Az ereszcsatornás Szájer-botrány árnyékában kedden szavazott a Szájer József iPadján megszületett Alaptörvény kilencedik módosításáról az Országgyűlés. A Tisztelt Ház 134 igen, 45 nem és 5 tartózkodás mellett támogatta a fideszes javaslatot.
Egyébként nemcsak az Alaptörvény atyjának személye, de a módosítás "keresztény" szellemisége miatt is különös pikantériával ruházta fel a mai napot. Ugyanis miközben a Fidesz egyik alapítója egy - a gyanú szerint - kábítószeres (és homoszexuális) szexpartiról menekült egy ereszcsatornán a brüsszeli rendőrök elől, most alkotmányos védelemben részesítenék, hogy az anya nő, az apa férfi.
Aki követte a gránitszilárdságú Alaptörvény kilencedik módosításáról szóló vitát, az pontosan tudja, a kormánypárti parlamenti képviselők végül a homoszexualitásról vitatkoztak.
A nőkről beszéltek, de a közpénzre gondoltak - méltatlan parlamenti vita az Alaptörvényről
Ahogy arról beszámoltunk, az Orbán-kormány két héttel a koronavírus második hullámának - várható - tetőzése előtt belekezdett a gránitszilárdságú Alaptörvény kilencedik módosításába. Szerdán, az esti kijárási korlátozás alatt, talán egy tucatnyi országgyűlési képviselő jelenlétében került megrendezésre a vita - komoly mélypontokkal - a három új, egymástól teljesen eltérő irányú kormányzati módosítóról.
Árnyékállam épül
Persze, a Fidesz a gumicsont mellett fontos dolgokon is változtatott a mai szavazással.
A kormánypártok kevesebb mint másfél évvel a választások előtt egyszerűen megváltoztatják a közpénz fogalmát (pontosabban "újradefiniálják" - "a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”). Hogy érsük, ez összefügg az 1000 milliárdos közpénzvagyon felett rendelkező közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásával, amelyek működése ezentúl sarkalatos törvényekhez lesz kötve.
A harmadik változás az Alaptörvényünkben szintén egy aggasztó felvetés. 2023-tól ugyanis változik a különleges jogrend, csökken a minősített helyzetek száma, kibővítve a kormányzat hatáskörét és felelősségét. Ebben jelentős változás, hogy a szükségállapot kihirdethetősége tekintetében az alkotmányos rend megdöntése mellett az annak felforgatására irányuló cselekmények is bekerülnek a szabályozásba. Viszont ez nincs részletezve, sőt, még az "erőszakos" szó sincs feltüntetve.