Miközben a kormányzat állítólag már azt tervezi, mit tesz, ha meglesz a 4 millió beoltott állampolgár, még bőven akadnak megválaszolatlan kérdések. Például teszteljük magunkat a vakcinafelvétele előtt? Kockázatos-e a teraszokon kávézni? Mekkora az esélyünk arra, hogy betegek legyünk az oltás után? Rusvai Miklós virológust, víruskutatót kérdeztük. Interjú.
Fog kávézni valamelyik teraszon?
Feltétlenül. Alig várom. Az első adandó alkalommal megyek a kedvenc helyemre.
Nem tart attól, hogy ennek bármi kockázata is lenne?
A terasznyitást nagyon jó ötletnek tartom, különösebb kockázatot nem látok benne. Ne felejtsük el, például eddig is engedélyezett volt a kültéri sportolás. Főleg napos száraz időben, és a szél hígító hatásának köszönhetően a fertőzés-átvitel lehetősége töredéke annak, mint ami a zárt térben tapasztalható. Jó lenne összekapcsolni a terasznyitást az immunizáltsági státusz előírásával, és ezt később a sportrendezvényeknél is be lehetne vezetni.
Tehát Ön szerint a védettségi igazolvány járjon előnyökkel?
Előnyösnek tartanám, ha előnyökkel járna, hiszen ez növelné az oltási kedvet.
Eközben hallani újabb vírusmutációkról, és szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a 3,5 millió beoltott nem jelent feltétlenül 3,5 millió százszázalékosan védett embert. Így sem tartja kockázatosnak ezt a fajta nyitást?
Nem. Az oltás hatására kevésbé immunizálódó emberek aránya nem éri el a 10 százalékot. Kétségtelenül vannak, akiknek az immunrendszere nem reagál megfelelően egy adott oltóanyagra, ők majd később más oltóanyagtípussal oltva elérik a kívánt szintet. Ebben nagy egyedi különbségek vannak. Ha esetleg egy teszt nem mutatja ki a megfelelő ellenanyag szintet, egy másik vakcinával később ez még elérhető. Egyre jobban terjednek az úgynevezett vakcinamixek.
Ez pontosan mit jelent?
Itt most vakcinatípusokról van szó, nem gyártmányokról. Három típus van ma Magyarországon forgalomban: a vektorvakcina, a mRNS-vakcina és az inaktívált vírust tartalmazó vakcina. Típusváltás célszerű, amikor kijön majd az ajánlás, hogy mennyi idő múlva ajánlott újra immunizáltatni magunkat.
A vakcinatípusok cseréje lehetséges az alapimmunizálás során is? Azaz, ha az első oltásom Szputnyik V volt, akkor kaphatok mondjuk Modernát a második oltásra?
Jelenleg folynak erről is vizsgálatok. A probléma ezzel az, hogy ilyenkor a gyártó nem vállal szavatosságot a megfelelő immunitás kialakulásáért, mert nem az elvárt protokollt követték.
Ugyanakkor immunológiai, virológiai értelemben semmi nem szól az ellen, hogy az "a" után a "b" vakcinát használják, mint ahogy az tévedésből már megtörtént többször is, káros következmények nélkül.
De túlzott oltási reakció kialakulása után sem lehet ugyanazzal a vakcinával oltani még egyszer.
Beszélt már az egyedi válaszokról. Teszteljünk koronavírusra a védőoltás felvétele előtt?
Tesztelni lehet, de én szerintem nem észszerű, és főleg nem szükséges. Ha nincs klinikai tünet az oltás pillanatában, akkor nincs miért feltételezzük, hogy az illető fertőzött. Ki nem zárható, de az esélye rendkívül kicsi. Tegyük fel, hogy kedd délutánra van időpontom az oltásra, ahhoz hogy a PCR-teszt eredménye megérkezzen az oltás pillanatáig, hétfő reggel le kell vetetnem a mintát. Minimum egy 36 óra szükséges, hogy meglegyen az eredmény. Ez alatt a 36 óra alatt viszont simán megfertőződhetek, hiába van negatív teszteredményem. Viszont olyan ritkán jelentkezik minden érezhető tünet nélkül a vírusfertőzés, hogy nem igazán tartom szükségesnek a vakcinázás előtti vizsgálatot.
A gyorstesztek használata sem segíthet, hogy a vakcinázás előtt felismerjük a betegséget?
Azok nem elég érzékenyek. A tünetmentesek esetében nagy valószínűséggel a gyorsteszt nem fog reagálni, mert az csak nagy mennyiségű vírust tud kimutatni az orrváladékból, azaz lényegében azt mutatja meg, hogy az illető fertőző-e.
Tehát, ha a legenyhébb tüneteket is érezzük magunkon, akkor ne vegyük fel a védőoltást?
Akkor ne oltassuk magunkat. A fertőzött ember súlyosabb tünetekben fog megbetegedni, hiszen az immunrendszere az oltóanyaggal van elfoglalva, és kevesebb figyelme fordul a már a szervezetében lévő fertőzésre.
Több olvasónk is megkeresett minket ezzel kapcsolatban, de a közösségi médiában is olvasni olyan esetekről, hogy emberek az oltások után betegedtek, akár COVID-dal is. Mi állhat ezek hátterében?
Kétségtelenül vannak ilyen esetek, de attól tartok, hogy sok olyan is van ezek között, amelyeknek az igazságtartalmát is meg kellene vizsgálni. A számok alapján sem lehet túl magas az arányuk. Másrészt meg kell különböztetni az oltási reakciót is. Ezek lehetnek nagyon erős, fájdalmas tünetek, és - akár - az oltás után 7-10 nappal később is jelentkezhetnek. Olyan, hogy az oltás után valaki COVID-beteg lett az én ismeretségi körömben kettő volt. Sajnos az egyikük valószínűsíthetően pont az oltásra várakozás során kapta meg fertőzést. De egy fertőzés összeszedése bármelyik orvosi rendelőben megtörténhet, ha nem elég figyelmes az ember, és nem tartja be a vonatkozó szabályokat.