Kilencedik alkalommal módosították a Szájer-féle Alaptörvényt – az apa férfi, az árnyékállam épül

.
Fotó: Facebook

Az ereszcsatornás Szájer-botrány árnyékában kedden szavazott a Szájer József iPadján megszületett Alaptörvény kilencedik módosításáról az Országgyűlés. A Tisztelt Ház 134 igen, 45 nem és 5 tartózkodás mellett támogatta a fideszes javaslatot. 

Szavazás a kilencedik Alaptörvény-módosításról
parlament.hu

Egyébként nemcsak az Alaptörvény atyjának személye, de a módosítás "keresztény" szellemisége miatt is különös pikantériával ruházta fel a mai napot. Ugyanis miközben a Fidesz egyik alapítója egy - a gyanú szerint - kábítószeres (és homoszexuális) szexpartiról menekült egy ereszcsatornán a brüsszeli rendőrök elől, most alkotmányos védelemben részesítenék, hogy az anya nő, az apa férfi.

Aki követte a gránitszilárdságú Alaptörvény kilencedik módosításáról szóló vitát, az pontosan tudja, a kormánypárti parlamenti képviselők végül a homoszexualitásról vitatkoztak.

A nőkről beszéltek, de a közpénzre gondoltak - méltatlan parlamenti vita az Alaptörvényről

Ahogy arról beszámoltunk, az Orbán-kormány két héttel a koronavírus második hullámának - várható - tetőzése előtt belekezdett a gránitszilárdságú Alaptörvény kilencedik módosításába. Szerdán, az esti kijárási korlátozás alatt, talán egy tucatnyi országgyűlési képviselő jelenlétében került megrendezésre a vita - komoly mélypontokkal - a három új, egymástól teljesen eltérő irányú kormányzati módosítóról.

Árnyékállam épül

Persze, a Fidesz a gumicsont mellett fontos dolgokon is változtatott a mai szavazással.

A kormánypártok kevesebb mint másfél évvel a választások előtt egyszerűen megváltoztatják a közpénz fogalmát (pontosabban "újradefiniálják" - "a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”). Hogy érsük, ez összefügg az 1000 milliárdos közpénzvagyon felett rendelkező közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásával, amelyek működése ezentúl sarkalatos törvényekhez lesz kötve.

Az itt elrejtett/átcsoportosított közpénz milliárdok aztán végleg elveszítik közpénz jellegüket.

A harmadik változás az Alaptörvényünkben szintén egy aggasztó felvetés. 2023-tól ugyanis változik a különleges jogrend, csökken a minősített helyzetek száma, kibővítve a kormányzat hatáskörét és felelősségét. Ebben jelentős változás, hogy a szükségállapot kihirdethetősége tekintetében az alkotmányos rend megdöntése mellett az annak felforgatására irányuló cselekmények is bekerülnek a szabályozásba. Viszont ez nincs részletezve, sőt, még az "erőszakos" szó sincs feltüntetve.

Így egy erőszakmentes országos sztrájk, megmozdulás is lehet olyan esemény, amelyre ezután ráhúzhatják a szükségállapotot.