Szeptember 2-án, szerda reggel 365 újonnan regisztrált, valamint 2.100 aktív koronavírus-fertőzöttről tudósított a kormányzati tájékoztató portál. Ez mindkét mutatóban rekordnak számít - tehát még az első hullám márciusi tetőzése(?) során sem volt ennyi új regisztrált fertőzött, mint amennyit az iskolakezdés napján találtak a magyar illetékesek.
Ennek ellenére csak nyomaiban (olykor-olykor az orrot is takaró maszkokban) tapasztalható az a pánik, ami annyira megrázta a magyar társadalmat (is) tavasszal. Nincs őrült vécépapír- és élesztő-vásárlási láz, és a pártok sem licitálnak egymásra a ki-zárna-be-több-mindent játékban. S persze Orbán Viktor sem a kórházakat látogatja, inkább szalmakalapban sütkérezik a Balaton partján - mint ahogy tette azt szinte az egész ország, fittyet hányva minden távolságtartási előírásra.
Erről kérdeztük a kritikust/publicistát, az ex-politikust/vlogert, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét, az Iránytű Intézet politikai elemzőjét, valamint a Jobbik egészségügyi szakpolitikusát.
Puzsér Róbert
Az ok Puzsér Róbert szerint logikus: azért magasabbak a fertőzöttségi adatok a márciusi számoknál, mert sokkal több teszt készül, ugyanis jelenleg nem rosszabb a helyzet, mint márciusban, és Magyarország akkor is nagyon messze volt mondjuk a lombardiai helyzettől. Ma már sokkal több egészségügyi felszerelés van az országban, és ez megnyugtató.
"Emellett az emberek belefáradtak a bezártságba – a sajtó riogatása és az első hullám túlreagálása után félő, hogy a társadalom a másik végletbe esik"
- fogalmazott.
A politika kapcsán megjegyezte, az természetesen nem az országot szolgálja, hanem a közvéleményt – amint az az elmúlt harminc évben megszokottá vált.
"A rendszer épp annyi szigort és lazaságot adagol, hogy az egyszeri választó kellően meggyőződhessen Orbán Viktor vezetői képességeiről. A miniszterelnök egyetlen célja, hogy megőrizze hatalmát, szerencsére ez azt jelenti, hogy a járványt sem nagyon kezelheti félre"
- válaszolta Puzsér Róbert.
Vona Gábor
- kezdte Vona Gábor, aki szerint nyilván kezdünk hozzászokni a "poszt-koronális" korhoz.
"Elfogadtuk, hogy van egy új vírus, amely különféle formában és intenzitással, de állandóan velünk van"
- fogalmazott.
Az ex-politikus/vloger szerint bár senki sem meri kimondani, de vegyük már észre, hogy szépen csendben az egész világ a "svéd-modellre" tért át. A karantén nem vált be, mert túlzottan nagy gazdasági árat követelt, a halálozási arányok lecsökkentek, az ellenszer nem lett meg, a nyár nem vitte el a kórokozót, miközben a társadalmi türelem egyre fogyott. Most a lehető legkevesebb korlátozással megpróbáljuk "lábon kihordani" a Covid-ot, hogy "ne essen ágynak" a gazdaság - magyarázta.
Úgy látja, az év elején még apokaliptikus erejűnek látszó Covid mára egy keményebb influenzává szelídült sokak szemében. Nyilván a jövő dönti el, hogy mire jutunk, és hogy melyik állam hogyan hangolja finomra a saját "svéd-modelljét".
"A társadalomban én azonban egyszerre két szélső álláspont erősödését érzékelem: a vírustagadók és a vírusfókuszálók. Az előbbiek összeesküvés-elméletekkel megtámasztva vagy anélkül, de megpróbálnak úgy élni, mintha semmi sem változott volna. Az utóbbiaknak, éppen fordítva, életük teljes rendszerét és keretét a Covid elleni védekezés jelenti"
- magyarázta Vona Gábor. Mélylélektani szempontból szerinte az egész mögött a modern szorongó társadalom problémája áll.
