A nőkről beszéltek, de a közpénzre gondoltak – méltatlan parlamenti vita az Alaptörvényről

Varga Judit
Varga Judit igazságügyi miniszter megnyitó expozét tart az alaptörvény kilencedik módosítását tartalmazó javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 18-án.
MTI/Koszticsák Szilárd

Ahogy arról beszámoltunk, az Orbán-kormány két héttel a koronavírus második hullámának – várható – tetőzése előtt belekezdett a gránitszilárdságú Alaptörvény kilencedik módosításába. Szerdán, az esti kijárási korlátozás alatt, talán egy tucatnyi országgyűlési képviselő jelenlétében került megrendezésre a vita – komoly mélypontokkal – a három új, egymástól teljesen eltérő irányú kormányzati módosítóról.

  • "A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi" – ezzel a kiegészítéssel a kormányzat szerint a gyermekek erkölcsi fejlődését, illetve a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát védi.
  • "Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése” – A közpénz újra definiálása összefügg azzal, hogy az Alaptörvényben rögzítik, az 1000 milliárdos közpénzvagyon felett rendelkező közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozása, működése, megszüntetése ezentúl sarkalatos törvényekhez kötik
  • "Különleges jogrend a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet" – 2023-tól háromra csökken a minősített helyzetek száma, kibővítve a kormányzat hatáskörét és felelősségét (Ebben jelentős változás, hogy a szükségállapot kihirdethetősége tekintetében az alkotmányos rend megdöntése mellett az annak felforgatására irányuló cselekmények is bekerülnek a szabályozásba – igaz, ez nincs részletezve).

Mindenesetre miniszteri expozéjában Varga Judit arról beszélt, hogy növekvő aggodalommal szemléli a kormány, és jelenleg kétségei vannak abból a szempontból, hogy megvédhető az eljövendő generációk jogai. Ezért szükséges az Alaptörvényben lefektetett garancia, a nő és a férfi alkotmányos megnevezése, hogy így védjék a gyermek önazonosságát.

"Hiszen nem válhatunk biológiatagadókká"

– hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.

Szerinte az Alaptörvény-módosítás nem egyes társadalmi csoportok (tudniillik homoszexuálisok – a szerk.) jogainak csorbítása, hanem a legkiszolgáltatottabbak (a gyerekek – a szerk.) védelme. Minden magyar ember érték – mondta Varga Judit.

A különleges jogrend megváltoztatása kapcsán elmondta, ezután gyors, hatékony és felelős döntések születhetnek, a hadiállapot definiálása esetében a kibertérből érkező fenyegetésekkel is számoltak, a szükségállapotot szélesítik az alkotmányos rend védelmével, a veszélyhelyzetet pedig kiterjeszthető ma még nem ismert helyzetekre is.

A fideszes Dunai Mónika vezérszónokijában szörnyű képpel indított: szándékos támadás zajlik a természetes evidencia ellen és minden ellen, ami az összetartozásra épül, majd támadás indult a nemzetek ellen is. De Magyarország védi a házasság intézményét, és kimondja, az anya nő, az apa férfi.

A kormánypárti politikus szerint sokan megfeledkeznek arról, hogy a gyermekeknek is vannak a jogai.

Akik támadják az Alaptörvény-módosítást, azok nem ismerik el maradéktalanul a gyermekek jogait – jött elő a klasszikus fideszes logika Dunaiból.

Az hogy a az anya nő, az a apa férfi, azt nem a Fidesz találta ki, az Önök családjában is így volt, különben nem ülnének itt – mutatott aztán még rá erre a tényre is.

Dunai Mónika azért kitért a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra is, szerinte azért van szükség ebben az esetben az alaptörvényi védelemre, hogy folytatódjon a kiemelkedő oktatás és nevelés az alapítványok alá tartozó intézményekben. Az mondjuk nem derült ki ebből, hogy miért kell emiatt az alapítványi vagyont kiemelni az ellenőrzés alól, de szerinte az Alaptörvény-módosítás után lehetővé válik a közpénzekről szóló viták lezárása.

A fideszes politikus szerint a különleges jogrend változására viszont elég lesz a felkészülési idő 2023-ig, kiemelve, hogy a kormány központi szerephez juthat azután.

A jobbikos Gyüre Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz ismét nem egyeztetett senkivel, az Alaptörvény a Fidesz akaratát fejezi ki, amit rákényszerít az emberekre.

Szerinte, miközben a kormány bedob egy gumicsontot, a Fidesz-KDNP kormányváltásra készül, ezért akarja eldugni a közpénzeket az alapítványokban, vagy épp az állami tulajdonú vállaltokban, amelyekben ugyanúgy elveszne a közpénzjelleg, mint a tao esetében.

„A kormány egy árnyékállamot akar felépíteni”

– mondta Gyüre Csaba, hozzátéve, hogy a Fidesz azzal számol, kormányváltás után sem lehet leváltni a különböző helyekre kinevezett embereit.  

A jobbikos politikus leszögezte: a gyermekek védelme fontos, de nem kellene ezt egy olyan törvénybe beletenni, amely a közpénz kicsatornázásáról szól.

A Jobbik másik vezérszónoka, Szilágyi György nagyon szomorúnak nevezte, hogy Alaptörvény-módosítással biztosítsák a lopást és a lopott vagyont. Közölte, hogy a módosítás és az indokolás egymásnak ellentmond, ugyanis a szöveg szerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése, míg az indokolás már kitér az önkormányzati szervek és intézmények bevételeire is.

Példákat is felhozott: az államháztartásról, a közbeszerzésekről szóló törvényekben központi és önkormányzati alrendszereket is megkülönböztetnek, de közpénz a tao és valamennyi forrás is, ami adóbevétel lenne.

