A Jobbik a migráció kérdésében következetesen a zéró tolerancia pártján áll – szögezte le pénteki sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel. Az ellenzéki erő alelnöke közölte: pártja három határozati javaslatból álló csomagot terjeszt a Parlament elé ebben a kérdéskörben.
Az első indítvány azt tartalmazza, hogy állítsák vissza a 2008-ban megszüntetett önálló határőrséget. A politikus emlékeztetett, amikor a Parlamentben Orbán Viktort szembesítette a kérdéssel, akkor nem kapott konkrét választ arra, a kormányfőnek milyen kifogása van az önálló magyar határőrség ellen.
Benyújtották a határőrség visszaállításáról szóló javaslatot, mutatjuk, miért fontos ez
Ismét felszólítja a kormányt a Jobbik a határőrség visszaállítására, a 2008-ban megszüntetett szervezet újjászervezéséről szóló határozati javaslatot Z. Kárpát Dániel alelnök és Jakab Péter pártelnök benyújtotta az országgyűlésnek. Gyöngyösi Márton, a párt elnökhelyettese pedig Facebookra feltöltött videójában magyarázza el, miért fontos az, hogy a javaslatot végre elfogadja a Fidesz.
Erre azért van szükség – húzta alá Z. Kárpát –, mert jelenleg a rendőrség és a honvédség erő teljesítenek szolgálatot a határsávnál, ehhez a kétharmados döntéshez a Jobbik biztosította szavazatát. Pártja azonban most azt szeretné,
Az új migrációs hullám hajnalán viszont speciális kiképzéssel, speciális eszközrendszerrel rendelkező, önálló határőrség kell – nyomatékosította.
Határőrség nélkül nagy meglepetés érheti Orbánt, ha tényleg megindulnak Törökországból a menekültek
Kampányelemként tökéletesen működik a magyar határzár, azt azonban a mai napig nem tudjuk, hogy élesben, valódi terhelés esetén hogyan teljesítene. A drótkerítés és az azt őrző rendőrök, katonák valamint biztonsági őrök elrettentő erőként megfelelően funkcionálnak, viszont a török politika jelentette kockázatok már nem napi néhány tucat, hanem akár több ezer, több tízezer ember megindulásával fenyegetnek.
A második javaslat a mezőőrségek támogatására vonatkozik. Az ellenzéki politikus emlékeztetett, jelenleg az önkormányzatoknak nagy anyagi terhet jelent ezek fenntartása, a központi költségvetés pedig csak minimális részben vállal terhet. A Jobbik javaslata szerint
és az alacsony erőforrástömeggel rendelkező helyi önkormányzatoknak kevesebbet kellene vállalniuk.
A Jobbik javaslatcsomagjának harmadik eleme a vendégmunkásokra vonatkozna. Z. Kárpát felidézte, 2019. második felében több mint 150 százalékkal nőtt a hazánkban munkavállalási engedélyt kérők száma,
a Fidesz pedig mindent megtett azért, hogy jóval 100 ezer fölé emelje az idegenből ide importált munkaerő, ha úgy tetszik, migránsmunkások számát
– mondta. Hozzátette: a Jobbik azt szeretné, hogy ne a kormány és stratégiai partnerei, a multik döntsék el, hogy melyik ágazatba mennyi munkaerőt lehessen ide importálni,
Z. Kárpát azt szeretné, ha nemzetgazdasági és magyar munkavállalói érdekeknek megfelelő tisztázás jöjjön létre, majd „öntsék szakmai keretek közé” az idegen munkaerő magyarországi importját, mert jelenleg „bemondásra történik, hogy melyik iparágba hívnak be munkaerőt”, és az lényegében tisztázatlan feltételek mellett történik.
Lapunk felvetésére, miszerint a rendelkezésre álló inaktív magyar munkaerő struktúrájában nem felel meg a munkaerő-piaci keresletnek (nem ott és nem olyan képzettséggel rendelkezik, mint amire a vállalkozásoknak szükségük lenne), Z. Kárpát a kormányzat elhibázott szakképzési rendszerét okolta. Úgy vélte, a szakképzés többszöri átalakítási kísérlete után is ott tart a Fidesz–KDNP, hogy nem tud mit kezdeni ezzel a több százezer potenciálisan aktív munkavállalóval. Szerinte olyan szinten kellene ezt fejleszteni, hogy
Példaként hozta fel, hogy a Kisvárda környéki falvakban tömegesen található inaktív magyar munkaerő, akik dolgozni szeretnének, de nincs olyan szakképzési bázis a környéken amely érdemi képzettséget adna. Ha lenne ilyen, akkor a politikus szerint a térségben lehetne találni olyan munkaerőpiaci lehetőségeket, amelyek felszívják a képzett munkaerőt. Z. Kárpát hozzátette, az európai minták alapján az országon belüli mobilitásra is lenne igény, de ő maga inkább arra kapacitálná az ország vezetőit, hogy a beruházások idevonzásakor figyeljenek mind a hét magyar régióra.
Ha ez arra képes, hogy az idegen munkaerőimport nagy részét kiváltja, akkor már óriásit léptünk előre
– húzta alá a Jobbik alelnöke.