Egészségügyi dolgozókat lakoltatnának ki szolgálati lakásaikból a II. kerületben

OPNI
Az egyik érintett épület a volt OPNI területén
Google Street View

Kilakoltatás fenyegeti az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén fekvő szolgálati lakásokban élő egykori vagy jelenleg is aktív egészségügyi dolgozókat – tudta meg az Alfahír.

A sokaknak csak Lipótmezőként ismert elmegyógyintézetet 2007-ben zárták be, azóta a hatalmas épületegyüttes különösebb karbantartás nélkül egyre rosszabb állapotba került. Az előző hét egyik fontos híre volt, hogy a kormány döntött a nívós műemlék komplexum felújításáról, ugyanakkor a tervek nem az egészségügyi intézmény újranyitásáról szólnak, a kormány inkább egy elit bentlakásos iskolát képzelt a helyére. A probléma most nem is ezzel van, hanem az OPNI egykori tulajdonainak jogi rendezésével.

Az OPNI leromlott állapotú főépülete
Béli Balázs/Alfahír

Az intézet ugyanis évtizedeken át kínált szolgálati lakásokat az ott dolgozó személyzetnek, és az egy eddig kevésbé ismert részlet volt -a mi figyelmünket is Orosvári Zsolt civil aktivista hívta fel rá-, hogy ezekben a lakásokban a mai napig élnek egykori dolgozók, vagy az ő családjaik.

Többen közülük továbbra is egészségügyi alkalmazottak valamelyik kórházban, tehát a hivatalos narratíva szerint ők éppen Magyarország hőseiként harcolnak a koronavírus-járvány közepette mindannyiunk jólétéért – a probléma csak az, hogy közben utcára akarják dobni őket.

Megbecsülés helyett ugyanis leveleket kapnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től, melyekben felszólítják őket, hogy 30 napon belül pakoljanak össze, és hagyják el otthonaikat.

Erre azért van lehetőség, mert az OPNI megszűnése után a telek, azzal együtt minden rajta található épület a magyar állam tulajdonába került, amit így az MNV kezel.

A lapunk birtokába jutott dokumentumok és más információk alapján már legalább féltucat per zajlik a felek között: a vagyonkezelő ragaszkodik a kiköltözéshez, míg az évtizedek óta ott élők jogi úton próbálnak védekezni, hiszen semmilyen alternatívát vagy segítséget nem kaptak azt követően, hogy a fejük felett bezárták az intézményt. Az érintett személyek száma több tucatra tehető.

Ilyen felszólító leveleket kapnak:

OPNI

Az Alfahír megkeresésére a Handó-ügy kapcsán évekkel ezelőtt megismert bíró, jelenleg ügyvédként dolgozó és több érintettet is képviselő Szepesházi Péter azt mondta, az OPNI telkén, valamint a telek szélén, külön utcai bejárattal rendelkező épületekben jellemzően kispénzű egészségügyi dolgozók élnek, egyesek már a rendszerváltás előtti idők óta.

A bérleti szerződések egy részét az OPNI-val kötött közalkalmazotti jogviszonyhoz kötötték, de vannak olyan példák is, amik teljes egészében határozatlan időre adták bérbe az ingatlant. Szepesházi Péter szerint utóbbi lakóknak jobb a helyzetük, de a Vagyonkezelő rendületlenül támadja azokat a bérlőket, akik kimondottan a munkaviszony alapján kapták a bérleményüket, vagy pedig azok családtagjaiként élnek ott, akik haláluk előtt kapták meg határozatlan időre a lakást.

„A Vagyonkezelő egyértelműen azt mondja, hogy menni kell. Ahol a szerződés szerint az OPNI megszűnésével a jogviszonynak is vége, ott erre hivatkozva perelnek akit tudnak, a többieknél pedig hallgatnak, de azoknak sem rendezik a sorsát. Ahol kisebb fogást találnak, ott nem szólnak semmit az illetőnek”

- mondta lapunknak az ügyvéd, hozzátéve, hogy még bíznak az MNV álláspontjának felülvizsgálatában.

Egy 1992-es bérleti szerződés, ami nem rendelkezett a jogviszonyról:

OPNI

Felmerül persze a kérdés, hogy miért lett annyira fontos kilakoltatni az egészségügyi dolgozókat, hiszen az OPNI épületeinek és parkjának tervezett felújítását ez a néhány ingatlan nem feltétlenül zavarná. Más kérdés, ha ezeket a meglehetősen értékes területen fekvő lakásokat más célra szeretnék használni – ebben az esetben azok sem lehetnek nyugodtak, akik eddig nem kaptak levelet a Vagyonkezelőtől, vagy kaptak, de per még nem indult ellenük.

A jóhiszemű, jogcím nélküli használat egyébként nem jelentette azt, hogy a bérlők ingyen laktak a lakásokban, ugyanis a bérleti díjat továbbra is fizették a fenntartó felé.

Mindenesetre a kérdés még nyitott, és tudomásunk szerint a II. kerület ellenzéki polgármestere, Őrsi Gergely januárban egyeztetésbe kezd az MNV Zrt.-vel, hogy megnyugtató megoldást találjanak az ott élők számára, ha már 13 év alatt erre nem került sor. Annyi biztos, hogy az egészségügyi dolgozók állami kilakoltatásánál csak jobb forgatókönyv születhet.