Miért nem szabad az oltatlannak, amit szabad a (külföldi) szurkolónak?

Puskás aréna,
Üres a lelátó a koronavírus-járvány miatt zárt kapuk mögött rendezett Magyarország - Izland labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtező mérkőzésen a Puskás Arénában 2020. november 12-én.
MTI/Szigetváry Zsolt

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

Ha akármilyen megfontolásból azok közé tartoznék, akik nem szeretnék magukat beoltatni (és még nem estem volna át a fertőzésen sem), biztosan elég morcos lennék a hír hallatán, miszerint a 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel labdarúgó-Európa-bajnokságra érkező külföldi szurkolók a meccsjegyükkel több szolgáltatás igénybevételére jogosultak Magyarországon, mint én. Ugyanakkor még úgy is merültek fel bennem kérdések, hogy átestem a koronavírus-fertőzésen, és be is vagyok oltva.

Egyébként örülök neki, hogy a Puskás Aréna négy mérkőzésnek (három csoportmeccsnek és az egyik nyolcaddöntőnek) is otthont ad, ahogyan az is nagyon jó dolog, hogy végre szurkolók előtt játszhatnak majd a csapatok, így a magyar válogatott (legalább) kétszer élvezheti is a hazai drukkerek támogatását itthon, és az is óriási, hogy éppen nálunk játszik egymással a regnáló világbajnok az aktuális Európa-bajnokkal, vagyis Franciaország Portugáliával.

Azzal kapcsolatban viszont vannak kétségeim, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámából éppen csak kievickélve, de közben a kontinensen is egyre több helyen felbukkanó indiai vírusmutáció mellett nem kockázatos-e létszámkorlát nélkül több, mint 60 ezer ember előtt tartani a meccseket. A 12 rendező város közül a 11 másikban korlátozott számú nézőt engednek majd be, 25-50%-ban használva a stadionok kapacitását. Ez persze még mindig nem jelenti azt, hogy mindenki más jól csinálja, mi pedig felelőtlenek vagyunk (ez majd utólag derül ki), de azért sem alap nélküli feltételezés, hogy van ebben jó adag „bezzeg nálunk ezt is lehet”, amit az egész világon látni fognak majd.

Az elmúlt időszak ínséges hónapjai után nyilván a fővárosi szállásszolgáltatóknak és vendéglátósoknak is lesz hova tenniük azt a pénzt, ami a foci Eb-vel összefüggésben „csörren” a kasszájukban. Viszont ha a kormány döntésében egyebek mellett ez is szerepet játszott, akkor felvetődik a kérdés, hogy ugyanezeknek az ágazatoknak nem jönne-e szintén jól országosan, ha az oltással nem élők is igénybe vehetnék a szolgáltatásaikat. Például úgy, hogy havonta meghatározott számú PCR-tesztet ingyen, akár továbbiakat kedvezményes áron lehetne elvégeztetni, és ennek birtokában ­– a külföldi szurkolókhoz hasonlóan – ők is megszállhatnának hotelben, panzióban stb., bemehetnének étterembe, részt vehetnének szabadidős programon.

Egyébként nem tartom az oltásra való aljas rákényszerítésnek, hogy bizonyos ideig egyes szolgáltatásokat csak azok vehessenek igénybe, akik természetes úton, vagy az oltással védettséget szereztek. A járványnak ugyanis volt, és még most is lehet olyan szakasza, amikor megvan a kockázata, hogy tünetmentes terjesztők zárt térben és/vagy nagyobb tömegben fertőzzenek, védettséggel nem rendelkező embereket megbetegítsenek, rosszabb esetben kórházba juttassanak. Ha ezt vesszük alapul, akkor a vendéglátás, a szolgáltatások, a szállásadók oldaláról nézve mondhatjuk, hogy legalább azok bevételt hozatnak számukra, akiknek van védettségi igazolványa.

Mivel a kormány szinte kizárólag az oltást helyezte a védekezés fókuszába (a máshol sikerrel alkalmazott tömeges tesztelést és kontaktkutatást gyakorlatilag teljesen elengedve), érthető, hogy a kedvezményekkel is próbál minél több embert rávenni arra, hogy oltassák be magukat. Mostanra viszont a vakcinázás üteme lelassult, aki akarta, annak a döntő többsége már beoltatta magát, vagyis a gazdasági szempontokat figyelembe véve érdemes lenne az oltást elutasítóknak biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyeket az Európa-bajnokságra érkező külföldi szurkolók megkaptak.