Vona Gábor szerint a vírustagadók ugyanúgy rettegnek tudatalatt, talán még jobban is, mint mások.
"Amíg a vírusfókuszálókat megmosolyogni való túlzásokba viheti a félelmük, addig a tagadókat már olyan mértékű szorongás gyötri, hogy a vírus tényét is kénytelenek elfojtani. Ez a zavaros helyzet kitűnő környezetet biztosít a politikai manipulációnak, ellenzéknek és kormánynak egyaránt. Jó lenne, ha a vírusról való gondolkodásunkat sem a politikai propaganda, sem a társadalmi szorongás nem vinné tévútra"
- hangsúlyozta.
Deák Dániel
A koronavírus-járvány az év elején váratlanul érte az európai országokat, lényegében minden meghatározó szakember és döntéshozó azt gondolta, hogy – sok egyéb más betegséghez hasonlóan – nem terjed tovább Kínából a fertőzés. Azok az országok tudták a legsikeresebben kezelni a járvány első szakaszát, akik felismerték, hogy ez nem így lesz, Európának is szembe kell néznie az akkor még ismeretlen kórral.
így Magyarországon is gyakorlatilag hónapokra leállt az élet - idézte fel a tavaszt a kormányközeli intézet vezető elemzője, emlékeztetve arra is, hogy
"ennek ugyanakkor elképesztő gazdasági és társadalmi hatásai voltak, amióta mérik, nem volt még ekkora gazdasági visszaesés Európában, ráadásul az emberek sem tudnak tovább ilyen szigorú korlátozó intézkedések között élni".
Deák Dániel szerint abban mindenki egyetért tehát, hogy a tavaszi korlátozó intézkedéseket nem lehet ismét bevezetni, bizonyos fokig meg kell tanulnunk együtt élni a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel, amíg nem lesz elérhető a védőoltás. "Ezért a kormány igyekezett egy olyan egyensúlyi helyzetet megteremteni, amelyben valamelyest közelíteni tudjuk a hétköznapjainkat a korábban megszokotthoz, de közben a járvány ellen is védekezni tudunk: a járvány további behurcolásának megakadályozása érdekében határzárat rendeltek el szeptembertől, belföldön pedig szigorú szabályok mellett teszik lehetővé, hogy az emberek nagyjából úgy éljenek, mint a járványt megelőzően. Így például nyitva vannak a bárok, a mozik, a boltok és az éttermek, de rendezvényeket például már egyáltalán nem vagy csak korlátozott résztvevőszámmal lehet megtartani".
Úgy látja, hogy ahogy minden európai kormány folyamatosan vizsgálja az aktuális helyzetet és szükség esetén dönt újabb szigorításokról, úgy a helyzet további romlása esetén a magyar kormány is bevezethet újabb intézkedéseket.
"Azt ugyanakkor látni kell, hogy míg tavasszal senki sem tudta, hogy mivel állunk szembe, mára már az emberek megtanultak együtt élni a fertőzésveszéllyel: hordják a maszkot, rendszeresen fertőtlenítik a kezüket és kerülik a fertőzésveszélyes szituációkat. Ráadásul az egészségügyi ellátórendszer is felkészült egy esetleges második hullám kezelésére, több ezer olyan kórházi ágy van elkülönítve, amely várja a koronavírusos betegeket, az országban rendelkezésre állnak a szükséges védőfelszerelések és lélegeztetőképek is" - magyarázta az elemző.
"Mivel tehát már nem az újdonság erejével ér minket a mostani helyzet, így elmarad az a pánik, amivel még a járvány kitörésekor szembesültünk"
- szögezte le Deák Dániel, hozzátéve, hogy a legfontosabb feladat a veszéyleztett korosztály védelme, és a gócpontok kialakulásának elkerülése.
