A vétó miatt magára maradhat a magyar és a lengyel kormány

vétó
Getty Images

A V4-ek mindegyik országa tűz alatt van az EU-s intézmények részéről.

- nyilatkozta Deutsch Tamás az ATV Egyenes Beszéd című műsorban csütörtök este.

Deutsch Tamás EP képviselő Fidesz
facebook

A Fidesz EP-képviselője azt állítja, hogy a magyar és a lengyel kormány migrációs politikája miatt, a lengyelek, a magyarok és a csehek is brüsszeli nyomásgyakorlás alatt állnak, de a szlovákokkal egyelőre kesztyűs kézzel bánnak. Hasonló nyilatkozatokat tett a témában korábban Orbán Viktor és Varga Judit igazságügyi miniszter is amikor a beígért vétóról kérdezték.

Ez ostobaság!

- kommentálta a migrációval és a vétóval kapcsolatos magyar kijelentéseket Tomáš Valášek a szlovák parlament európai ügyek bizottságának elnöke.

Tomáš Valášek a szlovák parlament európai ügyek bizottságának elnöke
facebook

Szerinte az EU-s költségvetési tervezetben és a világjárvány miatt létrehozott segélycsomagban nincs szó a migrációról. Ezt a véleményt erősítette Ivan Korčok szlovák külügyminiszter is a témában néhány órával Deutch Tamás megszólalása előtt tartott videokonferencián.

Szlovákia a jogállamiság területén nem hajlandó semmilyen kompromisszumra és nem szórakozhatunk a gazdaság fellendítésével. Tárgyalni fogok a V4-es kollégákkal a lehetséges megoldásokon és megpróbálom nekik elmagyarázni, anélkül, hogy nyomást gyakorolnék rájuk, hogy jelen pillanatban minden ország előtt hatalmas lehetőség áll, hogy az Európai Unió egészét átsegítsük a válság okozta gazdasági nehézségek következményein.

- jelentette ki Ivan Korčok szlovák külügyminiszter. Lényegében ugyanezt mondták a cseh a szlovén és a román kormány vezetői is, amikor a magyar és a lengyel álláspontról fejtették ki véleményüket. Tomáš Petriček cseh külügyminiszter szerint, Csehországnak első számú érdeke, hogy még idén, tehát a jelenlegi német elnökség idején a felek megegyezésre jussanak, de ebben támogatja a prágai kormányt a cseh ellenzéki párt is.  EP-képviselőjük Mikuláš Peksa, aki weboldalán bírálta a belengetett vétót.

Ahelyett, hogy saját országaik belső működésével foglalkoznának, Lengyelország és Magyarország inkább megszegné az EU-s megállapodást, amely alapján megmenthetnénk közösségünket a gazdasági krízistől.

- hangsúlyozta Mikuláš Peksa.

Románia szintén nem támogatja a magyar-lengyel tandemet. Ludović Orban, román miniszterelnök kijelentette, hogy a jogállamisági feltételek összekapcsolása az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel lehetővé teszi, hogy az adófizetők pénzét tisztességes és ésszerű módon használják fel az adott országok nemzetállami szinten. 

Ennél azonban árnyaltabb a helyzet Szlovéniában. Bár Janez Janša szlovén miniszterelnök első nyilatkozataiban támogatta a lengyel-magyar vétó-szándékot, de a nagy nehezen összeállt szlovén kormánykoalíció kisebb pártja az Új Szlovénia Párt, azonnal elhatárolódott a miniszterelnök nyilatkozatától. Matej Tonin szlovén védelmi miniszter szerint Jansa megnyilvánulása magánjellegű volt, és a kormányból senkivel nem egyeztetett előtte. Ennél még élesebben fogalmazott a koalíció másik tagja.

Szlovénia számára és olyan problémás országok közé sorol, amelyekhez soha nem tartoztunk.

- közölte Tomaž Gantar, a Szlovén Demokratikus Nyugdíjas Párt elnöke.

Tomaz Gantar
facebook

Mint ismert, Magyarország és Lengyelország múlt kedden jelentette be, hogy megvétózzák az Európai Unió következő hétéves költségvetését (1,1 billió euró) és a koronavírus világjárvány miatt bevezetett úgynevezett helyreállítási alapot (750 milliárd euró). A két költségvetési csomag összege közel kétezer milliárd euró, amit a tagállami vezetőknek 2020 december végéig kellene elfogadni, mivel csak ebben az esetben kezdhetnék meg a kifizetéseket a tagállamok felé 2021 januárjában.

Ha a magyar és a lengyel kormány ragaszkodik álláspontjához és a jogállamiság betartatása miatt vétót emelnek, akkor a szlovák a cseh a román és a szlovén vezetés szerint is nehéz idők várnak egész Európa gazdaságára. Ebben az esetben, 2021 januártól ideiglenes költségvetést kell alkalmazni, csakhogy ilyenkor a felújítási alapból már nem lehet támogatásokat szerezni. Elképzelhető ugyanakkor egy olyan megoldás is, hogy a segélycsomagot mint államok közötti megállapodás alapján fogadnák el az EU-s kereteken kívül. Így viszont Magyarország és Lengyelország kimaradhat az EU-s pénzforrások elosztásából.