A Süddeutsche Zeitung szerint a Fudan Egyetem lehet Peking kapuja Európa felé

orbán viktor
Orbán Viktor
Béli Balázs / Alfahír

A legnagyobb országos német napilap, a Süddeutsche Zeitung nemrégiben egy terjedelmes cikket közölt a Budapestre tervezett kínai hitelből megvalósuló Fudan Egyetem ügyéről és a 2022-es választások nehézségeiről, felelevenítve az ellenzéki összefogás nehézségeit és esélyeit. Lapszemle.

A lap kiemeli, hogy Magyarország Pekingtől felvett hitelből finanszírozza az egyetem létrehozását, amit a későbbiekben a magyar adófizetők pénzéből fizetnek majd vissza. Minderre jelenleg 1,5 milliárd eurót különítettek el a költségvetésből, ez a minimum. A magyar állam még ennyit sem költ évente az összes magyar egyetemre.

Nem lehet tehát másképp fogalmazni: a magyarok egyetemet ajándékoznak a kínaiaknak

- vonja le a következtetést a Zeitung, akik szerint így nem csoda, hogy a Fudan Egyetem több mint politikai kérdéssé vált Magyarországon. Egy megosztó tervezet, amely hosszú idő óta minden más projektnél több gondot okozott Orbánnak és a Fidesznek. Kivéve talán a Budapest-Belgrád vasútvonalát leszámítva, melyet szintén a kínaiak építenek, és amelyet Magyarország fizet: Orbán Viktor 2,1 milliárd eurós hitelt akar felvenni rá Kínától. 

A lap azt is megemlíti, hogy bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy lehetséges népszavazást is belengetett az egyetem létrehozása kapcsán, azonban erre csak a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választások után kerülhet sor. Ugyanakkor a felmérések szerint a magyarok kétharmada és mind a hat miniszterelnök-jelölt ellenzi a tervet, arra hivatkozva, hogy a magyar érdekek kiárusításáról szól az egyetem megvalósítása. 

Könnyen lehet, hogy a Fudan Egyetem veszélyezteti Orbán negyedik újraválasztását.

A nagy kérdés tehát, hogy Európa vagy Kína, Kelet vagy Nyugat - a politikai vita szikrája az Orbán Viktor által a Fudan Egyetembe befektetni kívánt 1,5 milliárd euró mögött: sok magyar a keleti, nem demokratikus partnerrel való stratégiai és gazdasági behízelgés egyik példáját látja a projektben, ami egyben az EU-tól való további eltávolodáshoz vezet majd.

A Zeitung kitér arra is, hogy a Direkt36 a Fudan-sztorit egy díjnyertes, egy hónapon át tartó, Kína növekvő magyarországi befolyását vizsgáló nyomozás részeként hozta nyilvánosságra. Ebből kirajzolódott, hogy Orbán a "nagy keleti nyitásához" és a magas kínai befektetésekhez fűzött reményei nem teljesültek.

Együtt Orbán ellen

Mint írják, a budapesti eseményeket sokan hasonlítják az Izraelben történtekhez. A nagy kérdés a hazai ellenzéki összefogás kapcsán, hogy sikerülhet-e nekik az, ami a Benjamin Netanjahu elleni színes szövetségnek sikerült: történelmi koalíciót kovácsolni, amely minden politikai ellentétet legyőzve eltávolít egy régóta hivatalban lévő miniszterelnököt? Illetve a hatalomtudatos, populista vezetők ellen, mint Netanjahu - és mint Orbán Viktor - csak akkor lehet-e sikeresen harcolni az erősen polarizált társadalmakban, ha a bal- és jobboldali ellenzék szövetségesekként összefognak ellenük? Bár a magyarországi választásokig még 10 hónap van, már most sok minden világos: Orbánnak nem lesz olyan könnyű dolga, mint a legutóbbi három választáson.

A közvélemény-kutatások szerint fej-fej mellett áll az egyesült ellenzék és a Fidesz

Az előzetes felméréseket tekintve az ellenzéki összefogás pedig sikerrel járhat: Az egyesült ellenzék és a Fidesz fej-fej mellett állnak. A hat ellenzéki párt 2022-ben egy csapatként indul - közös listával, közös közvetlen jelöltekkel és közös miniszterelnök-jelölttel. A politikai spektruma az összefogásnak a baloldali-progresszívtól a zöld-liberálison át a jobboldali nacionalistáig terjed - emlékeztet a lap.

Az összefogás azonban nincs könnyű helyzetben. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legutóbb a magyarországi választásokat "szabadnak, de nem tisztességesnek" ítélte: a médiát túlságosan egyoldalúnak és túlságosan dominánsnak titulálták Orbán pártját, amely közbeszerzésekkel és uniós forrásokkal képes jóindulatot vásárolni. Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnök-jelölt tudja, hogy az ellenzéknek egyértelmű győzelmet kell aratnia: ugyanis ha a Fidesz összességében kevesebb szavazatot kap, mint az ellenfelei, de a tisztességtelen választási rendszer segítségével a mandátumok többségét megszerzi, "az egy rendkívül kemény próba lenne mindannyiunk számára. Ez még a nagyon erős demokráciák számára is nehéz lenne".

De ha sikerül, akkor valószínűleg a Párbeszéd Magyarországért kis párt színeiben induló, a szocialisták által támogatott Karácsonynak van a legnagyobb esélye arra, hogy kihívója legyen az eddig legyőzhetetlennek tartott Orbánnak, aki kompromisszumos jelöltként győzhetne a második fordulóban. De Dobrev Klára is jól áll ebben a versenyben.

Jakab, Dobrev, Karácsony és a kisebb pártok jelöltjei - mint az LMP-é és a Momentumé, valószínűleg esélytelenek - is a győzelemben reménykednek - teszik hozzá. A közös programtervezet kapcsán hangsúlyozzák, hogy a "Korszakváltás" a fő szlogen, vagyis független igazságszolgáltatást és megerősített sajtószabadságot, nagyobb átláthatóságot és erős demokratikus intézményeket ígérnek az ellenzékiek. A fideszes elit hatalmát kodifikáló alkotmányt népszavazás után lecserélnék. Mindenekelőtt ez a vita tárgya: a választási győzelem után mérsékelt reformokra van szükség - vagy radikális megoldásokra, például egy politikai forradalomra, hogy felszámolják az Orbán-rendszert?

Az már most biztos, hogy a Fidesz máris rákapcsolt a választási kampányában, ami kapcsán fontos megjegyezni, hogy Orbán politikája csak feketén és fehéren működik, ezért most újra elővette a menekültkérdést, miközben különböző adókat osztogat: a családok jövőre visszakaphatják a jövedelemadójukat, míg a fiataloknak nem kell fizetniük. A magyar média szerint a miniszterelnök új arculatot akar adni magának, a jövőben "közelebb akar kerülni", elvegyülni az emberek között, és időnként "önkritikát gyakorolni".

A cikk végső gondolatként kifejti, hogy "a Fidesz üzleti és médiabirodalma a közpénzektől függ" Karácsony Gergely szerint, így "ha a pénzáramlás elapadna, Orbán csillaga gyorsan leáldozna". Jakab Péter eközben azzal fenyegetőzik, hogy választási győzelme után azonnal csatlakozik az Európai Ügyészséghez, hogy kiszárítsa a korrupciós "mocsarat", míg Dobrev Klára "nemcsak a kormányt, hanem az egész rendszert" meg akarja reformálni.