Szájer és a nemzetbiztonság - Stummer: nem megengedhető, hogy hazánknak zsarolható tisztségviselői legyenek

Szájer és a nemzetbiztonság - Stummer: nem megengedhető, hogy hazánknak zsarolható tisztségviselői legyenek

"Egyelőre ne legyenek illúzióink: a titkosszolgálati adminisztráció jelentősebb része most még a kormánnyal van, az ő utasításaik maradéktalan betartásán dolgozik" - vélekedik az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Egyre hangosabb az a kormányzati narratíva, hogy Szájer József orgiája mögött egy titkosszolgálati művelet húzódik meg, amelynek valódi célpontja hazánk volt. Erről is kérdeztük Stummer Jánost, a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzéséért felelős testület elnökét, aki szerint Orbánék valóban elhitték, hogy megússzák a botrányt. Interjú.

 

A héten bejelentette, hogy Nemzetbiztonsági bizottság jövő heti ülésén téma lesz a Szájer-ügy. Pontosan milyen konkrét kérdésekre vár választ Szijjártó Péter külügyminisztertől?

Szijjártó Péter maszk- és magánügyi miniszterünk eddig kettő dolgot tett hozzá a Szájer-botrány válságkommunikációjához. Mély keresztény elkötelezettségét fitogtatva kedélyes beszélgetést folytatott Böjte Csaba atyával és újságírói kérdésre közölte, hogy ő is csak a sajtóból értesült Szájer József ügyéről. A magyar hírszerzés politikai irányításáért felelős miniszter meghallgatásán én többek között arra keresem majd a választ, hogy

vajon a miniszter bukott-e meg, vagy az Információs Hivatal vezetői, esetleg a harmadik elképzelhető verzió áll-e fenn, azazhogy madárnak néznek bennünket.

 

Bár Szájer József felelősségét nem tudják vitatni, de a kormányzati sajtót uraló narratíva szerint titkosszolgálati akció áll a fideszes EP-képviselő bukása mögött. Ön szerint ebben az esetben tényleg valamelyik szakszolgálat szervezett rá a brüsszeli házibulira? 

A botrány kirobbanását követő reggelen kifejtettem ezzel kapcsolatos álláspontomat, amíg pedig az illetékes szolgálatok munkatársait nem hallgattuk meg a Nemzetbiztonsági bizottságban, addig minden más nyilatkozat puszta spekuláció. Mémből és összeesküvés-elméletből nincs hiány, a tények és a bizonyítékok viszont fájóan hiányoznak ezzel az üggyel kapcsolatban. Felelős ember pedig csak ez utóbbiak birtokában nyilatkozhat egy ilyen súlyú kérdésben. Én a magam részéről megvárom ezeket a tényeket az álláspontom kialakítása előtt.

 

Függetlenül attól, hogy a Szájer-bukás mögött állt-e szándékosság, vagy sem, de a Kaleta-ügyet is felidézve, a magyar szolgálatoknak nincs teendője olyan politikai döntéshozók/hivatali tisztségviselők esetében, akik magánéleti viselt dolgaik miatt zsarolhatóvá válhatnak? 

Már Kaleta Gábor ügyénél is felvetettem a nemzetbiztonsági átvilágítások rendszerének felülvizsgálatának szükségességét, ezt pedig továbbra is tartom. Azt, hogy kit, milyen mélységben, milyen időközönként, milyen irányultsággal ellenőriznek a szolgálatok, újra kell gondolni. 2022-ben ez lesz az egyik első feladata a titkosszolgálatok új irányításának, mert

Magyarország nem engedheti meg magának, hogy bármilyen módon zsarolható tisztségviselői legyenek akár itthon, akár külföldön.

Ezt amennyire csak lehetséges, el kell kerülni, mert ez a nemzeti érdek.

 

Ha elvonatkoztatunk a konkrét esettől, a szövetségi rendszerünkön belül előfordulnak olyan titkosszolgálati manőverek, amelyek befolyásolják egy-egy ország politikai életét, illetve mennyire mindennaposak az ilyenirányú adatgyűjtések, megfigyelések. 

