Az én választókerületeim Terézváros és Erzsébetváros. Erzsébetváros belső része történelmileg egy zsidónegyed, nekik is üzennem kell
– mondta Beleznay Zsuzsanna, Terézváros alpolgármestere, a Jobbik nő- és családpolitikáért felelős képviselője portálunknak azzal kapcsolatban, hogy vasárnap a Jobbik elnökével, Jakab Péterrel mécsest gyújtottak a Budapesti Gettó Emlékfalnál a gettóban elhunytak és megöltek emlékére.
76 évvel ezelőtt értek véget a megpróbáltatásai annak a több tízezer embernek, akiket a nyilasok és a nácik a gettó falai között zsúfoltak össze emberhez nem méltó körülmények között. Beleznay kifejtette, a gettó története során rengeteg honfitársunk halt meg, az itt összezsúfoltak számára mégis a túlélés reményét jelentette a gettóba történt kötelező összeköltöztetés.
Az utolsó napokban a nácik és a nyilasok még tömegmészárlásra készültek, azonban ezt – ahogyan Ungváry Krisztián történeti kutatásaiból tudjuk – egy német páncélos tábornok, Gerhard Schmidhuber meghiúsította: a szervezőket letartóztatta.
1945. január 17-én a Vörös Hadsereg elérte a gettót, rövid idő alatt el is foglalta, ezzel mintegy 68 ezer ember menekült meg a nácik és a nyilasok terrorja alól. A gettó falait lebontották, azonban az állapotokat jól jellemzi, hogy mintegy háromezer temetetlen holttestet találtak.
A gyűlölködés, az uszítás mindig értelmetlen pusztításhoz, kegyetlenséghez vezet. Közös felelősségünk, hogy ilyen rémtettekre többet ne kerüljön sor. Vasárnap azokra emlékezünk, akik a vészkorszakban életüket vesztették, azokra, akik itt szenvedtek, de megmenekültek, azokra is, akiket az emberiesség vezetett és mertek cselekedni embertársaik megmentése, valamint a bűntettek megakadályozása érdekében
– vélekedik Beleznay.
A gyertyagyújtás kapcsán Jakab Pétert kérdeztük arról, miért tartotta fontosnak a megemlékezést.
Ezt még egyetlen Jobbik-elnök sem tette meg, pedig meg kellett volna. Ahogy megemlékezünk a Doni-katasztrófa áldozataira, vagy az 56-os hősökre, úgy meg kell emlékezni azokra is, akiket pusztán származásuk okán öltek meg vagy zártak falak közé a vészkorszakban
– fogalmazott a pártelnök.
De mégis, minek a jelképe a fal, s az esztendők alatt bővült-e jelentéstartalommal? A Jobbik elnöke szerint a fal mindig elválaszt, elzár, s aki falakat épít, valakit mindig kirekeszt.
Akkor, amikor az ország jelenlegi vezetése kijelenti, hogy az ellenzék nem a nemzet része, vagy Európát gázkamrához hasonlítja, akkor óhatatlanul is falakat húz, gyűlölettel osztva meg a magyarokat. Ez soha nem vezet jóra, erre is emlékeztet a gettófal. De mást is jelent. Aki ide eljön, azt ez a fal ma már összeköti. Megmutatja, hogy a falaknak nincs jövője, mert a gyűlöletnél mindig erősebb az összefogás. Megmutatja, hogy legyen bármilyen a származásunk vagy a világnézetünk, mégiscsak közös a hazánk és közös a jövőnk is, ami sokkal szebb lesz, ha együtt építjük, mintha egymás ellen tennénk
– hangsúlyozta Jakab Péter.