Nem tudja kezelni a tanárhiányt a kormányzat, ezért visszaránthatja az oktatást a XIX. századba

Oktatás
MTI/Balázs Attila

Egyre súlyosabb méreteket ölt a tanárhiány Magyarországon. Bár a digitális tanrendre való ideiglenes átállás egy rövid időre elfedi a probléma mértékét, azonban a következő 10 évben a jelenlegi tanárok egynegyede nyugdíjba mehet, miközben a pedagógusszakmát választók aránya évről-évre egy alacsonyabb.

Komoly problémára enged következtetni az a tény, hogy megjelent egy olyan javaslat, amely szerint 2021 augusztusától tulajdonképpen hatályon kívül helyezné a kormány a Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 3. mellékletét. Ez egy olyan táblázat, amely azt tartalmazza, milyen végzettséggel vagy szakképzettséggel lehet betölteni egy-egy pedagógus-munkakört. 

És, hogy mi ezzel a gond? A pedagógusok szerint a táblázat esetleges eltörlése azt a célt szolgálná, hogy tulajdonképpen bárki, bármit taníthasson. Ezzel a változással a pedagógusszakmát érintő hiányt (a kormány tavaly még csak 2400 főt ismert el) kívánnák adminisztratív ügyeskedéssel eltüntetni. 

A versenyszféra jobban megéri

A magyar kormány évek óta nem képes megoldani a bérrendezés problémáját. Mint ismert, a legfőbb probléma az, hogy a bérek számítási képletéből 2015-től kivették a minimálbér emelkedésének hatását, helyette továbbra is a 2014. évi 101.500 forintos minimálbér szerepel szorzóként "vetítési alap" néven. Így például ebben az évben kizárólag azon tanárok fizetése emelkedik, akiknek a szakmában töltött idejüknek köszönhetően magasabb pedagógus bérkategóriába lépnek át. 

Az Európai Bizottság felmérése szerint

Magyarországot tekintve, a kezdő pedagógusok garantált bérminimuma vásárlóerő-egységben az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

Közgazdászok részletes vizsgálata szerint a versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek, miközben egy kezdő gimnáziumi tanár bére csupán 11 százalékkal nőtt.

Az adatok rávilágítanak arra nyilvánvaló tényre is, hogy az elmúlt években a jóval magasabb bérrel kecsegtető magánvállalatok, elszívták a pedagógus munkaerőt. Szintén megállapították, hogy

az alacsony költségvetési hiány az utóbbi időszakban, részben annak volt köszönhető, hogy a közalkalmazotti bérek változatlanok voltak.

Összeomlás szélén?

A Közoktatási Információs Rendszer adatai szerint a tanárok életkora is egyre magasabb. Az általános iskolai pedagógusok 27 százaléka már 55 év feletti, azaz

az alsós tanárok több mint negyede 10 éven belül nyugdíjba megy. 

A pedagóguspálya elöregedését támasztja alá a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) összesítése is. A kutatás szerint az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra.

A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya viszont szignifikánsan csökkent, 9-ről 6 százalékra. Ugyanígy csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra. Az állami intézményeket tekintve dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok. 

Nem vonzó a szakma

A szakmát ezen felül a pályaelhagyás is sújtja: a 2018/2019-es tanévben 12 634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést. Diplomát azonban csak 8026-an szereztek abban az évben. A pedagógus hivatást választók száma pedig alig haladta meg a 6 ezret. 

Az újonnan jelentkezők terén sem túl rózsás a helyzet: idén 11,1 ezren, a tavalyinál 37 százalékkal kevesebben jelentkeztek tanárképzésre.

Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy a kormány igyekszik "sajátos eszközökkel" megoldani a problémát, ugyanakkor a tanárhiány miatt az oktatási intézmények, az állam által finanszírozott heti órakeretet nem tudják kitölteni. Ez persze helyettesítésekkel, csoportösszevonásokkal és túlórákkal megoldják, ez viszont az oktatás színvonalának eséséhez, illetve a tanári pálya kontraszelekciójához vezethet. 

Vissza a múltba?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azzal kapcsolatban, hogy a jövőben akár végzettség nélküli oktatók lephetik el a közoktatást, úgy fogalmazott, hogy a miniszteri rendelettervezet tartalmaz egy olyan részt is, amely szerint a jövőben eltörölnék az általános iskolai tanulmányok alsó és felső tagozatra való szakaszolását. Véleményük szerint ezt azért is szeretné a kormányzat elérni, mert ezzel még könnyebbé tehetnék a tanári képesítéssel nem rendelkező munkavállalók előtt az utat a pedagóguspályára való belépéshez.

A PDSZ szerint a kormány

"a gyerekeket életkori sajátosságaikat figyelmen kívül hagyva tereli egybe, többé nem számít, hogy valaki óvodából frissen kikerült kisgyerek, vagy középiskola előtt álló kamasz, olyan tanár tanítja, amilyen jut neki. Már ha tanár tanítja egyáltalán, mert többé ez sem lesz elvárás."

Ha valóban ezzel kívánja orvosolni a már megoldhatatlanná váló (vagy megoldani nem kívánt? - szerk.) tanárhiányt a kormányzat, akkor könnyen visszaeshetünk a 19. századba, amikor is a tanulni kívánó gyermekeket, papok, ügyvédek, orvosok vagy éppen katonák tanították a falvakban. Kérdés, hogy kiművelt emberfők nélkül mégis, hogyan akar Magyarország lépést tartani a 21. században a környező országokkal?

A minisztérium egyelőre cáfol

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyébként úgy reagált, hogy a pedagógus munkakörök betöltésének képzettségi, végzettségi feltételei nem változnának, továbbra is csak képzett pedagógusok taníthatnak majd.

„A törvény felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek, és ez alapján kormányrendeleti szinten helyeznénk el a tartalmi szabályokat”

– írták.