Tóth Tamás
"Úgy gondolom, a társadalom nagy része elfogadta, hogy ez a vírus idén s talán még a következő években is jelen lesz, így hozzászoktak a megmaradt és enyhe korlátozó intézkedésekhez, mint a maszk viselése, másrészt pedig a lakosság döntő többsége nem tapasztalta meg a vírus kézzel fogható jelenlétét. A többségnek nem volt olyan közvetlen családtagja vagy ismerőse, aki elhunyt vagy életveszélybe került volna a fertőzés következtében"
- fogalmazott Tóth Tamás, hozzátéve: a meccsek, bulik, szórakozóhelyek pedig többnyire pont azt a korcsoportot érintik, akik nem potenciális áldozatai a járványnak, így a félelemérzet is kisebb körükben. Szerinte ennek köszönhető, hogy a fertőzöttek között egyre nagyobb számban vannak jelen a 40 év alattiak.
Az Iránytű Intézet elemzője hangsúlyozta, politikai szempontból több aspektusa is van az időhúzásnak.
Mivel a tavaszihoz hasonló kijárási korlátozások még nem léptek életbe, így a szülők is dolgoznak, többnyire a munkahelyükön, így a diákok otthon maradása is plusz teher lett volna mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak.
"A szakértői anyagok alapján a kormány is tisztában van azzal, hogy az iskolákban betarthatatlanok a védekezéshez szükséges előírások, a járvány terjedése is fel fog gyorsulni, így egyértelmű, hogy az idei tanév a megszokott formában csak hetekig fog tartani. Az iskolák bezárása és az online oktatás csak akkor vezethető be újra, ha a kijárási korlátozások is életbe lépnek"
- magyarázta.
Tóth Tamás szerint a tavaszi idősávos vásárlási korlátozások bevezetésének elmaradása már inkább gazdasági természetű, mely főképp a szolgáltatóipart érinti. Egy újabb - tavaszihoz hasonló - korlátozás több szektort csődközelbe juttatna.
- vélekedett, hozzátéve: egy elharapódzó járvány esetén pedig már felkészültebb az egészségügy, mint az első hullám időszakában, hiszen a kórházak is megfelelő mennyiségű ágykapacitással rendelkeznek, valamint az életveszélyes esetekhez szükséges mennyiségű lélegeztetőgép is elérhető.
"Ennek fényében úgy vélem, a kormány felmérte, hogy nagyobb politikai veszéllyel járna a járvány okozta gazdasági összeomlás, mint a fertőzések számának emelkedése"
- mutatott rá az elemző.
Lukács László György
"Világosan látszik, hogy az emberek valamelyest már hozzászoktak a koronavírus-járvány és az azzal járó fenyegetettséghez és annak a mindennapokban való jelenlétéhez"
- válaszolta Lukács László György, felidézve: sok, tavasszal még önként betartott korlátozást már sajnos nem tartanak be az emberek, igaz, számos esetben pedig nagyon is helyesen megtanulták megszervezni az életüket a szigorítások mentén, így a bevásárlásokat, közlekedést. A mostani lazább helyzet talán azért lehet, mert van egy kis fáradtság és ebből fakadó könnyelműség is a társadalomban. Talán ezért nem vesznek komolyabban például távolságtartási szabályokat, vagy a nagy tömegeket vonzó rendezvények, események elkerülését - vélekedett a jobbikos országgyűlési képviselő.
"A politika pedig a tavasz és nyár során megtanulta, mely témákban kell és lehet beleszólni az emberek mindennapi életébe és legfőképp milyen mértékig.
A politikának, az államnak és a közszereplőknek is egy tanulási folyamat volt a tavasz és a nyár, hiszen ilyen válsághelyzettel még ők sem találkozhattak az elmúlt évtizedekben.
Akkor lesz, vagy lehet szerepe megint a politikának, amikor azt tapasztalja, hogy a hatóságok és az emberek szokásai a védekezésre káros, vagy azt hátráltató szintet érnek el. Az elmúlt hónapokban a politika is megtanulta helyén (helyes értéken) kezelni a vírust és a járványt, és mindebben megjeleníteni magát. Talán ezért van a kevesebb kommunikáció ezen a téren, hiszen kialakult egy rendszer, amelynek a komolyabb hibajelenségeinél kell ismételten szólni, beavatkozni"
- keresett magyarázatot Lukács László György a most tapasztalható csendesebb időszakra.