Még februárban írtunk arról, hogy az Al Jazeera szerint Aziz Ahmed vezette bangladesi hadsereg tömeges megfigyelésre alkalmas izraeli kémeszközt vásárolt. A hírügynökség akkoriban arról számolt be, hogy az eszköz egy magyar cég gyártmánya, a szerződésben szereplő cég azonban nem található a hivatalos magyar adatbázisban.
Az Al Jazeera szerint a bangladesi hadsereg még 2018. június 26-án olyan izraeli gyártású, nemzetközi mobiltelefon előfizetők beazonosítására alkalmas eszközöket (IMSI) vásárolt, amikkel ellenzéki csoportok vagy tüntetések több száz résztvevőjének egyidejű megfigyelése is lehetséges. A hírügynökség birtokába került bizonyítékok szerint a Picsix Hungary volt, azonban ilyen nevű cég nem szerepelt a magyar cégadatbázisban.
Erre valószínűleg azért volt szükség, mert a bangladesi törvények szerint nem lehet az országnak a palesztin területek izraeli megszállására hivatkozva se diplomáciai, se kereskedelmi kapcsolata Izraellel.
A szerződés megkötésében egy ír állampolgár, egy bizonyos James Moloney segédkezett.
A bangladesi hadsereg fiktív magyar céggel üzletelt?
Aziz Ahmed vezette bangladesi hadsereg tömeges megfigyelésre alkalmas izraeli kémeszközt vásárolt, annak ellenére, hogy törvény tiltja a kereskedelmet Izraellel - írja az Index az Al Jazeera információira hivatkozva. A hírügynökség szerint az eszköz egy magyar cég gyártmánya, a szerződésben szereplő cég azonban nem található a hivatalos magyar adatbázisban.
Izraelből származik, így nem reklámozzuk ezt a technológiát
– mondta az ír üzletember, aki azt is elárulta, hogy azért használják ezt a fedőcéget, mert nem mindenki szeret Izraellel nyilvánosan szerződést kötni.
„Nem tüntetjük fel honlapunkon, hogy mobil- vagy WiFi-lehallgatást is végzünk. Nem akarjuk felhívni a figyelmet magunkra. (...) A technológia nagyon agresszív és tolakodó, nem akarjuk, hogy a nyilvánosság megtudja, mégis milyen berendezéseket használunk” - tette hozzá.
A cég állítólag két szakértőt küldött Magyarországra, hogy kiképezzék a bangladesi katonai hírszerzés tisztjeit a technológia kezelésére. Ez pedig Budapest szélén egy raktárépületben történt meg. Az Al Jazeera szerint az izraeli szakemberek illegálisan hallgattak le hívásokat Magyarországon azért, hogy bemutassák az eszköz hatékonyságát a bangladesi üzletfeleknek.
Az Al Jazeerának nyilatkozó IT-szakértő szerint ez a rendszer olyan, mintha radarként működne, hiszen egyszerre 200-300 mobiltelefon megfigyelésére is alkalmas egy bizonyos területen belül. Minden, amit a telefonodon csinálsz, szöveges üzenetek, telefonhívások és weboldalak, amelyeket meglátogatsz, megfigyelhetővé válik. Hozzátette, hogy akár arra is képes lehet, hogy megváltoztassa a szöveg üzenetét – mondta Eliot Bendinelli.
Ha valaki például tudja azt, hogy hol találkoznak emberek, és mit terveznek, akkor van hatalma cselekedni
– tette hozzá a szakértő.
A szerződés egyébként eltitkolja, hogy Izraelből származik a program, ugyanis származási helyként Magyarország van megjelölve. Ennek oka, hogy Banglades és Izrael „fasírtban” van, a két ország között nincs is diplomáciai kapcsolat.
Az ügy magyar vonatkozása, hogy – amint azt korábban lapunk is írta – épp a Pegasus hazai aktiválása idején magas szintű diplomáciai találkozók voltak Magyarország és Izrael között. A Pegasust az NSO nevű izraeli kibercég csak bevizsgált, auditált szervezeteknek, kormányzatoknak értékesíti, ráadásul az izraeli védelmi minisztérium engedélyével. Az NSO a Direkt36 oknyomozó cikkében elismerte, Magyarország is az ügyfelük, ami a fenti diplomáciai tárgyalások függvényében nem meglepő.
Ezeken a megbeszéléseken ugyanis rendre jelen volt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, aki 2018 őszén a hírszerzést irányító Információs Hivatal vezetője lett. Czukor nemcsak a kormányfőt kísérgette, amikor az Meir Ben-Sabatot, Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadóját fogadta 2018 nyarán, hanem korábban, 2018 februárjában
Izrael akkori miniszterelnökével.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium az erre vonatkozó újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy Netanjahu akkortájt a külügyminiszteri feladatokat is ellátta, Czukor pedig a miniszterelnök külpolitikai tanácsadójaként utazott Izraelbe.
Így sem feladata, sem pedig mandátuma nem lehetett arra, hogy bármilyen, a szolgálatok működésével kapcsolatos kérdésben tárgyalásokat folytasson
– közölte a tárca, de válaszuk arra nem tér ki, hogy akkor milyen egyéb mandátuma volt Czukornak a Netanjahuval (nem pedig az ő külpolitikai tanácsadójával!) folytatott tárgyalások során.
Az azonban tény, hogy a Direkt36 azt derítette ki, a magyar állampolgárságú kormánykritikusok lehallgatása nem sokkal Czukor februári látogatása után kezdődött, míg a kifejlesztett kémprogram értékesítésére Banglades számára 2018 nyarán került sor.