Nemzetközi sajtó - Míg Orbán keresi a helyét Európában, elveszítheti a választást

Marine Le Pen és Orbán Viktor
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke (b) és Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke kezet fog Budapesten, a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatón 2021. október 26-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A hazai balliberális sajtó már kész tényként számolt be szerda délelőtt arról, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői beülnének az Identitás és Demokrácia nevű képviselőcsoportba, ahol eddig osztrák, belga, cseh, dán, észt, finn, francia, német és olasz jobboldali és szélsőjobboldali pártok foglaltak helyet. A frakciónak tagja az a neonáci AFD is, amely eddig nem sok jót mondott például a lengyelekről.

A hírt nem sokkal később Novák Katalin cáfolta azzal, hogy kormánypárt csakis demokratikus, konzervatív erőkkel működik együtt, ez pedig alapvetően kizárná a német AFD-t. Matteo Salvini pedig az olasz sajtó szerint lemondta a formálódó szélsőjobboldal egységesítéséről szóló szombati találkozót, mert a lengyel kormánypárt, a PiS mégsem akar csatlakozni, és továbbra is a konzervatív ECR-ben maradnának, melynek alapító tagjai. A PiS képviselőcsoportja nélkül értelmét vesztené Salviniék kezdeményezése.

A lengyelek távolmaradása azért is indokolt lehet, mert az AFD-vel eddig nem nagyon találták a közös hangot. Ismert, az AFD egyik jelentős politikusa például Hitler lengyelországi invázióját szükségesnek tartotta. Azt állította, hogy történelemhamisítás az, hogy agressziót követett volna el Hitler Lengyelország ellen. A lengyelek (is) felháborodtak ezeken a kijelentéseken. 

Az Euronews számba vette milyen lehetőségei lehetnek Orbán Viktornak Európában. Emlékeztetnek, hogy nemrégiben Marine Le Pen és a spanyol VOX első embere is a magyar miniszterelnöknél járt. Több ország sajtója is arról számolt be, hogy szombaton konferenciát tartanak egy lehetséges alternatív EU erőközpont felállításáról. 

„Az európai nemzeteknek a hagyományokon, az európai államok kultúráján és történelem iránti tiszteleten, valamint az európai zsidó-keresztény örökségének és a nemzeteinket összekötő közös értékeken kell alapulniuk”

– áll a 16 párt által júliusban aláírt nyilatkozatban, amelynek az élére szeretne bejelentkezni Orbán Viktor, aki régóta dédelget olyan álmokat, hogy egy populista-radikális tömb élén legyen. 

Sokáig távolságot tartott Le Pentől, de nemrégiben már fogadta a francia elnökválasztás egyik indulóját, aki a mostani kutatások szerint alulmaradhat Emmanuel Macron jelenlegi francia miniszterelnökkel szemben. Szintén fogadta a magyar miniszterelnök (egyedüliként az európai kormányfők közül - szerk.) Éric Zemmourt is, aki korábban televíziós szakértőként kereste a kenyerét. Az algériai zsidó származású író több alkalommal is erős jobboldali üzenetekkel próbált üzenni a választók közé. Több francia elemző szerint kiütheti Marine Le Pent az elnökválasztás második fordulójából, így pedig Zemmour lehet a jobbközépre tolódott Macron kihívója. Igaz, most elsősorban azzal került a címlapokra, hogy a középső ujját mutogatta egy ellentüntetőnek. 

A Euronews rámutat, hogy az utóbbi időben egyre többször találkozik egymással Morawiecki és Salvini. Ez azt is jelenthetné, hogy a leendő szövetségben ezután kulcsszerep jutna a lengyel PiS-nek és az olasz Ligának is.

Kovács Zoltán államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 

„az európai jobboldalnak nagy szüksége van a megújulásra. Ez pedig csak akkor történhet meg, ha szövetségeket kötünk egymással. Azóta is építjük az együttműködést, és szeretnénk, ha ez a folyamat felgyorsulna a következő hetekben, hónapokban."

Hogy lesz ebből egység?

Az elemzők szerint több törésvonal is van ezen pártok szövetsége között. A korábban említett lengyel-német konfliktus mellett az sem elhanyagolható, hogy a kommunista reneszánszát élő, s Oroszországot irányító Putyint egyáltalán nem támogatja a lengyel politika, miközben a magyar kormánypártok és a legtöbb euroszkeptikus párt nagyon is dörgölőzik az orosz vezetéshez. A lengyelek ugyanakkor óriási fenyegetésnek tartják az oroszok európai térhódítását. 

Szintén fontos törésvonal, hogy amíg a magyar és a lengyel vezetés elutasítja a bevándorlókkal kapcsolatos kvótarendszert, addig Salvini azt javasolja, hogy osszák szét a menedékkérőket az európai országok között. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a lengyelek és a magyarok zászlójukra tűzték az LMBTQ elleni harcot, addig Le Pen ettől eddig mereven elzárkózott. 

A Fidesz beléphetne más frakcióba is: csatlakozhatna az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjához vagy a Identitás és Demokrácia képviselőcsoporthoz, azonban a magyar miniszterelnök így nem tetszeleghetne olyan szerepben, hogy ő irányít mindent.

„A Fidesz értékei jelenleg nem képviseltetik magukat az európai politikában”

- próbálta ezzel lehűteni a kedélyeket Orbán Viktor. 

Mi a valódi cél?

A Euronewsnak nyilatkozó Hegedűs Dániel, aki a Német Marshall Alapítvány elemzője elmondta, hogy a magyar miniszterelnök egyelőre kivár ugyanis idehaza azt a képet kell sugallni a választók felé, hogy ezek az erők komoly nemzetközi tényezőnek számítanak. Az igazság azonban az, hogy a szóba jövő pártok nagyon is kényelmesen elhelyezkedtek a jelenlegi frakcióikba, így könnyen a két szék között a pad alá eshet a Fidesz. Erre az is bizonyíték lehet, hogy a nyári nyilatkozat elfogadása óta nagyon is lassan haladnak a folyamatok. Másrészt, a legtöbb szóba jövő párt esetében komoly változások jöhetnek, hiszen - köztük Magyarországon is - választásokat tarthatnak, amelyen nem egyértelmű Orbán Viktor győzelme. 

A szakértők szerint ezek a tárgyalások nem is egy formálódó koalíció jelei, hanem az, hogy ezek a politikusok úgy tudják feltüntetni magukat a saját közvéleményük előtt, mint akiknek komoly beleszólási joguk van Európa belügyeibe. 

„Segít ezeknek a pártoknak, hogy formálják a közvéleményüket, és bebizonyítsák hazai közönségüknek, hogy nemzetközileg is komolyan veszik őket. De egy tényleges blokk egyiküknek sem kínálna semmilyen stratégiai dolgot"

- mondta Hegedűs Dániel. 

De a jelek szerint a pártok befolyása kezd apadni. Orbánnak a tavasszal szembe kell néznie az első jelentős kihívással az urnáknál, a PiS pedig nehezen tartja meg a többségét Lengyelországban, míg Le Pen és Salvini is a versengő radikális jobboldali erőkkel küzd otthon.

Felmerült az is, amely szerint a migráció, a COVID-19-korlátozások és a megugrott infláció újbóli fellendülése segíthet ezeknek a pártoknak. Azonban úgy tűnik, ez sem viszi őket közelebb a formális szövetséghez, hiszen ezek a pártok a legfőbb kérdésekben sem tudnak egységes álláspontot képviselni.