Felemásra sikeredett az iskolanyitás, a háziorvos szerint meg kellett volna várni az 50 százalékos átoltottságot

oltás, vakcina,
Török Szimonetta fogorvos egy férfit beolt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával a fővárosi Honvédkórház oltópontján 2021. április 13-án.
MTI/Szigetváry Zsolt

Válaszok helyett inkább újabb kérdéseket, felvetéseket eredményezett a teraszok megnyitása, az alsótagozatosok iskolába járása és az átoltottság kormány által megadott mértéke, ami most 3,5 millió beoltott embert jelent. Vannak akik szerint ez még nem elég a sokat hangoztatott nyájimmunitás eléréshez, mások szerint a várható mutációk miatt nem is minden vakcina lesz igazán hatásos és sok ezer alsós továbbra is a távoktatást választja, aminek nem is mindig a  koronavírus-járvány volt a fő oka.

Tőlem is állandóan kérdezik, hogy X, Y, vagy Z miért nincs még beoltva, ugyanakkor éppen ma beszéltem egy Balaton parti háziorvos kollégával, aki azt mondta, már mindenkit beoltott, aki regisztrálva volt és most várja a további jelentkezőket. Volt olyan, hogy neki másfélszer, kétszer annyi regisztrált jutott, mint például nekem. Tehát, mindaddig amíg praxis és praxis között ilyen anomáliák vannak, bizonytalannak tűnik a 3,5 milliós szám főleg akkor, ha még nem adták be a második, vagy ahogyan mostanság hallani, akár a harmadik oltás is

- mondta az Alfahír érdeklődésére dr. Bélteki Béla háziorvos, aki szerint a 10 milliós lélekszám alapján, még akkor sem lehet bizonyossággal kijelenteni, hogy a 3,5 milliós oltottsággal kialakulhat a nyájimmunitás, ha már mindkét oltást megkapták.

Ez alapján dr. Bélteki Béla nem tartja jó döntésnek a teraszok és az iskolák újranyitását.

Sokkal inkább helyes lett volna most már az alsósoknak is megvárni, amikor valóban a 3,5 millió egy olyan valós számadat lesz, amikor már mindkét oltást megkapták, de szerintem akkor kellett volna nyitni az iskolákat, ha a lakosság legalább 50 százaléka már megkapta az oltást

-tette hozzá dr. Bélteki Béla.

Az óvodások és az alsósok iskola(újra)kezdése így meglehetősen felemásra sikeredett. A több hónapnyi távollét után nagyon sok kisiskolás újra iskolába ment, de voltak, sok esetben komplett osztályok, akik távol maradtak, mert a szüleik úgy vélték, továbbra is járványveszélynek vannak kitéve a gyerekek, a pedagógusok és a szülők.

Kitettünk még reggel egy kérdőívet a Facebook oldalunkra, hogy mennyien mennek iskolába és a visszaérkezett több ezer válasz alapján úgy véljük, körülbelül 100 ezer alsós diák volt ma suliban

- mondta az Alfahírnek Sipos Ferenc, az ADOM Diákmozgalom szóvivője.

Elmondta, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ajánlása alapján sok szülő elégséges indoknak tartotta a távolmaradás során azt a tény hogy járvány van. Több olyan osztály is volt, akik eleve megmaradtak az online oktatásban. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy megfelelő eszközök híján, minden ötödik diák nem tudott rendesen rácsatlakozni a digitális oktatási rendszerre.

Amúgy nem is beszélhetünk valódi digitális oktatásról, hiszen a most is meglévő poroszos oktatást egyszerűen áthelyezték az online térbe. Felmerül a kérdés, hogy ez mennyire hatékony, amikor már a tanteremben sem hatékony... Ezt nyilván látni lehet majd már a kompetencia-mérés során az 1-4. osztályosok körében. De ami nagyon aggasztó, hogy az elsős gyerekeknek sokkal több idő kell majd, hogy rendesen megtanuljanak írni és olvasni, mert ezeket a készségeket nem tudták elsajátítani a távoktatás alatt, hiszen ezek az alsós kisdiákok még ahhoz sincsenek hozzászokva, hogy az órákon odafigyeljenek, nemhogy az online térben figyeljenek a tanulásra

- hangsúlyozta Sipos Ferenc.

Az Adom Diákmozgalom szóvivője ezzel együtt úgy látja, most már arra kell koncentrálni, hogy a hátra lévő néhány hétben minél gördülékenyebben folytatódhasson az oktatás az iskolákban, illetve az távoktatásban.

Legolvasottabb híreink