Szövetségi rendszerünkön belül és azon kívül egyaránt minden ország működtet elsősorban az országhatárokon belüli védekezésért felelős elhárítást, s az állam határain kívül dolgozó, az onnan szerzett információkkal az adott ország politikai mozgását segítő hírszerzést. Mind a hírszerzési, mind az elhárítási "ágazatok" aktívan dolgoznak saját területeiken. Ha kérdése arra irányul, hogy akár a magyar, akár bizonyos külföldi szolgálatok tudhattak-e Szájer József szexuális irányultságáról és szokásairól, akkor erre az a válaszom, hogy ennek tagadása mese habbal.

 

Szintén a konkrét esettől függetlenül, az EP-képviselők mennyire vannak a szolgálatok célkeresztjében? Szükség van-e a kiemelt védelmükre, illetve a nagyobb felelősségvállálasukra?

Ez a célkeresztben kifejezés erős ide. Olyan vadászidény hangulata van, pedig ez a munka legtöbbször passzív-defenzív, mintsem aktív-offenzív tevékenység. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy kiterjedhet-e az érdeklődési kör rájuk, EP-képviselőkre is? A válaszom pedig erre egyértelmű igen. Mindenki érdekes, aki információknak van birtokában, aki döntési helyzetben van. Ezért is kell nekik maguknak észnél, a körülöttük lévő védelmi hálózatnak pedig mindig résen lenniük.

 

Visszatérve Brüsszelre. Amennyiben péntek éjszaka azonosították Szájer Józsefet a belga rendőrök, akkor hivatalból kellett-e értesíteniük a magyar diplomáciát, a hazai hatóságokat, illetve a kormányzatot, hogy fennakadt egy hivatalban lévő magyar EP-képviselő?

Egészen biztos vagyok benne, hogy Orbán Viktort legkésőbb szombat reggel már értesítették erről, de ezt az információt úgy tűnik, hogy még a saját sajtóosztályuktól is elzárták, hátha el tudják valahogy kenni. Valószínűleg hétfő estére vált nyilvánvalóvá, hogy ez nem fog menni, kedd reggel gyorsan el is ment a miniszterelnök egy varsói templomba a hajnali misére, hogy előre futva bizonygassa saját keresztény-konzervatív meggyőződését.

Stummer: A Nemzetbiztonsági bizottság is tárgyalja a Szájer-botrányt

A Nemzetbiztonsági bizottság jövő héten soron következő ülésén a bizottság elé kerülő témák között ott lesz Szájer József ügye is. Ugyanezen az ülésen kerül majd sor Szijjártó Péter éves miniszteri meghallgatására is, így a külügyminiszternek nyílt ülésen is alkalma lesz tényekkel alátámasztva beszámolnia a Szájer-ügyből következő esetleges nemzetbiztonsági kockázatokról és más országok titkosszolgálatainak lehetséges beavatkozásairól - olvasható a jobbikos Stummer János közleményében, aki a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke.

A Fidesz reménykedhetett-e abban, hogy ez az ügy nem pattan ki, és megússzák az azóta mémmé váló közleményükkel az egészet? 

Ha nem lett volna esélyük az ügy elsikálására, Orbán nem hazudta volna a szombat reggeltől hétfő estig terjedő időszakot a saját pártján belül.

Nyilván mindent megpróbáltak, hogy elkenjék az ügyet, de miután hétfő estére nyilvánvalóvá válhatott számukra, hogy nem fog menni, kedd reggeltől átálltak válságkommunikációra.

Politológus a Szájer-botrányról: a bizonytalan, értelmiségi Fidesz-szavazók egyre kellemetlenebbül vállalják fel a pártot

Nem volt véletlen, hogy a Fidesz politikusai első körben hallgattak a Szájer-botrányról, míg a párt holdudvara beszélhetett - véli Tóth Tamás politológus.

Az Orbán-kormány (esetleges) EU-s vétója jelent-e további kockázatot, illetve jelent-e többlet feladatot a magyar szakszolgálatok számára? Mit kell lépnie a szakpolitikának?

Nem az EU-vétó a nemzetbiztonsági kockázat, hanem Orbán Viktor és kormánya. Nem a vétóval, hanem végre a kormánnyal lenne dolga a Pintér Sándor vezette elhárításnak, és a Szijjártó által irányított hírszerzésnek,

de egyelőre ne legyenek illúzióink: a titkosszolgálati adminisztráció jelentősebb része most még a kormánnyal van, az ő utasításaik maradéktalan betartásán dolgozik.

Pedig jó lenne most már, ha ahogy a mottójuk is szól, "A Haza lenne minden előtt", nem pedig Orbán Viktor most még hatalomban lévő kormánya.