Orbán inkább levágná a kezét, mint hogy beleírja a (nem létező) kormányprogramba, hogy bevándorlóország vagyunk

Orbán VIktor
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Az ellenzék ellenzékeként beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggeli interjújában. Szóba került:

  • a járványkezelés,
  • a vakcinabeszerzések,
  • a hatósági árak,
  • az energiaválság,
  • a 2022-ben lejáró családtámogatási kedvezmények,
  • a moszkvai látogatás.

Orbán Viktor kormányfő elismerte, „mindig mindent lehet jobban csinálni, (…) ez adja a létjogosultságát a mindenkori ellenzéknek”, azonban úgy véli, az Egységben Magyarországért politikusai most túl messzire mennek. Mint a járványkezelést kritizáló megszólalásokra reagálva fogalmazott, „nem szabad úgy képviselni a rész érdekét, hogy az egész, a nemzet, az ország, a népesség érdekei sérüljenek”.

Felhozta, a napokban lesz kétéves az operatív törzs, ahol a résztvevők „heroikus küzdelmet” vívnak, és nem olyan kritikát érdemelnek, mint amit kapnak. A miniszterelnök úgy vélte,

a vírus elleni védekezést minél inkább ki kell vonni a választási küzdelemből.

A Szudánnak adományozott vakcinákkal kapcsolatban Orbán azt mondta, „mindig kell lennie annyi oltásnak a raktáron, hogy a magyaroknak elég legyen”, valamint tartaléknak is lennie. És mivel „ráhagyással dolgoznak”, ezért még azon felül is rendelkezésre áll további mennyiség, aminek azonban van szavatossága is. Orbán azt mondta, a lejárat előtti vakcinák ügyét a külügyminiszter feladata kezelni.

Jobb, ha odaadjuk, mint ha kidobjuk

– mondta Orbán, mire a közmédia riportere azonnal rákérdezett, hogy akkor ki felelős a kidobott 200 ezer adag, 600 millió forint értékű vakcináért. Ja, nem kérdezett rá…

200 ezer lejárt Szputnyik vakcinát semmisített meg a kormány, 600 millióba kerültek

Összesen kétmillió adag Szputnyik vakcinát rendelt a magyar kormány, az utolsó szállítmány májusban érkezett meg hazánkba. A G7 vette észre nemrég, hogy bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábban azt állította, a Szputnyik oltóanyag elfogyott, csak 1 millió 800 ezer embert oltottak be vele.

Arra a felvetésre, hogy nyugati és keleti gyártású vakcinák beszerzéséről is tárgyal a kormányzat, a miniszterelnök úgy vélekedett „több lábon kell állnunk”, azaz nem szolgáltathatjuk ki magunkat egy vagy két gyártónak. Rámutatott, a gyógyszergyári befektetők is nyereséget szeretnének realizálni.

Nem azért tették pénzüket a gyárba, hogy veszítsenek és jótékonykodjanak, hanem hogy profitra tegyenek szert. Ilyen az élet

– simogatta meg a nagybefektetők érdekeit Orbán. Ezután a közmédia riportere rákérdezett, hogy akkor miért kötelező árusítani a hatósági árassá tett élelmiszereket a kereskedőknek akkor is, ha azon veszteséget realizálnának. Ja, nem kérdezett rá…

Az echte baloldali, szocialista intézkedésnek minősülő hatósági árakkal kapcsolatban Orbán azt mondta,

van az infláció, valamint az „élet és annak életszagú megközelítése”.

Közölte, normális esetben a kormánynak nem kell beavatkozni az árak alakulásába, de vannak rendkívüli helyzetek, ekkor a kormány nem mondhatja azt, hogy azt majd a piaci szereplők megoldják. Orbán a világméretű inflációt ilyen helyzetnek gondolja. A közmédia riportere természetesen egyből rákérdezett, hogy amikor 2020 márciusában a kis kézfertőtlenítő ötezer forintba került, és a százas csomagolású szájmaszk ára is tízezrekre rúgott, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is elgondolkodott a hatósági árak bevezetésén, akkor a kormány miért nem lépett. Ja, nem kérdezett rá…

A szegénynek is tudnia kell fertőtleníteni a kezét - hatósági árszabást javasolnak a vírus elleni védekezéshez

Hatósági árszabásra van szükség a koronavírus elleni védekezésben a Jobbik elnöke, Jakab Péter szerint. Az ellenzéki párt azért javasolja a kormánynak az ármaximum bevezetését több területen, mert a világjárvány hatására több termék ára is jelentősen emelkedett Magyarországon, a higiéniai eszközök mellett az alapvető élelmiszerek is nagy mértékben drágultak.

Orbán úgy véli, a globális infláció „legközvetlenebb oka” a az energiaárak növekedése, ami politikai döntések miatt alakult így. Bírálta „Brüsszelt”, mert szerinte az EU energiaárakra vonatkozó követelése megbukott. Mint mondta, „a brüsszeli bürokraták” azt gondolják, hogy a klímavédelmet magas energiaárakkal lehet megoldani, ez az elképzelés azonban zsákutcába jutott. Leszögezte, a rezsicsökkentés mellett ki kell tartani, a klímavédelem terheit pedig a nagy szennyezőknek kell viselniük.

Arra a felvetésre, hogy több családtámogatási intézkedés is lejár 2022-ben, Orbán azt mondta, a családtámogatási rendszer egymáshoz illeszkedő elemekből áll, és van még néhány elem, amit be tudnak illeszteni ebbe. Ők ugyanis úgy vélik, a demográfiát gyermekvállalással kell orvosolni, nem pedig bevándorlással. Példaként hozta fel Németországot, ahol – mint mondta – az új kormán beleírta a kormányprogramba, hogy Németország bevándorlóország.

Én inkább levágom a kezem, mint hogy egy ilyen mondatot beleírjak bármilyen kormányprogramba

– fakadt ki Orbán, mire a közmédia riportere emlékeztette a miniszterelnököt, hogy 2014 óta nincs írásban rögzített kormányprogram, ami van, az annyit takar: „Folytatjuk!” Ja, nem emlékeztette…

Orbán azt kérte a családtámogatás elemeiről szólva, hogy „becsüljük meg, amit eddig elértünk”, és megígérte, ha a gazdaság jól teljesít, akkor ez újabb elemekkel fog bővülni, illetve a meglevőket is emelni tudják.

Ehhez kapcsolódva a kormányfő örömét fejezte ki, hogy „2021-ben a gazdaság fantasztikusan teljesített”, a GDP 6 százalék fölötti mértékben növekedett. Szerinte ennek köszönhető, hogy nemcsak újabb plusz egyheti nyugdíjat, hanem a teljes 13. havi nyugdíjat oda tudják adni a nyugdíjasoknak, adómentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok, és a gyermeket nevelők is visszakaphatják a tavalyi évben befizetett személy jövedelemadójukat.

Orbán Viktor végül a jövő héten esedékes moszkvai látogatásáról is beszélt. Leszögezte, az utazás előtt egyeztet NATO- és EU-szövetséges vezetőkkel, Moszkvában pedig mások mellett a hosszú távú gázszerződésben lefektetett mennyiség növelése a cél.

Orbán nem beszélt az egyre jobban terebélyesedő, már az Orbán-kormány minisztereinek székéig érő Völner–Schadl-féle korrupciós botrányról, pedig a közmédia riportere próbálta faggatni erről. Ja, nem…