Pál Gábor: „Semmilyen érdemi segítség, vagy fejlesztés nem jutott a népességét tekintve folyamatosan gyarapodó térségünkbe”

Pál Gábor
Pál Gábor
Béli Balázs / Alfahír

"Olyan jelölteket indítunk az előválasztáson, akik helyben már bizonyítottak és akik kellően integratívak ahhoz, hogy ne csak az elkötelezett ellenzéki szavazókat tudják megszólítani, de a bizonytalanokat is" - Jakab Péter, a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje nyilatkozta ezt pártja jelöltjeivel kapcsolatban.

Interjúsorozatunkban bemutatjuk a Jobbik színeiben az előválasztáson induló politikusokat, és terveiket.

 

 

Pál Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje az ország egyik legszebb kisvárosában, Szentendrén él. A környék páratlan természeti szépségei, a szakrális jellegű Pilis, a történelmi múltú Visegrád, a Szentendrei-sziget, a Dunakanyar, az ott élők és az oda látogatók számára is az ország egyik ékkövének számít. Sokan mégis úgy érzik, Pest megye 3-as számú választókerületének lényegében nincs gazdája. Megválasztása esetén ezen változtatna először az előválasztáson induló jobbikos politikus. Interjú.

 

Ha most egy Dunakanyarban élő választópolgárral beszélne, mivel győzné meg, hogy részt vegyen az ellenzéki előválasztáson?

Időről-időre fontos összegezni, mérleget vonni. Arra kérem a polgárokat, gondolják át, mi történt és mi nem a választókörzetben az elmúlt 23 évben, amióta a fideszes Hadházy Sándor a Pilis - Dunakanyar országgyűlési képviselője. Rengeteg emberrel beszélek, s függetlenül attól, hogy milyen politikai oldalhoz kötődik, melyik pártot támogatja, egybehangzóan azt mondja mindenki, hogy gazdátlan volt a magyar Országgyűlésben eddig a Pilis - Dunakanyar.

 

Amennyiben?

2022-ben már a huszonnegyedik elszalasztott évet kezdjük meg, semmilyen érdemi segítség, vagy fejlesztés nem jutott a népességét tekintve folyamatosan gyarapodó térségünkbe.

Arra bíztatok mindenkit, ideológiától és pártállástól függetlenül, hogy vegyen részt az előválasztáson és olyan patrióta jelöltet támogasson, akiről elhiszi, hogy elsősorban az itt élők érdekeit fogja képviselni, nem korrumpálható, jól fog lobbizni a helyi infrastrukturális fejlesztések megvalósulásáért, valamint nem asszisztál az önkormányzatok kivéreztetéséhez, sarcolásához, hanem partnerként tekint minden település szabadon választott testületéhez. Hiszem, hogy a következő négy év alatt több eredményt lehet elérni, mint az elmúlt 20 esztendőben összesen.

Pál Gábor
Béli Balázs / Alfahír

Pedig az a térség ennél sokkal többet érdemelne.

Való igaz, a páratlan természeti adottságokkal rendelkező Pilis - Dunakanyar Magyarország egyik ékköve.

Szentendre, Visegrád, a szentendrei szigeti, vagy a pilisi települések nem véletlenül népszerű turista-célpontok. Ősi magyar szakrális és ritka természeti értékek találhatóak térségünkben, amelyek megóvása elsődleges feladat kell legyen.  

 

Mit tart a legfontosabb feladatának, kihívásának?

A legnagyobb kihívás az előbb említett természeti és szakrális értékek megóvása és az infrastrukturális fejlesztések összhangba hozása. Utóbbiak terén több évtizedes hátrányt kell ledolgozni. Hazánk két egyik legforgalmasabb főútja a 10-es és 11-es út. Utóbbin napi szinten a 60 ezret is meghaladja (Szentendre területén) az átmenő gépjárműforgalom. Eközben állandósultak a dugók, a tömegközlekedés korszerűtlen és elavult, nincsenek P+R parkolók. Elengedhetetlen a két főút felújítása, a 10-es út gyorsforgalmivá alakítása, ahogyan az M0 körgyűrű északi irányú folytatása, vagy a H5-ös HÉV vonalának korszerűsítése és tovább vezetése Szentendrén. Mindez természetesen nem járhat a Pilis feldúlásával. Szentendrének is óriási szüksége lenne egy részleges elkerülő, illetve tehermentesítő útra, ám ez sem járhat a természeti értékek kipusztításával, veszítettünk már eleget a mértéktelen a beépítéseknek, a földből gombamód kinővő lakóparkoknak köszönhetően.

 

Hogyan lehet ennek a rombolásnak gátat szabni?

Az építési jogszabályok feltétlenül módosításra szorulnak, jelenleg ugyanis a települési önkormányzatokat ezen a fronton is kiüresítették, elvontak tőlük építéshatóságot is, egyszerűen nem megóvni épített és természeti örökségüket, nem tudnak gátat szabni a mértéktelen, megfelelő infrastruktúra nélkül burjánzó lakóingatlanoknak. Míg az ország más részein az elnéptelenedés veszélye fenyegeti a településeket, nálunk az infrastruktúra nélküli túlnépesedés. Olyan jogszabályi körülményeket kell teremteni az önkormányzatok számára, hogy - ha a helyben élő polgárok is igénylik - ténylegesen be tudják vezetni a lakópark-stopot.

