Trump bukását hozza a válság?

Trump
White House

Az Egyesült Államokat jelenleg több válság is sújtja, az egyik a koronavírus-fertőzöttek százezer feletti halálozási száma, a járványügyi korlátozásokat követő munkanélküliség, valamint a George Floyd halála utáni, helyenként zavargásokká fajult tüntetések. Milyen hatása lehet ezeknek a novemberi elnökválasztásra? Megnéztük az adatokat.

Válságra jött a krízis

Az Egyesült Államokban átlépte a kétmilliót a koronavírus-fertőzöttek száma, 114 ezer elhunyt mellett, ez még az ország méreteit tekintve is egészségügyi válságot jelent, amire Trump is ráerősített a meggondolatlan nyilatkozataival. A kormányzatot eleve kritikák érték, több vélemény is arról szólt, hogy megkésve reagáltak a járványra.

Trump felvetette, hogy fertőtlenítőszereket kellene a betegekbe injekciózni

William Bryan, a Nemzetbiztonsági Hivatal Tudományos és Fejlesztési Igazgatóságának vezetője a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón ismertette, hogy a SARS-CoV-2 ellen hatásos volt a napfény és a magas hőmérséklet, valamint a nyálban és a légzőszervi váladékokban percek alatt elpusztították azt a fehérítő szerek, de az izopropil-alkohol (izopropanol) nevű oldószer még azoknál is gyorsabban végzett a vírussal.

Mindenesetre Joe Bidennek is vannak szerencsétlen megszólalásai, a Charlamagne tha God művésznevű, fekete bőrű műsorvezetőnek azt mondta: "Még több kérdése van? Figyeljen ide, ha még mindig nem tudja eldönteni, hogy engem válasszon, vagy Trumpot, akkor maga nem is igazán fekete!".

Még februárban is Trumpék erős kampánytémájának ígérkeztek a munkaerőpiaci adatok, abban a hónapban 3,5 százalékon állt a munkanélküliség, ami 50 éves mélypont volt. Márciusra ez 4,4 százalékra emelkedett, aztán beütött a koronavírus és amerikaiak millió kezdték elveszíteni munkahelyüket: áprilisban már 14,7 százalékot mutatott a vonatkozó mérőszám.

Májusban viszont működésbe léptek a gazdaságvédelmi intézkedések, 2,5 millió új munkahely jött létre, a munkanélküliség ezzel 14,7 százalékról 13,3 százalékra csökkent, a lassú kilábalás elkezdődött.

A helyzet tehát eleve nem volt optimálisnak nevezhető, és ezek után május végén, George Floyd halála következtében elemi erővel robbantak ki a tiltakozások Amerika-szerte.

Mit mutatnak az adatok?

Trump támogatottsága 41,2 százalékon áll a FiveThirtyEight összesítése szerint. Nagyjából március 30-a óta figyelhető meg, hogy a két görbe elkezdett távolodni egymástól:

FiveThirtyEight

Ennél érdekesebb, hogy a RealClearPolitics átlagolása alapján jelen pillanatban 8 százalék Biden előnye. A komolyan vehető kutatók gyakorlatilag mind azt mérik, hogy a demokrata jelölt vezet, még a Trump-kedvenc Fox News május végi számai is 8 százalékos lemaradást mutattak az elnöknél, de a CNN legfrissebb adatai már 14 százalékos differenciáról szólnak.

Azt nehéz meghatározni, hogy a koronavírus-válságnak vagy a tüntetéseknek köszönhető-e az olló lassú nyílása, valószínűleg mindkettőnek fontos szerepe van benne, de a konkrét időszakokra bontott adatokból úgy tűnik, hogy a demonstrációk kiteljesedésével kezdett Biden lassan ellépni.

A 3 hónapos koordináta-rendszer nem mutat kiugró változást a koronavírus megérkezte után, sokszor inkább együtt mozogtak a vonalak:

RealClearPolitics

Ellenben a 30 napos összehasonlításból egyértelműbben következtethetünk arra, hogy némi ingadozással ugyan, de inkább május végén, június elején (George Floyd halála május 25.) nyílt az olló:

RealClearPolitics

Mindez még akkor sem lenne garancia Biden győzelmére, ha tényleg több voksot gyűjtene be novemberben, mint Trump. 2016-ban Hillary Clinton abszolút értéken nagyjából kétmillióval szerzett több szavazatot a jelenlegi elnöknél, mégis veszített, mert néhány ingaállam pont a másik irányba billent. Ez, és az elektori működés sajátosságai még a nagyobb támogatottsággal sem juttatták a Fehér Házba.

Mit mutatnak a csatatérállamok?

2016-ban két állam volt, ahol Trump kevesebb, mint egy százalékkal verte Clintont:

  • Michiganben 0,27% volt akkor a különbség, az RCP összesítése szerint itt 7,3% Biden előnye 
  • Wisconsinban 0,93% volt akkor a különbség, Biden előnye 3,4%

2016-ban négy olyan állam volt, ahol Trump 1 és 5 százalék közötti különbséggel nyert:

  • Pennsylvania (1,24%-os Trump-győzelem 2016-ban) -> Biden előnye 3,3%
  • Florida (1,27%) -> Biden +3,4%
  • Észak-Karolina (3,77%) -> gyakorlatilag fej-fej mellett állnak, Trump fórja 0,3%
  • Arizona (4,40%) -> Biden +3,4%

Két államot még kiemelünk, az egyik Ohio, ahol Trump 8,55 százalékkal verte Clintont 2016-ban, most hibahatáron belül, de Biden vezet. Texasban 9,11 százalékkal nyert Trump, a hagyományosan inkább jobboldali államban is csak 2,2 százalék az előnye.

Richard Nixon 1968-ban, amikor szintén konfliktusos időszak volt az Egyesült Államok életében, a vietnámi háború elleni tiltakozások, a polgárjogi mozgalom küzdelmei, és Martin Luther King meggyilkolásának idején, azzal kampányolt, hogy a csendes többség mögötte áll. Nixonnak ez végül bejött, Trump is láthatóan erre játszik, a számok egyelőre nincsenek összhangban ezzel, viszont minden amerikai közvélemény-kutatási adat értelmezéséhez hozzá kell tennünk: 2016-ban, még a választás előtti napon is, túlnyomó többségben azt mérték, hogy Hillary Clinton lesz a befutó.