Üveges Gábor: „A legnagyobb árulója a vidéknek és a falvaknak a Fidesz lett”

falu, vidék
Béli Balázs/Alfahír

Fiatalon került a politikába Hernádszentandrás polgármestere, így már maga mögött tudhat közel két évtizednyi önkormányzati munkát. A tapasztalatai nem jók, úgy látja, egy rendszerváltás óta zajló folyamat végére tehet a Fidesz pontot a kisebb önkormányzatok felszámolásával. A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagjával, Üveges Gáborral beszélgettünk. Interjú.

Az Alfahíren korábban megjelent publicisztikájában arról írt, az ellenzéki összefogásnak minőségi jelölteket kell állítania, nem elég csupán összeadni a pártok erejét és attól várni a győzelmet. Kifejtené, hogy mit jelentenek a minőségi jelöltek?

Az elmúlt harminc évben olyan mélyrepülésbe került a hazai belpolitika, hogy csak akkor lehet valami újat hitelesen elindítani, ha az minőséget tud felmutatni. Magasabbra kell tenni a lécet, hogy egy leendő kormányváltás ne csak arról szóljon, ki van hatalmon, hanem valódi, minőségi javulás is történjen. Olyan emberekkel, képviselőkkel ezt nem lehet kivitelezni, akik nem odavalók és csak statisztálnak egy színházi előadáshoz.

Véleményem szerint a jelöltállítás során be kell fejezni az udvariaskodást és a legjobb szereplőket kell megtalálni a feladatra, hogy amit az ellenzék csinál, az hiteles maradhasson a választás másnapján is.

Úgy látom, az ellenzék jó irányba kezdett el mozogni, de folytatni kell a kompromisszumkészséget és tűrni kell az esetleges érdeksérelmeket is.

Ha a pártpolitikán kívülről is érkezhetnének olyan szereplők, akik alkalmasabbak, akkor a választók is azt láthatnák, hogy ez a választás most végre nem a kevesek öncélú játéka lesz.

A civil szféra független szakemberei viszont joggal tarthatnak attól, hogy ha kapcsolatba lépnek az összefogással, az számukra egzisztenciális veszélyekkel jár. Ezt nehéz lehet feloldani.

Ez egy létező ördögi kör, de érdemes végre eldöntenünk, hogy akarunk-e változást? Ha igen, akkor nem hátra kell nézni, hanem előre. Tény, hogy a kormányzat sportot űz a félelemfaktor növeléséből, teszik ezt azzal a céllal, hogy lehetőleg senki ne akarjon a politika közelébe se menni. Valójában a Rákosi-féle propagandát látjuk, miszerint „aki nincs velünk, az ellenünk van”. De sok olyan ember létezik akár az önkormányzatiság vagy egyéb szakterületek világában, akiknek a politikai mezővel akár már évtizedes kapcsolatuk van, tehát a közéletet nem szűkíthetjük le csakis a pártpolitikára.

Üveges Gábor polgármester
Üveges Gábor

A közéleti rendszer lokális középszintjén bőven vannak olyan tapasztalt és „harcedzett” politikusok, akiket érdemes lenne integrálni, megszólítani. Úgy gondolom, megfelelő kompromisszummal a pártpolitika azon érdeksérelem árán is nyerhet, ha nem csak pártpolitikusokat indít el. Meg kell találni azt az arányt, amiben van józan hátralépés is, és a fő cél a képviseletre legalkalmasabb ember megtalálása. Ez egy jó tükör lenne kifelé is, hogy a pártok a civilekkel együtt valóban megértették az idők szavát, hogy az „egók harcát” végre valóban felülírja a jövő Magyarországának ügye.

Ön a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagjaként mit gondol arról, amit Márki-Zay Péter elnök mondott a párttá alakulás gondolatáról? Lesz ilyen?

A Mindenki Magyarországa Mozgalomnak nem ez a célja, tehát nem, nincs ilyen jellegű szándék, nem szeretnénk tovább osztani a politikai mezőt.

A mozgalom fő missziója, hogy integrálja a civil szakmaiságot a pártpolitikába, és olyan témákat emeljen a közbeszédbe, amire éppen nagy szükség van. A cél, katalizálni az együttműködést, közreműködni abban, hogy a sokszínűség értékké formálódhasson, hogy a különböző energiák végre ne oltsák ki egymást, hogy a pártokon kívüli világ szava is megjelenhessen a politikai térképen.