Fontos programpontom még, hogy a több, mint 100 ezres lakosságú Pilis - Dunakanyar térségében egy térségi kórház létesüljön. Ne kelljen Kistarcsára, vagy Budapest valamelyik távoli pontjára menniük a polgároknak egészségügyi ellátásért. 
 

Pál Gábor
Béli Balázs / Alfahír

A Dunakanyart mennyire érintette a koronavírus-járvány, illetve a kormány úgynevezett járványügyi intézkedései, mint például az önkormányzatok megsarcolása?

Szentendréről tudok konkrét példákat említeni, ahol önkormányzati képviselőként dolgozom. A járvány elleni védekezésben is magára hagyta a kormány az önkormányzatokat, ennek ellenére, ahol tudtunk segítettünk. Az első hullám alatt létrehoztuk a Szentendrei Éléstárat, ahol alapvető élelmiszereket, tisztítószereket adományoztunk a rászorulóknak. Elláttuk az egészségügyi, szociális intézményeinket is maszkokkal, fertőtlenítőszerekkel, ugyanis amíg külföldi országoknak milliós mennyiségben adott ingyen ezekből a magyar állam, a magyar embereknek és a magyar önkormányzati fenntartású intézményeknek egy darabot sem.

"Egy igazán pofátlan kikötő- és ingatlanmutyit" gátolna meg Szentendrén a Jobbik képviselője

Szentendrén is bepróbálkoztak a közvagyon magánvagyonná alakításával, méghozzá nem is akárhogyan: uniós közpénzek felhasználásával, önkormányzati ingatlan kisajátításával, túlterjeszkedő körbekerítéssel. Egy igazán pofátlan kikötő- és ingatlanmutyi állami cégek hallgatólagos támogatásával. - ezzel vezette fel csütörtök délután közzétett Facebook-bejegyzését Pál Gábor, a Jobbik szentendrei önkormányzati képviselője, aki "véget vetne a szabadrablásnak".

Nem volt érdemi (80 százalékos) bérkompenzáció, a kormány - Európában példátlan módon - nem védte meg a magyar munkahelyeket, ezért a válsággal sújtott szektorokban, turisztikai, vendéglátóipari - térségünkben is számos vállalkozás csődölt be, vagy került a csőd szélére. Közben adó- és különféle bevételek megvonásával sújtotta a hatalom azokat az önkormányzatokat, akiknek a vírus elleni védekezés is jelentős többletkiadásokat okozott. Elvették, elvonták a pénzeket, kompenzáció pedig nincs. Orbánék büntetőpolitikája valójában nem az önkormányzatokon, hanem a helyi polgárokon csattan - pártállástól függetlenül.

Felcsút 32 milliárd forintot kapott turisztikai célú fejlesztésekre, míg a 29 ezer lakosú, turisztikai központnak számító Szentendre semmit.  

Hajt-e hasznot a szentendreieknek a privatizált, luxuslakássá alakított régi hajóállomás?

Egészen húsvétig az interneten árulták a Szentendre egykori MAHART-kikötőjéből kialakított luxusingatlant. A hirdetés nagyjából egy hete már nem elérhető, de a Google által tárolt változatban még megtekinthető. Az épület az önkormányzati tulajdonú belterületi 4441 és az állami tulajdonú 4467 helyrajzi számok határán helyezkedik el, így maga az épület a 4441/A és 4467/A helyrajzi számokat kapta.

 

Hogyan lehet ebből a helyzetből érdemi javulást elérni?

2022-ben véget kell vetnünk a kettős mércének, az önkormányzatok kivéreztetésének.

A fideszes vezetésű településeket sem fogjuk büntetni. Egy normális jogállamban nem érheti hátrány egy települést azért, mert nem a rezsim emberei vezetik.

A fideszes politikusok, itt a Pilis-Dunakanyarban is, saját településük - ahol élnek - sarcolását is tapsikolva nézik. A pártfegyelem és a kötelező bólogatás fontosabb volt számukra, mint a szabadság és a patriotizmus. 

Pál Gábor
Béli Balázs / Alfahír

Mi legyen az ellenzéki összefogás első feladata az Orbán-kormány leváltása után?

Határozott elszámoltatás, a lopott közvagyon visszaszerzése és visszajuttatása a magyar embereknek, valamint egy szabad és jóléti állam létrehozása. Feltétlenül prioritást kell kapnia az egészségügy, és az oktatás fejlesztése mellett a magyar bérek európai szintű felzárkóztatásának, a független állami intézmények helyreállításának és a valódi sajtószabadsághoz vezető környezet kialakításának. Egyelőre csak álom, de hamarosan valósággá válhat, hogy az évi szinten több százmilliárd forintot feleslegesen felemésztő állami propaganda és kommunikációs kiadásokból értelmes beruházásokat támogasson a magyar állam.