Magyarország kedden újra lezárta határait a járványhelyzet miatt, az érintett térségekben élő ingázók számára ez nem csak az utazás hosszát érintette kellemetlenül, de a hirtelen bevezetett szigorítás a pontos információk hiányában bizonytalanságot is okozott közöttük, hiszen a megélhetésük veszélybe került. Éppen ezért több forgalmas határpontnál (Hegyeshalom, Sopron, Szombathely környéke), az ingázók demonstrációkat szerveznek, többek között félpályás útlezárásokkal, hogy a határokat újra nyissák meg.
Milyen az élet most a határmenti településeken?
Az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd bár átjárható maradt, ettől nem messze, Letkésnél egy átkelő lezárásra került, ami az ott élők számára jelenleg nagy fejtörést okoz - nyilatkozta lapunknak Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője Komárom-Esztergom megyében. Az ingázók ebben a térségben most kénytelenek a kompot használni, ha nem akarnak óriási kerülő árán munkába jutni, ami hatalmas anyagi terhet ró a családokra, hiszen ennek használata több ezer forint alkalmanként. A képviselő szerint megoldást jelenthetne a helyzetre, ha a komp díját az ingázók számára erre az időszakra elengednék, vagy újra megnyitnák a letkési átkelőt.
A határzár akkora bénulást okozott, hogy inkább mindenkit beengednek
A magyar-szlovák határon, Komáromnál szeptember 1-jén kis túlzással a város közepéig ért a dugó, ezért a hazai rendőrök már nem is kérték a Szlovákia felől érkezőktől a formanyomtatványokat, egyszerűn néhány kérdést követően beengedték őket az Új Szó helyszíni tudósítása szerint.
A Sopron felőli osztrák határ is megroppant az elmúlt napon és torlódás alakult ki, ami főleg a bizonytalanságnak volt köszönhető - mondta a soproni illetőségű jobbikos országgyűlési képviselő, Brenner Koloman. Az ingázó lakosok ugyanis nem tudták, hogy a határzár életbe lépését követően miként jutnak el a munkahelyükre, ahogy a kormányrendeletben szereplő 30 kilométeres sáv sem volt egyértelmű. A helyzetet az is súlyosbította, hogy a kis forgalmú átkelőket egyik pillanatról a másikra betonoszlopokkal zárták le, így a lakóknak az utolsó pillanatban kellett újrakalkulálniuk a munkába jutást.
Mosonmagyaróvár tekintetében is a lakosok kételyei okozzák a legnagyobb problémát. Magyar Zoltán országgyűlési képviselő szerint "hiába vették sokan a fáradtságot és olvasták el a rendeleteket és az azt magyarázó sajtóanyagokat, válaszok helyett csak még több kérdést kaptak". A 30 kilométeres mozgási sáv itt is alaposan kiszúrt az ingázók nagy részével, mivel sokan akadnak, akik a meghatározott távolságon kívülre járnak munkába (Mosonmagyaróvár tekintetében rengetegen járnak Bécsbe és környékére), ezzel több ezer család megélhetése veszélybe került. Mivel a vírus első hullámának idején a családok többsége felélte a szabadságait és a tartalékait, nem csoda, hogy a térségben sokan inkább megkockáztatják, hogy figyelmen kívül hagyják a rendelkezést és elmennek a munkahelyükre, még akkor is, ha az az engedélyezett sávom kívülre esik - tette hozzá Magyar.
Ebben a térségben még egy problémát felvet a rendelet, ami kimondja: szomszédos államok polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra, az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre léphetnek, a 30 kilométeres sávot nem hagyhatják el, ez érvényes a Magyarország felől kifele közlekedőkre is. Brenner szerint a térségükben a rendelkezés ezen része csak tovább nehezíti az ingázók életét, mivel, ahogy fogalmaz "a lakcímkártyára helyezték a hangsúlyt, Sopronban viszont sok olyan lakos van, aki nincs bejelentve a tartózkodási helyére".
Gazdaságilag is katasztrófát okozhat a lezárás
Sopron számára különösen nem egyszerű a határzárlat, ugyanis esetében történelmi Nyugat-Magyarországról beszélünk, ahol rengeteg rokoni kapcsolat van a határ mindkét oldalán, illetve az elmúlt 30 év alatt gazdaságilag is teljesen összefonódott Ausztriával. Brenner kiemeli, hogy az unió is kimondta: a magyarországi határzár sérti az EU-országok állampolgárait, hiszen diszkriminál közöttük. Ez a fajta szigorítás pedig hosszútávon katasztrofális gazdasági következményeket okozhat nemcsak a térségben, de az egész országban.
Az újabb határzár hazavágta Budapest szállodáit és idegenvezetőit
A kormány által bejelentett beutazási korlátozások miatt be kell zárni a budapesti szállodákat, mivel ezek a külföldiekből élnek, akik most nem látogathatják meg fővárosunkat, nyilatkozta az InfoRádiónak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Flesch Tamás kiemelte, hogy Budapest 90 százalékban a turistákra épül, így kormányzati segítség nélkül nem fogják tudni megtartani a személyzet nagy részét a szállodák.
Magyar Zoltán arra is felhívja a figyelmet, hogy Mosonmagyaróváron nemcsak a tősgyökeres lakók megélhetése került veszélybe, hanem a határmenti falvakba és városokba betelepült ideiglenes munkavállalóké is, akik többsége albérletben él, de ennek fizetése most jelentős plusz terhet jelent a számukra.
A csehek, a lengyelek és a szlovákok kivételt jelentenek beutazáskor
Szeptember elsején léptek hatályba a szigorított határvédelmi intézkedések Magyarországon: ideiglenesen a teljes belső határon visszaáll a határellenőrzés. Ugyanezen a napon a Magyar Közlönyben olvasható a magyar állampolgárok a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság területéről való beutazásáról, valamint a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárainak beutazásáról szóló kormányrendelet.