Végkiárusítás a Balatonnál – 175 ember érdeke fontosabb lenne 40 ezerénél?

Végkiárusítás a Balatonnál – 175 ember érdeke fontosabb lenne 40 ezerénél?

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik alelnöke Balatonföldváron tartott szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: végkiárusítás történik a Balatonnál.

Eresztékeiben recseg-ropog az a fideszes felépítmény, amit Orbán Viktor alkotott az elmúlt időszakban. A 2002-es választási vereség előtti kapkodás szele járja át a kormánypártot. Abban az esztendőben ugyanis 12 állami gazdaságot privatizáltak az utolsó utáni pillanatban saját maguknak. Most pedig a Balaton végkiárusítása van folyamatban: szintén saját maguknak

– mondta a Jobbik alelnöke hozzátéve, minden olyan intézkedés ellen felemelik hangjukat, mely a Balaton kizsákmányolása, kisajátítása ellen folyik.

Potocskáné aláhúzta, a végrehajtó nem más, mint a Magyar Turisztikai Ügynökség, melynek fő tanácsadója a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, a pénzosztó felügyelő pedig az a Rogán Antal, aki – mint a jobbikos politikus fogalmazott – ezer szállal kötődik a Balatonhoz második felesége révén.

De mi is van a végkiárusítási standon? Most épp nem más, mint a Balatoni Hajózási Zrt. vagyona: ingatlanjai és bérbe adandó vitorlás kikötői. A trend pedig olybá tűnik, elkezdődött:

a balatonszemesi és balatonboglári kempingeket már eladták, s a csopaki kikötő sem úszta meg.

S vannak olyan különutas vagyonelemek is, melyeket ugyan nem adnak el, azonban állami pénzek milliárdjaival fejlesztenek belőlük luxuskikötőket: például a balatonföldvári Nyugati strandon, mely 175 hajó befogadására lehet alkalmas, megfosztva ezzel évi közel 40 ezer látogatót a strand eddigi használatától.

Egy ideje, ha ilyesfajta történeteket hallunk, az a kérdés is joggal vetődhet fel, mégis ki nyerte meg a pályázatot? Jelen esetben egy olyan cég, amely nemrég alakult, s mindössze 3 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezik, ismertette Potocskáné hozzátéve, a cég pénzügyi beszámolói alapján elmondható: ugyan kikötőt láthattak már tulajdonosai, de hogy építeni soha nem építettek, az biztos.

De mégis, hogyan nyerhettek hát úgy, hogy sem pénzügyi, sem pedig szakmai tapasztalatuk, referenciájuk nincs kikötőépítés kapcsán?

Ezt a kérdést is fel fogjuk tenni írásban Rogán Antal miniszternek, aki körül mostanában nagyon fogy a levegő. Harmadik feleségének ingatlanügyeit maga Orbán Viktor állíttatta le, mert már kellemetlen az a pofátlan és gyors gazdagodás, amelyet a NER-lovagok folytatnak. Nemcsak a Balatonnál, hanem az egész országban

– mondta a Jobbik alelnöke.

40 ezernyi érdek 175-tel szemben

Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület elnöke a helyi viszonyokat ismertette, melyek alapján elmondható: a legutóbbi önkormányzati választásokat követően 3 héttel

meglepve értesültek arról, hogy újra elővették a kikötőépítés ügyét, ami egyszer már elbukott

a lakossági ellenállás és a hatósági engedélyek hiánya miatt. Herényi elmondta, a kampányban az ügy újra napirendre kerüléséről egy szó sem esett, ráadásul a lakosságot azóta sem kérdezték meg ezzel kapcsolatban.

Hozzátette, hatályos rendeletek szabályozzák a Balaton használatát, melyek kimondják: kikötő 100 méteres körzetében nem lehet a tavat fürdésre használni. Mindez pedig azt jelenti, ha megépül a két mólószár 150 méterre egymástól, fürdeni biztosan nem lehet a Nyugati strandon. A kérdés már csak az:

175 ember érdeke vagy 40 ezeré érvényesüljön?

De vannak ezen kívül még problémás pillérei a luxuskikötő építésének: például környezetvédelmiek. A Balaton teljes vízfelülete ugyanis az Agora 2000 európai előírások szerint környezetvédelmi szempont alapján különösen kiemelt figyelmet érdemlő terület. A tóba csak akkor lehet építeni bármit, ha környezetvédelmi különleges eljárás azt engedélyezi.

Ezen eljárás – miután az önkormányzatnak már nincs beleszólása ebbe sem – a veszprémi kormányhivatalhoz került, ahol végső döntésben megállapították: a területen nem várható olyan környezetvédelmi hatás, ami érdemessé tenne egy alapos környezetvédelmi hatástanulmányt.

Ugyanezt mondták jó néhány évvel ezelőtt a fenyvesi kikötő építésénél is. Azóta Balatonmáriafürdőn – ami pár kilométerrel odébb van –, az iszaposodás annyira érezhető, hogy egy 50 méteres bejárót kellett építeni, mert a parton combközépig ér az iszap

– mondta Herényi.

Fellebbezni a döntés ellen egyébként nem lehet, bírósághoz fordulni azonban igen: az Egyesület ezt meg is tette.

Herényi azt is elmondta, egyre több ember csatlakozik azon mozgalomhoz, mely a kikötő megépítése ellen jött létre.

A helyi építési szabályzat egyébként taxatíve leírja: a strandok funkcióit nem lehet megváltoztatni. Ráadásul a balatonföldvári közel 800 millió forintos támogatást kapott fejlesztésre, az ehhez kötődő szerződés pedig kötelezően előírja: 5 évig nem lehet a strand funkcióját megváltoztatni.

Mindezeken túl a kiírt kikötőfejlesztési pályázat 4 milliárd forint értékben arra szolgál, hogy a meglévő kikötőket fejlesszék, s nem arra, hogy egy újat építsenek belőle.

Ez egy több sebből vérző történet, ha pedig a tervek megvalósulnak, az egész jogállamba vetett hitünk sérülni fog. Egy jogállam ugyanis nem így működik. Hiszen ott megkérdezik a szakembereket, figyelembe veszik véleményüket a lakosságéval együtt. Itt azonban egy kérdés sem hangzott el

– zárta szavait Herényi Károly.