Puccskísérlet volt a Capitolium megtámadása?

capitolium
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án.
MTI/AP/John Minchillo

A Külügyi és Külgazdasági Intézet Zavaros átmenet az Egyesült Államokban címmel, Baranyi Tamás Péter stratégiai igazgatóhelyettes moderálásával tartott online beszélgetést a Capitoliumnál történt események és a hatalomátadás apropóján.

A törvényhozás épületének megtámadásáról itt írtunk részletesen:

Az amerikai demokrácia egyik sötét napja

Tegnapra volt meghirdetve az a kongresszusi ülés, amelyben összesítették volna az amerikai elnökválasztás elektori szavazatait, a törvényhozás épületének közelében Donald Trump mondott beszédet, aki egyértelművé tette, Mike Pence alelnök felelőssége, hogy elutasítsa az elektori voksokat, így blokkolva Joe Biden elnökké válását.

Puccskísérlet?

Mártonffy Balázs, az NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézet vezetője szerint komoly támadásnak igen, de puccskísérletnek nem lehet aposztrofálni az eseményeket. Úgy látja, hogy a média egyes részei túl sok szándékosságot olvasnak ki a történtekből, inkább érzelmileg túlfűtött egyének együtteséről van szó, akik reagáltak a politika hívószavaira. Az emberek nem, a politikai vezetés viszont tudhatta, hogy itt már megakaszthatatlan az alkotmányos folyamat, nem lehet Donald Trumpot az elnöki székben tartani.

Fehér Zoltán, a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központ tudományos főmunkatársa szerint a Capitoliumba való betörés önmagában nem minősíthető puccskísérletnek, de magát az egész folyamatot lehet ekként értékelni. Trump kommunikációjának már a kampány utolsó hónapjaiban központi eleme volt a választások hitelességének megkérdőjelezése. Az elnökválasztás napja után pedig csalást kiáltottak, ez arra irányult, hogy aláássák a demokratikus folyamatba vetett hitet. Ebből két hónapig tartó kampány lett, miközben több tucat perben alapos indokok és valódi bizonyítékok nélkül vádolták a választási szerveket és a demokratákat csalással – ezeket a pereket el is bukták. Az egész kulminációja pedig a január 6-án látott képsorok.

Trump visszatért Twitterre: zökkenőmentesen adja át a hatalmat és elítéli a Capitoliumot megtámadókat

Nem az országunkat képviselitek, és meg fogtok fizetni a tetteitekért - mondta Twitterre posztolt beszédében Donald Trump a Capitolium elleni támadás résztvevőiről. Az amerikai elnököt a szerdai események miatt egy időre letiltotta a mikroblog, de azóta visszatérhetett a felületre. pic.twitter.com/csX07ZVWGe

Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint is egy hosszú folyamat betetőzése volt január 6-a, amit nem minősítene puccskísérletnek, mert nem látja a történtekben a politikai hatalom erőszakos átvételére, vagy megtartására irányuló közvetlen akaratot, de Trump az elmúlt hetekben kétségtelenül feszegette azokat a határokat, amelyek az alkotmányos működéshez szükségesek. A kutató szerint Trumpnak azután, hogy elveszítették a bírósági pereket, még a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróságon is, mérsékeltebb kommunikációra kellett volna váltania. Varga hangsúlyozta, hogy a politikai vezetés egészéé a felelősség, évtizedek óta lehet tudni, hogy problémák vannak az amerikai választási rendszerrel, ebben az államoknak és a mindenkori szövetségi kormányzatnak is felelőssége van.

Össze lehet hasonlítani a capitoliumi betörést a 2020-as antirasszista tüntetésekkel?

Fehér Zoltán szerint annyiban igen, különösen az elmúlt 4-5 év polarizáció-kontextusában, hogy bizonyos szempontból kulminálódnak az események január 6-a felé, ebben benne van az amerikai politika egésze. Olyan értelemben viszont teljesen más jellegű eseménysorozatról van szó, hogy a tavaly nyári antirasszista demonstrációk két-három hónapig tartottak, több millió embert vittek utcára, és ezen belül voltak marginális, erőszakos események. Azt többször is hangsúlyozta, hogy az erőszaknak nincs helye egy demokráciában.

A George Floyd halála utáni megmozdulások civil alapon szerveződtek, a néhány nappal ezelőtti demonstrációt viszont az Egyesült Államok elnöke hirdette meg, és az amerikai demokrácia szimbólumát támadták, ráadásul egy olyan fontos, ceremoniális aktus idején, mint a választások eredményének hitelesítése.

Varga Gergely szerint, ha a politikai erőszakhoz való viszonyulást nézzük, a nyári tüntetésekkel összefüggésben felelőssége van a demokrata vezető politikusoknak is, akik későn, és sok esetben felemásan emelték fel hangjukat az erőszak ellen.

Érdemes belekezdeni az impeachment-eljárásba?

A demokraták ultimátumot adtak Mike Pence-nek, ha alelnökként nem kezdeményezi Trump elmozdítását, akkor újra impeachment-eljárást indítanak az elnök ellen, ahogy azt tették már korábban is:

Azonnal felmentenék Trumpot, alkalmatlanná nyilvánítva az elnökségre

Az amerikai képviselőház először egy határozatról fog szavazni, amelyben felszólítja Mike Pence alelnököt és a kormányzat tagjait, hogy a 25. alkotmány-kiegészítés alapján mentse fel hivatalából Donald Trump leköszönő elnököt, mielőtt kezdeményezné az alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) - derül ki Nancy Pelosinak, a képviselőház demokrata párti elnökének a képviselőkhöz címzett vasárnapi leveléből.

Varga Gergely szerint a jogi szempontokkal ellentétben a politikai racionalitás nem feltétlenül az impeachment megindításának a helyességét mutatja, mert ez csak olaj lehet a tűzre. Biden azzal kampányolt, hogy egyesíteni akarja Amerikát, begyógyítaná a sebeket, ezért politikai szempontból nem biztos, hogy a legbölcsebb lépés lenne belevágni az eljárásba.

Fehér Zoltán szerint az a kérdés, hogy mi a megfelelő reakció a politikai elit részéről erre az eseményre? Az egyik értelmezés szerint talán jobb lenne, ha tovább lépnének, és Biden nem egy ilyen viharos helyzetben kezdené az elnökségét. A másik oldalon viszont ott van, hogy eddig példátlan támadás érte a demokráciát.

Mártonffy Balázs szerint politikailag talán helytelen lépés lenne az impeachment, a demokrata pártvezetés viszont gondolkodhat úgy, hogy ha Trump szakított minden hagyománnyal, csak a saját érdekeit nézte, áthágta a játékszabályokat, akkor nekik miért kellene megfontoltan lefolytatniuk az eljárást? Mártonffy várakozása szerint végül megindítják, de még azt is el tudja képzelni, hogy Biden maga kéri annak leállítását, mert január 20-ig nem érnek a végére, utána pedig már nem Donald Trumpnak fogják hívni az Egyesült Államok elnökét.