontosabb az volna, hogy az olvasást szerettessék meg a gyerekekkel. Jelenleg a PISA-felmérések alapján minden negyedik gyermek funkcionális analfabéta. Az új Nemzeti Alaptantervnek pedig az volna a feladata, hogy ezeket a gyerekeket felzárkóztassa.