Szövetséget kötöttek a felvidéki magyar pártok

felvidék
Szövetség az MKP, a Híd és az Összefogás között
Lelkes Levente/bumm.sk

A lassan negyedik hete tartó permanens kormányválság közepette jelentették be az egységes magyar párt, a Szövetség megalakítását. Az új párt lehetőséget adhat arra, hogy ismét legyen szervezett magyar képviselet a szlovák parlamentben, de a gyűjtőpártok minden nyűgével meg kell birkózniuk a vezetőknek.

A szlovákiai magyar közélet utoljára 1998-ban élt át hasonló helyzetet. Akkor a választási törvény Mečiar-féle módosítása terelte össze a három magyar pártot (Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Együttélés, Magyar Polgári Párt), hogy egy pártba (Magyar Koalíció Pártja) tömörülve biztosan átugorják a választási küszöböt.

A Híd 2009-es megalakulása után egészen 2016-ig csak az volt a kérdés, hogy a Híd vagy az MKP kerül be a szlovák törvényhozásba. Mind a három választás (2010, 2012, 2016) a Híd sikerét hozta, két alkalommal a kormányba is bekerült. Az MKP a magyar kormány hathatós támogatásával a felszínen maradt, a közélet pedig egyre durvult. A Híd és az MKP közötti árkokat olyan mélyre ásták, hogy annak betemetése még sok időbe fog telni. Mindez magyarázatot adhat az elmúlt két év sikertelen közeledési kísérleteire is.

Lassú tanulás

A 2019-es EP-választás már előrejelezte a közelgő veszélyt, hiszen Szlovákia EU-tagsága óta először fordult elő, hogy nem került be az Európai Parlamentbe a szlovákiai magyarság képviselője. A pártok azonban nem tanultak a kudarcból. A 2020-as parlamenti választások előtt történtek ugyan kísérletek egy közös magyar lista létrehozására, de végül az öt szlovákiai magyar párt két listán indult és mindkettő parlamenten kívül rekedt.

A 2020-as választások után a legelvakultabb párthívek számára is világossá vált az egymásrautaltság és egy gyűjtőpárt megalakításnak szükségessége. Ennek egyedüli alternatívája az lenne, ha az egyes magyar formációk szlovák pártok platformjaiként próbálnak parlamenti mandátumhoz jutni. Ám ahogy a jelenlegi kormány egy-két magyar képviselőjének példája is mutatja, gyakorlatilag lehetetlen a szép gesztusokon túl konkrét eredményeket elérni kisebbségi ügyekben, sőt. Még a megmentett intézmények (kislétszámú magyar iskolák), a megvalósult programok (a Kisebbségi Kulturális Alap), elindult beruházások (gyorsforgalmi utak, elkerülő utak) is veszélybe kerültek.

2020. augusztus 20-án az ötből három párt (MKP, Híd, Összefogás) aláírt egy szándéknyilatkozatot az egységes magyar párt létrehozására. Decemberben az MKP és a Híd már szerettek volna biztató jeleket küldeni a szlovákiai magyarság felé, de az Összefogás megtrollkodta a karácsonyi ajándéknak szánt sajtótájékoztatót. Már-már úgy tűnt, hogy csak a két nagy párt teszi le a magyar képviselet alapjait, de a szlovák kormányválság (ezzel együtt az előrehozott választások megnövekedett esélye) felgyorsította az eseményeket és végül a három pártnak sikerült megkötnie azokat a kompromisszumokat, amelyek után egységesen tudtak kiállni 2021. március 23-án.

Egy gyűjtőpárt buktatói és lehetőségei

A fogadtatás vegyes volt, hiszen az egyes pártok törzsközönségei még mindig gyanakodva nézik a rivális pártok prominenseit. Az egyelőre kimaradt két pártból a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség integrálása nem tűnik leküzdhetetlen akadálynak, viszont a Simon Zsolt-féle Magyar Fórum mintha leragadt volna az öt évvel ezelőtti törésvonalaknál és mintha nem értené a gyűjtőpártiság lényegét.

