Az Országgyűlés szerdai ülésén a választási törvény módosítása kapcsán indult vita. Mint az ismeretes a Fidesz a rendeleti kormányzás megszavaztatása után, november 10-én, 23:59-ig 38 darab (törvény)javaslatot nyújtottak be miniszterek, kormánypárti képviselők. Köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes állt elő a legérdekesebbel, mely a választási törvényt módosítaná úgy, hogy nehezebb legyen pártlistát állítani, erről bővebben ide kattintva olvashat.
Ellenzék: Orbán már nem érzi magát biztonságban, ezért módosítja a választási törvényt
Közös közleményben reagáltak az ellenzéki összefogás pártjai arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium törvénymódosító javaslata alapján a kormány ismét változtatni akar a választási törvényen. A Jobbik, az LMP, a Momentum, a DK, az MSZP, valamint a Párbeszéd által jegyzett szerdai közleményben a pártok kijelentették: álláspontjuk szerint Orbán Viktor miniszterelnök kétségbeesett lépéseinek sorába illeszkedik az is, hogy - tökéletesen demokráciaellenes módon - egyeztetés nélkül, másfél évvel az országgyűlési választások előtt benyújtotta a választási törvény módosítását szolgáló javaslatot.
A módosítást előterjesztő Völner Pál államtitkár szerint a választási törvényt a 2018/2019-es választások gyakorlati tapasztalatai miatt vált szükségessé megváltoztatni. Völner kitért a módosításban a baloldal által leginkább kritizált részre, ami szerinte pont az ő jelzésüket figyelembe véve került be a javaslatba, vagyis, hogy:
- a kampányfinanszírozás intézményrendszerével kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében fontos módosítás, hogy 27 helyett 50 egyéni jelöltre lesz szükség az egyéni, országos listaállításhoz.
- Tekintve hogy egy egyéni jelölt állításához 500 érvényes ajánlás összegyűjtése szükséges, ez azt jelenti, hogy a listaállításhoz 25 ezer érvényes ajánlás szükséges, ami a közel 8 milliós választópolgárra vetítve, a valós társadalmi támogatottságú pártok számára nem jelenthet akadályt.
- Ugyanakkor kiszűri azokat a formációkat, amelyek indulásának célja, hogy a választási szabályokkal visszaélve, a választási támogatások megszerzése érdekében indítsanak jelölteket.
A módosítás garancia arra, hogy amennyiben egy listával rendelkező jelölő szervezet egyéni képviselő jelöltjeinek száma 50 fő alá csökken, akkor a listát törölni kell - tette hozzá. Kitért arra is ,hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármester jelöltek eddig több megyében is indulhattak a választás során, ez azonban többes megválasztás esetén akár érdekellentétet is eredményezhetett, hiszen a földrajzi távolság miatt nem lennének képesek feladataikat mind a két helyen ellátni, ezért a módosítás értelmében egy jelölt egy megyében lehet képviselő.
Újratervezik az országot: tombol a járvány, de a Fidesz csúcsra járatja a törvénygyárát
Miközben mindenki próbálja értelmezni a kormányrendeleteit, vagy épp azt próbálja kitalálni, hogy az ország részleges leállítása mennyi ben fogja érinteni a megélhetését, a Fidesz egyáltalán nem lazsált, és a rendeleti kormányzás megszavaztatása után beizzította a törvénygyárát.
Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke azzal kezdte beszédét, hogy
mint megtudtuk az előző felszólalásokból, a Fidesz-KDNP a politikai élet Grál lovagja és csak az ellenzék javaslatait veszik figyelembe az új választási törvény kapcsán.
Majd kihangsúlyozta, hogy változás tényleg lesz: az ellenzék egy listán akar indulni, ezt a kormánypárt felszólalói, mint most kiderült már előre eldöntötték, az pedig nem számít, hogy az összefogás mit akar. Érdekes szerinte, hogy amint az ellenzék közös jelöltről beszélt, a kormány még aznap, ehhez az ellenzéki igényhez kezdett igazodni a választási törvény módosításának pontjaival.
A módosításban azt szeretnék, ha csak a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok kerülhetnének be a parlamentbe az országos listán keresztül. Ez Gyüre szerint azt jelenti, hogy a kormányt nem érdeklik a helyi-regionális érdekű pártok, akik emiatt nem tudnák a programjukat bemutatni az Országgyűlésben, hiszen a módosítással kizárják őket.
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő lényegre törően tette fel kérdését a választási törvénymódosítással kapcsolatban:
Ez meg mi!? Hogy és miért gondolták, hogy egy vírusjárvány közepén, a legnehezebb időszakban egy ilyen törvényjavaslatot kell benyújtaniuk?
A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy ezzel a módosítással mégis hány ember életét és megélhetését szeretnék megmenteni. Kiemelte, hogy a törvénymódosítás kapcsán 1 törvénysértés és két alkotmányos mulasztás figyelhető meg, amiről a kormány tud, ráadásul a listaállítás szabályát is manipulálják, a levélszavazásos csalásokat pedig megkönnyítik. A szavazólap lefényképezésének legálissá tétele választási csalás, azon belül is a szavazatvásárlás egyik alap kelléke - hangsúlyozta Harangozó.
Arató Gergely, a DK képviselője szerint amit most a kormány művel, az az Ország és az emberek cserbenhagyása. A Fidesz a szavazólapok lefényképezésére és a levélszavazásra irányuló módosításai Arató szerint is a legelterjedtebb választási csalások legalizálására irányulnak, amire azért van szükség a kormánypárt részéről mert tisztességgel nem tudnának 22-ben nyerni.
Keresztes László Lóránt, az LMP politikusa kihangsúlyozta, hogy ez ellenzéki pártok nyitottak egy választókerületi koordinációra és a választási együttműködésre, de közös listáról, amire a kormány hivatkozik a módosítás kapcsán, még nem volt szó.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke kitért rá, hogy Orbánt ismerve ebben a módosító indítványban még nincs benne a lényeg, így még várható "sokkal aljasabb változtatás is" ezzel kapcsolatban a kormány részéről a közeljövőben.
Kurz pártjának egyik EP-képviselője kitenné a Fideszt a Néppártból, ha vétóznak
Othmar Karas, az Osztrák Néppárt (ÖVP) EP-képviselője a bécsi Kronen Zeutingnak azt mondta, amennyiben Orbán Viktor csütörtökön nem szavazza meg az Európai Tanács ülésén a kompromisszumos EU-s pénzügyi csomagot, a Fideszt haladéktalanul ki kell zárni a Néppártból - írja az Azonnali.
Ha mindez nem lett volna elég, Orbán úgy érezte most kell bejelentenie az Uniós költségvetés vétóját is, ami több száz milliárd forint azonnali segítséget nyújtana Magyarországnak is a járvány kezelésében. Az ellenzéki pártelnökök a mai napon egy közös levélben fordultak a vétóval kapcsolatban az Európa Tanács, az Európai Bizottság elnökéhez. Közösen egy petíciót is el fogunk indítani.
- folytatta Szabó.