A KDNP-s Vejkey Imre a sötét oldalról vizionált (amelynek a része az ellenzék és a Soros-hálózat is), amely többek között az aranyborjú képében is ránk ront…

Harangozó Tamás azt hangsúlyozta, hogy a jövőbeni különleges jogrendekből a Parlamentet ki akarják iktatni, háború esetén semmilyen parlamenti kontroll nem lesz, és mindössze három embertől függ a veszélyhelyzet fenntartása. A szocialista politikus szerint egy szó hiányzik az alkotmányos rend megdöntése mellől, ez pedig az "erőszakos" szó.

Egy országos sztrájk, megmozdulás is lehet olyan esemény, amelyre ezután ráhúzhatják a szükségállapotot.

Szerinte kizárólag a hatalomról és a pénzről szól az Alaptörvény-módosítás.

Arató Gergely többek között azt állapította meg, hogy a kormány vissza akarja forgatni az idő kereket, vallási államot akarnak létrehozni, másrészről szerinte ez egy figyelemelterelés, hiszen 2,5 év alatt már harmadszor módosítják az Alaptörvényt.

Keresztes László Lóránt (LMP): méltatlannak nevezte a hangvételt, a helyzetet, és azt, hogy egy ilyen szörnyű krízisben idecitálták az Alaptörvényt. Szerinte nem igaz, hogy a kormány számára fontos az ország és a nemzet védelme. Több példát is hozott: a kivándorlást, a vidék leszakadását, a multik és az orosz érdekek kiszolgálását, a természeti kincseink védelmének hiányát. Hangsúlyozta, most nem délibábokkal, virtuálisan megfogalmazott ellenségekkel kellene küzdeni most.

Alaptörvény-módosítás kapcsán a legfontosabb elemnek a nemzeti vagyon lenyúlását nevezte, mely révén a közfeladatot ellátó feladatok alapítványokba kimenekítenek 1000 milliárdos vagyontárgyakat. Párhuzamos hatalmi rendszert alakítanak ki, amelyhez lehet, hogy nem is tudnak később hozzányúlni – mondta Keresztes László Lóránt.

Szabó Tímea (Párbeszéd) szánalmasnak és becstelennek nevezte, hogy az Alaptörvény-módosítással próbálja elterelni a figyelmet a járvány elleni küzdelemről, ezért arra gondoltak, hogy bedobnak egy csalétket az ellenzék elé. De szerinte azt is leírhatták volna, hogy „a kutya állat, a tulipán meg növény”.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője felszólal az alaptörvény kilencedik módosítását tartalmazó javaslat vitájában az Országgyulés plenáris ülésén 2020. november 18-án.
MTI/Koszticsák Szilárd
Tényleg azt hiszik, hogy ezekről kell beszélni? Ki az, aki megkérdőjelezi, hogy az anya nő? – tette fel a kérdéseit.

Egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a gyermekek 40 százaléka élettársi kapcsolatba születik. Beszélt a közpénzek „kitalicskázásáról” is, de szerinte a közpénzt a kormányváltás után visszaszerzik az alapítványoktól.

Nincs olyan, hogy Tisztelt Ház, nincs olyan, hogy a Ház méltósága

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.) Nem ment oda gratulálni Jakab Péter jobbikos elnök-frakcióvezető Koncz Zsófiához a parlament hétfői ülésnapján, miután az új országgyűlési képviselőt ünnepélyes keretek között beiktatták.

Ezután háttérbe szorult a közpénz kérdése, mert Dúró Dóra beszállt a homoszexuális-vitába, és ismét elmondta, miért darálta le azt a mesekönyvet. Majd arról vitatkozott Arató Gergellyel, hogy mennyire vonható össze ez a vita a nők szavazati jogának kérdésével.

A hozzászólások ezután nem minden esetben voltak méltóak sem a Parlament megmaradt tekintélyéhez, sem pedig az eredeti témához. Kiemelendő Hollik István (KDNP, fideszes kommunikációs igazgató) felszólalása. Egyrészt elmondta, hogy az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzatok hozzájárulnak az állam céljához, így az önkormányzati vagyonra is vonatkozik a módosítás, másrészt mivel tao sem jut el az államig, tehát lemond arról az állam, nem közpénz, vagy ha az, akkor ugyanúgy közpénz az családi adókedvezmény is, és el kell számolni, hogy abból hány liter tejet vesznek az emberek.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint amit a közpénz fogalmával most csinálnak, az rettegésből ered Leszűkítik a közpénz fogalmát, és csökkentenék az ellenőrzés körét. A nemzeti vagyonról szóló törvények bizonyos elemei ezután nem vonatkoznak az alapítványokra: például a nyilvánosság tájékoztatásának joga, vagy épp az elállás joga. A családtámogatások összegébe beszámítják a családi adókedvezményt is, most meg azt mondjak, az nem közpénz – cáfolta Z. Kárpát Dániel Hollik Istvánt.

Szilágyi György jobbikos képviselő felszólal az alaptörvény kilencedik módosítását tartalmazó javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 18-án.
MTI/Koszticsák Szilárd

Ezután volt rettegés például a gendertől, a migránsoktól, visszaemlékeztek a letelepedési kötvényekre, a devizahitelekre, és még az is megtörtént, hogy Nacsa Lőrinc lenácizta Szilágyi Györgyöt, amire a jobbikos a Parlament legnagyobb hazudozójának nevezte a kormánypártit, ami miatt a levezető elnök, Latorcai János (szintén KDNP) kizárta Szilágyit a vitából.