Márpedig a Szövetség gyűjtőpárt lesz, amiben a három elődpárt platformként fog működni – ennek megfelelően tárgyalták le az egyes arányokat is az országos és regionális testületekben. A közös célok deklarálása nem tűnik túl nehéz feladatnak, illetve a konkrét elképzelésekben is sok közös pont van az elődpártok programjaiban. Elég, ha a kettős állampolgárság 2010 előtti állapotok szerinti visszarendezésére, a dél-szlovákiai infrastruktúra-fejlesztésre vagy a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények támogatására gondolunk.

Probléma akkor következhet be, ha a gyűjtőpárton belüli ideológiai nézeteltéréseknek konkrét döntésekben is meg kellene mutatkozniuk. Hogy ne menjünk messzire, ilyen kérdés lehet a potenciális koalíciós partnerek kiválasztása. Persze az sem vezetne sehova, ha mindenkitől megkövetelnék az egyszínűséget, hiszen a platformok önálló arculatának megőrzése segíthet az elődpártok választóit a gyűjtőpárt választóivá transzformálni. A szlovák választási rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy egy közös 150 fős listán mindenki megtalálja a neki szimpatikus jelölteket és szavazzon is rájuk a négy preferenciaszavazat kihasználásával. A sokszínűség tehát veszély és lehetőség is egyszerre.

A jól kommunikált együttműködésnek lehet felhajtóereje és ha az új párt erőt tud sugározni, akkor akár meg is haladhatja az elődpártok támogatottságának összegét. Ha azonban széteső lesz a kommunikáció, akkor akár a törzsszavazóikból is veszíthetnek és az 5 százalékos küszöb is magasnak bizonyulhat. Pedig a 2011-ben még 8,5 százaléknyi, azóta kb. 8 százaléknyi magyar nemzetiségű szlovák állampolgárban továbbra is benne van a potenciál, hogy stabil, elsősorban etnikai alapon szerveződő parlamenti pártot adjon. Ehhez egy nagyon fontos feltételt kell teljesítenie a Szövetségnek: lehetőség szerint minél több jelentős szlovákiai magyar szereplőt a köreibe kell csábítani, hogy aki kívül marad, ne képezhessen reális alternatívát.

Előrehozott választásokra várva

Míg Szlovákia magyar lakossága saját berkein belül az egységesüléssel van elfoglalva, addig a kormánykoalíció a szétesés szélére sodródott. A Szputnyik-beszerzéssel kezdődő kormányválság már több miniszter lemondását hozta magával, de az igazi kérdés végig a miniszterelnök, Igor Matovič sorsa volt. Az SaS elnöke múlt héten ultimátumot intézett hozzá, amelyben saját lemondását ajánlotta az övéért cserébe, Matovič azonban minden őt kritizáló kormányzati szereplő távozását szabta feltételül koalíciós partnereinek. Szinte mindegy, hogy az elmúlt hetek után ki fogja vezetni a szlovák kormányt, átalakítják-e a kormányt, az is mindegy, hogy hány pártból fog állni és hogy lesz-e többsége. A bizalom egy év alatt elillant. Ha most nyugvópontra is jutnának az események, az általános vélemény szerint csak elodázzák az előrehozott választást.

Az előrehozott választás pedig akár jól is jöhet szlovákiai magyar szempontból, hiszen lerövidítené azt a parlamenti ciklust, amelyben nincs magyar formáció. Sőt, a parlamenti matematika akár királycsinálóvá is avanzsálhatja a Szövetséget, már csak az lenne a kérdés, hogy a Híd által kevésbé kedvelt, Matovič-féle jobbközép populista csoportosulással vagy a volt miniszterelnök, Peter Pellegrini által vezetett, az MKP és az Összefogás által kevésbé kedvelt szociáldemokrata Hlasszal kell majd ehhez kompromisszumokat kötnie.

De az első lépés az, hogy meglegyen az a bűvös 5 százalék.