A projektgazda Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. korábban Szijjártó Péter döntésére hivatkozva utasította el a 750 milliárd forintra becsült beruházás alvállalkozóinak kiadását. Azonban a hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest-Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.
Gyöngyösi Márton: "Kína Orbánon keresztül bomlasztaná Európát?"
(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.) A magyar-kínai kapcsolatok évtizedek óta hagyományosan jónak mondhatóak, és az is régóta ismert tény, hogy Közép-Európában Magyarország Kína fontos partnerének számít.
Azt viszont, hogy az adat kiadása tényleg veszélyes, nem elég csak bemondani, indokolni is kell. Ez ebben az esetben nem történt meg. A bíróság csak egy levelet kapott, amely arról szól, Szijjártó Péter úgy döntött, az adatok nem kiadhatóak.
A választ pedig a bíróság olyan mértékben általánosnak találta, hogy abból nem vezethető le, a magyar alvállalkozók neve, a teljesítésért fennálló százalékos felelősségük és ugyancsak százalékos részesedésük adatainak nyilvánossága mennyiben jár a fentiekben körülírt veszélyeztetéssel
- áll az ítélet indoklásában.
A kormány trükkös megoldást eszelt ki az átláthatósági követelmények kijátszására: a beruházás költségeit formailag kínai állami hitelből fedezik, de a számlát a végén persze a magyar adófizetőknek kell állniuk. Akik ráadásul nem is jogosultak arra, hogy megismerjék a költések részleteit, mert, úgymond, nem is magyar közpénztől, hanem kínai hitelről van szó
- kommentálta a döntést a HVG-nek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.