Munkaszüneti nap az ünnepek között? A Fidesz erről még beszélni sem volt hajlandó

bolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zoltán

Egy újabb pozitív jobbikos kezdeményezést söpört le olvasatlanul a kormánypárti többség, most az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságának fideszes képviselőin volt a sor. 

Tegnap számoltunk be arról, hogy Nunkovics Tibor határozati javaslatot nyújtott be a Parlament elé, melyben

a december 28. (hétfő) és december 31. (csütörtök) közötti négy munkanapot munkaszüneti nappá nyilvánította volna a Jobbik.

Az előterjesztő azt szerette volna elérni, hogy az illetékes parlament testület egészítse ki a napirendjét a beadványával, azonban erre nem volt hajlandó a fideszes többség. 

Tehát még arra sem voltak hajlandóak, hogy leszavazzák a javaslatot, egyszerűen nem is akarták meghallgatni Nunkovics Tibort.

A jobbikos politikus Facebook-oldalára feltöltött videójában csalódottságának adott hangot, és hangsúlyozta, javaslata nemcsak a munkavállalóknak, és a munkáltatóknak jelentett volna segítséget, hanem nemzetgazdasági szempontból is segítséget jelenthetett volna. 

S mivel a Fidesz elutasította a beadvány napirendre vételét, így arról legkorábban 2021 elején foglalkozhat újra a magyar törvényhozás.

Nunkovics Tibor sajnálatát fejezte ki, hogy a kormányt nem érdekli a magyar munkavállalók helyzete, a válság leküzdése, Orbán Viktornak csak a szotyi, a foci és a haverok kiszolgálása számít, miközben 100 milliárdokat költött el többek között sportra és kommunikációra. 

A lesöpört javaslat indokolásából egyébként kiderül, a kieső munkabéreket és közterheket munkáltatóktól a központi költségvetésnek kellene átvállalnia. Azokban az ágazatokban, ahol nem lehetséges a teljes leállás, a munkaszüneti napokra fizetendő bérpótlékokat, valamint azok közterheit ugyancsak a költségvetés állná.

Elszálló infláció: 8 millió választót már nem tud megetetni a fideszes boszorkánykonyha

reagált lapunk érdeklődésére Z. Kárpát Dániel. A Jobbik alelnökét azután kérdeztük, hogy a KSH brutális inflációról számolt ma be: az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt tavaly novemberhez viszonyítva, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 14,4 százalékkal emelkedett, a párizsi, kolbászé 12,6, az étolajé 11,5, a liszté 10,5, a cukoré 10,4, a munkahelyi étkezésé 9,7 százalékkal lett magasabb.