Sikerült elérni, hogy az újságírókra rendbontó tüntetőkként tekintsenek

újságíró
Christopher Rusanowsky fotóriportert tartóztatják le 2020. május 30-án, miután a dallasi tüntetőket fotózta.
The Dallas Morning News/Tom Fox

A George Floyd halálát okozó rendőri túlkapás után indult rasszizmus-ellenes tüntetéseken a békés többség, a fosztogató kisebbség, és a rendőrökkel néhol összecsapó csoportok mellett egy új, szomorú elemmel bővült a demonstrációk palettája: az újságírókat érő erőszakkal.

A zavargássá fajult amerikai tüntetéseknek sikerült elérniük azt a bravúrt, hogy nagyjából három hónap után leszorították a címlapokról a koronavírussal kapcsolatos híreket. A helyszínen dolgozó újságírók pedig a látható példák alapján konkrét veszélynek vannak kitéve, de a videón/képeken megörökített esetek a számok alapján csak a jéghegy csúcsát jelentik.

Május végén mi is beszámoltunk róla, hogy a Minneapolisból tudósító CNN-es Omar Jimenezt élő adásban bilincselték meg. Néhány kollégájához képest még olcsón megúszta, sérülés nélkül, de az üzenetérték erős: a videó alapján Jimenez és stábja együttműködő volt, mégis bilincs került a riporterre, pedig, ahogy a rendőrök, ő is csak a munkáját végezte a helyszínen: nem tüntetni ment, hanem dolgozni. Az esetnek különösen negatív akusztikát adott, hogy egy fekete férfi halála után kirobbant zavargáson sikerült megbilincselni egy fekete újságírót.

Élő adásban bilincselték meg a tüntetésről tudósító CNN-est

A rendőri erőszak elleni tüntetésről tudósított a CNN-nek Omar Jimenez és csapata Minneapolisban, amikor letartóztatták őket. Állítólag az okozta a problémát, hogy a hatóságok felszólítására sem mentek el a rendőrsorfaltól. A videó szerint Jimenez inkább együttműködő volt és jelezte, hogy odébbállnak, a stáb egyik tagja azzal védekezett, hogy csak a munkájukat végzik.

Ez viszont még nem is a legrosszabb, ami történt az utcákon. Adolfo Guzman-Lopezt gumilövedékkel lőtték nyakon, miközben egy kaliforniai rádiónak tudósított:

A Chanel 7 News operatőrét látszólag ártalmatlan szituációban gyomron csapták egy pajzzsal, ebből kisebb diplomáciai ügy is lett, miután Ausztrália nyomozást követel:

Linda Tirado, szabadúszó fotóújságíró Minneapolisban szenvedett súlyos szemsérülést:

Egy lousville-i riportert és stábját élő adásban vette célba egy rendőr borslövedékekkel:

A Press Freedom Tracker adataiból kiderül, hogy ezek csak a kirívó esetek, a tüntetések első hetében több mint 140 újságírót ért támadás (összesen már 300-nál is több incidenst jelentettek), ezekből 118-at a rendőrök követtek el, de Washingtonban, Kaliforniában, Floridában, Nevadában, Arizonában és Georgiában a tüntetők is felléptek a riporterek ellen.

2018-ban és 2019-ben összesen nem tartottak nyilván ennyi esetet a sajtó munkatársai ellen.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet is megszólalt az ügyben, példátlannak nevezve az újságírók elleni agresszív eseteket, amelyek annak ellenére történtek, hogy a tudósítók viselték a sajtó számára előírt megkülönböztető feliratokat.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója civil szervezet a minnesotai bíróságon csoportos keresettel követeli „az újságírókat megcélzó alkotmányellenes viselkedés” leállítását, de más tagállamokban is polgári peres eljárások indulhatnak.

A hiteltelenítés eredménye?

Donald Trump évek óta dolgozik azon, hogy az újságírókat az igazságot kereső és bemutató szereplők oldaláról a politikai aktorok közé tolja, ha valami nem tetszik neki, azt kamuhírnek nevezi, sőt, komplett médiumokra hivatkozik fake news gyárakként. 

Az elmúlt időszakban látható jelenetek alapján a sajtó hitelének folyamatos, elnöki szintű rombolása még egy nem diktatórikus államban is oda vezethet, hogy a helyszíneken dolgozó újságírók a megkülönböztető jelzéseik ellenére kikerülnek a "védett" kategóriából, és egyszerű demonstrálóként kezeli őket a tüntető tömeg bizonyos része és maguk a rendőrök is. A kérdés már csak az, hogy ez a folyamat még visszafordítható-e?