Völner-ügy: a lehallgatások szerint Schadl futószalagon intézhette az ország egyetemein az elcsalt vizsgákat

egyetem
pixabay.com

Nem egyszer, nem kétszer, és nem is egy egyetemen, hanem többön is vizsgákat csalhattak el annak érdekében, hogy barátok, rokonok, vagy kormányzati, kormánypárti szereplők sikeres vizsgákat tegyenek egyetemi jogászképzésük alatt – derül ki a "Schadl-Völner ügy" nyomozati anyagaiból, amiket a 444 mutatott be.

A lehallgatási jegyzőkönyvekből egy sor csalás olvasható ki: Schadl György egyetemi tanároknak, tanszékvezetőknek, dékánoknak üzente meg, kiket kell átengedni a vizsgákon, azaz, hogy kik azok, akik majd „kellő figyelmet” kapjanak.

Ezek egy-egy esettől eltekintve – amikor a vizsgázó konkrétan nem tudott megszólalni és ezért a beavatott tanár sem tudta őt megvédeni a vizsgatestület többi tagjától, vagy fel sem vette a vizsgát – sikerrel zárultak.

A cikkben több példát is említenek, bemutatva a lehallgatási jegyzőkönyvekben rögzített párbeszédeket:

A gyanú szerint a Schadltől 83 millió forint kenőpénzt elfogadó Völner Pál volt igazságügyi miniszterhelyettes, államtitkár is kért segítséget egy vagy több rokonának, közülük egy bizonyosan a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen volt joghallgató. Schadl értesítette a megfelelő embereket a vizsga érdekében, ahogy tette azt már korábban is Völner kérésére.

Egy másik esetben Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak kellett segíteni a Pécsi Tudományegyetemen– szerepel a dokumentumokban. Méghozzá nem is kicsit.

A gyanú szerint Nagy Ádám ott sem volt a vizsgán, sőt, még a PTE Neptun-rendszerében is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára. Mi több: volt olyan elégtelen jegye is, amit átjavítottak neki a rendszerben, ahogyan a nyomozók szerint egy másik vizsgáját egy másik PhD-s hallgató végezte el.

A 444 felhívta rá a figyelmet, hogy a befolyásos emberek körüli figurák számára intézett vizsgákhoz képest Schadl nagyüzemben szervezett különböző jogi vizsgákat végrehajtóknak. 2023-tól ugyanis csak az praktizálhat végrehajtóként, akinek a szakvizsga mellett jogi végzettsége is van.

A rendszert jól jellemzi, hogy a leiratok szerint Schadl nyakára járt egy végrehajtó ismerőse, aki azt akarta elérni, „a Pécsi Tudományegyetemre járó lánya megkapja a kellő figyelmet a 20-ai büntetőjog államvizsgán.” Ennek érdekében Schadl a dékánon és a dékáni hivatalvezetőn át igyekezett megüzenni, minek kellene történnie, de később kiderült, hogy a lány nem is jelentkezett a vizsgára, ahogy sok másikra sem, mert nem akar jogász lenni, csak az apja kényszeríti rá.

Finomabbnak tűnő csalás volt, hogy a leiratok szerint volt olyan hallgató, akinek megüzenték a vizsgakérdéseket. Ugyanakkor akadt olyan is, akit egy online vizsgán egyszerűen nem tudtak átengedni: semmire nem tudott válaszolni, ráadásul rendre kikapcsolgatta a kameráját, a gyanú szerint azért, hogy közben rákeressen a válaszokra.

Persze vannak olyanok is, akiknél nem lehet „hibázni”. A lap szerint egy végrehajtó-jelöltnek akkora hátszele volt, ami minden akadályon átrepítette. Schadl több embernek is elmondta, hogy B. érdekében egyenesen a Kormányirodából üzentek. Meg is kérte az egyik végrehajtót, hogy szóljon az Igazságügyi Minisztériumból érkező vizsgaelnöknek:

“figyeljenek oda B.-re, legyenek szívesek, mert itt nem hibázhatnak”.

A szakvizsga bizottság nem is hibázott: július 15-én átengedték B.-t, de teljesen kiborultak, azon pedig főleg, hogy az illetőről megtudták, a Közszolgálati Egyetemen már abszolutóriumot tett a Doktori Iskolában.

„Ezen mindenki kiborult, hogy mi folyhat ott”

Az érintettek a lap megkeresésére természetesen mindent tagadtak, vagy elzárkóztak a nyilatkozattól.