Hivatalos: közös listán indulnak az ellenzéki pártok - itt az a 13 pontos garancia, amivel 2022-re készülnek

Az ellenzéki pártelnökök idei utolsó ülésén megszületett a döntés: az ellenzék közös listán indul a 2022-es országgyűlési választáson, ezzel is kifejezve a nemzet egységét, amely egység egyszerre fogja elhozni a kormány- és a korszakváltást Magyarország számára - áll hat ellenzéki párt közös közleményében.

Azt gondolom, nekem is csak addig van ebben szerepem, amíg azt látom, hogy megértettük az idők szavát és valódi változást akarunk elérni, nem csak mások helyére szeretnénk beülni. A lényeg, hogy most szövetségesként kell egymásra tekintenünk, és a jövő iránti felelősséggel le kell raknunk végre az igazi rendszerváltás közös alapjait, amit utána nem kérdőjelezünk és teszünk tönkre újra és újra.

Ön 22 évesen lett alpolgármester, 26 évesen pedig polgármester, és azóta már 14 éve vezeti Hernádszentandrást. Így végig tudta nézni a 2010 előtti és utáni önkormányzatiság közti különbséget. Mit tapasztalt?

2010 előtt sem volt rózsás a helyzet, az összkép sajnos azt mutatja, hogy gyakorlatilag a rendszerváltás óta lassan, de folyamatosan távolodik az önkormányzatiság attól, amire létrehozták. Egyre csorbultak a jogkörök, divatos lett a mindenkori hatalom kiszolgálása, majd 2010-ben jött a Fidesz és azt ígérte, hogy ők a vidék pártjaként majd megerősítik a helyhatóságok jogait és önállóságát.

Látjuk a tényeket, a legnagyobb árulója a vidéknek, a falvaknak, és az egész rendszerváltásnak a Fidesz lett.

Épp, hogy megmelegedett alattuk a szék, a 2011-es önkormányzati törvénytől kezdve folyamatosan herélik ki az önkormányzatiságot. Bizonyos településméret alatt ma már nem is beszélhetünk sem anyagi, sem jogi vonatkozásban önkormányzatiságról. Itt érhető tetten leginkább az a hihetetlenül erős függőségi rendszer, melyben aki úgy táncol, ahogy fütyülnek, az kicsit haladhat, viszont aki nem, az inkább ne várjon semmit.

Hernádszentandrás például az elmúlt két esztendőben nyolc beadott pályázatból egyet sem nyert meg. Persze nem életszerű, hogy minden pályázat nyer, de a Napnál világosabb, hogy amikor egyes helyeken nyolcból öt-hat sikeres, akkor itt a fejlődés tudatos blokkolásáról van szó.

Tehát 2010 után felgyorsult az önkormányzatiság felszámolása, és ha a kormány újabb ciklust kezdhet 2022-ben, akkor az 5.000 fő alatti településeken a kormány által kinevezett és neki felesküdött helytartók korszaka következik...

Ez az a pont, amikor tényleg csak az történhet majd meg a településeken, amit a pártközpontban kitalálnak. Tényleg ilyen jövőt álmodunk magunknak? Nem rémlik, hogy itt már jártunk néhány évtizeddel ezelőtt?

Mivel lehet ezt visszafordítani?

Nagyon komoly szerkezeti és strukturális átalakításokra lenne szükség. Nem elég toldozni-foldozni többé, újra kell gondolni a magyar közigazgatás egészét. Az első és legfontosabb, hogy világossá kell tenni és meg kell erősíteni a jogköröket, a stabil financiális háttér biztosításával.

Mindennek az alapja, hogy az alkotó embert kell újra megbecsült szereplőjévé tenni a legkisebb közösségnek is. A teljesítményt ösztönző önkormányzatiság mindannyiunk érdeke, mely szemben áll napjaink elvtársiasságot elváró és díjazó „látszat önkormányzatiságával”.

Ki kell dolgozni, hogyan juthatnak a kistelepülések is olyan beruházásokhoz, melyek valódi és fenntartható erőforrást adhatnak a vidék fejlődésének, és bekapcsolja végre ezen térségeket is a gazdasági vérkeringésbe. Ebbe bele kell állni, mert az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb kérdéséről van szó.