Nem egyszer, nem kétszer, és nem is egy egyetemen, hanem többön is vizsgákat csalhattak el annak érdekében, hogy barátok, rokonok, vagy kormányzati, kormánypárti szereplők sikeres vizsgákat tegyenek egyetemi jogászképzésük alatt – derül ki a "Schadl-Völner ügy" nyomozati anyagaiból, amiket a 444 mutatott be.
A lehallgatási jegyzőkönyvekből egy sor csalás olvasható ki: Schadl György egyetemi tanároknak, tanszékvezetőknek, dékánoknak üzente meg, kiket kell átengedni a vizsgákon, azaz, hogy kik azok, akik majd „kellő figyelmet” kapjanak.
Ezek egy-egy esettől eltekintve – amikor a vizsgázó konkrétan nem tudott megszólalni és ezért a beavatott tanár sem tudta őt megvédeni a vizsgatestület többi tagjától, vagy fel sem vette a vizsgát – sikerrel zárultak.
A cikkben több példát is említenek, bemutatva a lehallgatási jegyzőkönyvekben rögzített párbeszédeket:
A gyanú szerint a Schadltől 83 millió forint kenőpénzt elfogadó Völner Pál volt igazságügyi miniszterhelyettes, államtitkár is kért segítséget egy vagy több rokonának, közülük egy bizonyosan a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen volt joghallgató. Schadl értesítette a megfelelő embereket a vizsga érdekében, ahogy tette azt már korábban is Völner kérésére.
A gyanú szerint Nagy Ádám ott sem volt a vizsgán, sőt, még a PTE Neptun-rendszerében is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára. Mi több: volt olyan elégtelen jegye is, amit átjavítottak neki a rendszerben, ahogyan a nyomozók szerint egy másik vizsgáját egy másik PhD-s hallgató végezte el.
A 444 felhívta rá a figyelmet, hogy a befolyásos emberek körüli figurák számára intézett vizsgákhoz képest Schadl nagyüzemben szervezett különböző jogi vizsgákat végrehajtóknak. 2023-tól ugyanis csak az praktizálhat végrehajtóként, akinek a szakvizsga mellett jogi végzettsége is van.
A rendszert jól jellemzi, hogy a leiratok szerint Schadl nyakára járt egy végrehajtó ismerőse, aki azt akarta elérni, „a Pécsi Tudományegyetemre járó lánya megkapja a kellő figyelmet a 20-ai büntetőjog államvizsgán.” Ennek érdekében Schadl a dékánon és a dékáni hivatalvezetőn át igyekezett megüzenni, minek kellene történnie, de később kiderült, hogy a lány nem is jelentkezett a vizsgára, ahogy sok másikra sem, mert nem akar jogász lenni, csak az apja kényszeríti rá.
Finomabbnak tűnő csalás volt, hogy a leiratok szerint volt olyan hallgató, akinek megüzenték a vizsgakérdéseket. Ugyanakkor akadt olyan is, akit egy online vizsgán egyszerűen nem tudtak átengedni: semmire nem tudott válaszolni, ráadásul rendre kikapcsolgatta a kameráját, a gyanú szerint azért, hogy közben rákeressen a válaszokra.
Persze vannak olyanok is, akiknél nem lehet „hibázni”. A lap szerint egy végrehajtó-jelöltnek akkora hátszele volt, ami minden akadályon átrepítette. Schadl több embernek is elmondta, hogy B. érdekében egyenesen a Kormányirodából üzentek. Meg is kérte az egyik végrehajtót, hogy szóljon az Igazságügyi Minisztériumból érkező vizsgaelnöknek:
“figyeljenek oda B.-re, legyenek szívesek, mert itt nem hibázhatnak”.
A szakvizsga bizottság nem is hibázott: július 15-én átengedték B.-t, de teljesen kiborultak, azon pedig főleg, hogy az illetőről megtudták, a Közszolgálati Egyetemen már abszolutóriumot tett a Doktori Iskolában.
„Ezen mindenki kiborult, hogy mi folyhat ott”
Az érintettek a lap megkeresésére természetesen mindent tagadtak, vagy elzárkóztak a nyilatkozattól.