Kulcspozíciókra neveztek ki vezetőket a tálibok Afganisztánban

afganisztán, tálib,
Iszlamista szélsőséges tálibok a kabuli elnöki palotában 2021. augusztus 15-én, miután elfoglalták az épületet.
MTI/AP/Zabi Karimi

Negyvennégy kulcsfontosságú tisztségviselőt, a többi között tartományi kormányzókat és rendőrfőnököket neveztek ki az Afganisztánban hatalomra jutott radikális iszlamista tálibok a saját soraikból vasárnap. Ez az első nagyobb kinevezési hullám a Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezette kabinet szeptemberi megalakulása óta, miközben a dél-ázsiai ország egyre nagyobb gazdasági és – az Iszlám Állam terrorszervezet miatt – biztonsági fenyegetésekkel próbál megbirkózni.

A frissen kinevezettek listáján szerepel például Kari Barjal, Kabul kormányzója és a Vali Zsan Hamza, a főváros rendőrfőnöke. A Kabul biztonságáért felelős korábbi parancsnokot, Mavlávi Hamdullah Muhliszt november elején gyilkolták meg egy merénylet során, amelyet a dzsihadisták Afganisztán Kabulban található legnagyobb katonai kórháza ellen követtek el.

A tálibok elleni merényletek azóta sem lankadtak. Vasárnap a kelet-afganisztáni Dzsalálábádban agyonlőttek három tálibot, három társuk pedig pokolgépes merényletekben sebesült meg – közölték az afgán hatóságok. Eddig nem megerősített jelentések viszont legalább nyolc halottról és tizenhét sebesültről számoltak be. A helyi lakosok a támadásokat az Iszlám Államnak tulajdonították.

Afganisztánban a tálib lázadók augusztusban harc nélkül elfoglalták Kabult, és átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. Ezt követően a nemzetközi adományok elapadtak, és a megszokottnál jobban előtérbe került az afgán gazdaság segélyfüggősége. Emellett Afganisztán külföldi vagyonát is befagyasztották, miután a nemzetközi közösség egyelőre nem tudja eldönteni, hányadán áll az új tálib kormánnyal.

Az élelmezési helyzetet tovább súlyosbítja a tartós aszály, a közszolgáltatások összeomlása, a gazdasági válság és a növekvő élelmiszerárak.

(MTI)