2020 novemberében döntött az Európai Unió arról, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti új megállapodás értelmében a jövőben jogállamisági feltételekhez kötik az uniós kifizetéseket. A magyar választópolgárok többsége támogatta az elképzelést, hiszen az akkori felmérések szerint hazánk lakosságának 72 százaléka jó ötletnek tartotta, hogy jogállamisághoz kell kötni az uniós kifizetéseket.
Az EU Bírósága visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét, és ezzel kimondta, hogy jogszerű az úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló rendelet. Azaz alkalmazható az Európai Unió Bírósága a jogállamisági mechanizmusról szóló kondicionalitási rendelet ügyében hozott ítélete szerint.
A Bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a rendelet "az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből kellően közvetlenül következő érintettségével szembeni védelmére irányul, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására".
A Bíróság kimondta, hogy az eljárás csak abban az esetben indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértésére kerül sor, hanem mindenekelőtt azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll.
A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetéssel összefüggésben hozhatók meg, és azzal nem a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálása a cél.
A döntésre ezután a kormány úgy reagált, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt indították be.
Ez már csak azért is valótlan állítás, mert a szóban forgó törvényt félévvel a jogállamisági mechanizmus létrehozása után találta ki a Fidesz. Ráadásul, a lengyel kormányt ugyanúgy érinti a mechanizmus.
Ha visszakeresünk a múltban, akkor látszik, hogy a jogállamisági mechanizmus elfogadásakor a Fidesz is másképpen reagált. Igaz, akkor még inkább Soros György volt a hibás. Nyilván, problémás lenne felfedni, hogy valójában az intézményesített korrupció miatt vezették be a felelősségrevonást a tagállamokkal szemben.
De mi is történt az elmúlt egy évben?
2020. december 11-én Vera Jourová arról beszélt, hogy a 27 tagország megállapodása értelmében a jogállamisági mechanizmus csak akkor indulhat el, ha a jogállamiságot sértő kormányzati cselekedet önmagában sértené az EU költségvetését. Azonban Merkel úgy állapodott meg Orbán Viktorral és Mateusz Morawieckivel, hogy az Európai Bírósághoz fordulhatnak normakontrollért, ami egészen a mai napig elhúzódott.
Az Európai Bizottság novemberben aztán levelet küldött a magyar és a lengyel kormánynak, hogy válaszokat kapjon olyan ügyekben, amelyeknél különböző aggályok merülnek fel. A levél szerint az unió aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt években többször előfordult, hogy az unió csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatot kezdett egy Magyarországot érintő ügyben, mire a magyar kormány inkább kivonta az adott projektet az uniós finanszírozás alól, és a hazai költségvetésből fizette. Az Európai Bizottság azt kérte a magyar kormánytól, hogy közölje a balatoni projektek finanszírozására fordított uniós forrásokból származó összegeket, és nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét, de kitértek az Országos Bírói Tanács elnökének túlhatalmára is és érdekli őket a ferihegyi repülőtér visszavásárlása is.
Bár a levél kiküldése nem volt azonos a jogállamisági eljárás hivatalos elindításával, de határozott jelzés volt arról, hogy a brüsszeli testületnek komoly aggodalmai vannak az uniós pénzek szabálytalan felhasználásával.
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa korábban elmondta, hogy Magyarországot csak legfeljebb az április 3-i parlamenti választások után sújtja az EU a jogállamiság megsértése miatt.
Macron is kijavította Orbánt
Tavaly decemberben Emmanuel Macron és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatón vett részt, ahol Orbán Viktor azt állította, hogy szerinte az EU azért nem ad pénzt a helyreállítási alapból, mert nem ért egyet a vitatott LMBT-ellenes törvénnyel, mire a francia államfő, Macron
helyesbítve közbeszólt, hogy a korrupció és a közbeszerzés jelenti a valódi okot.
Macron kijavította Orbánt: nem az LMBT-ellenes törvény, hanem a korrupció miatt vonják el az EU-pénzeket
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn a V4-csúcs mellett négyszemközt is találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel Budapesten, mely során megvitatták a jogállam, a kisebbségi jogok és a korrupció helyzetét, noha Macron kétszer is összetévesztette Magyarországot Lengyelországgal az újságírók kérdéseire adott válaszaiban - írja keddi cikkében a Politico.
600 ezer forint fejenként
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője lapunknak úgy fogalmazott, hogy nem lepte meg a kormány válasza az üggyel kapcsolatban. Várható volt, hogy a kormány igyekszik elfedni, hogy az elburjánzó korrupció miatt döntött így az Európai Unió Bírósága. Várhatóan a következő hetekben próbál a kormányzat úgy kommunikálni, mintha bármi köze is lenne ehhez a "gyermekvédelmi törvénynek".
Úgy véli, valódi időhúzásnak tartja azt, hogy 14 hónapig elhúzta az Európai Bíróság azt a döntést, amelyet már az elején is tudott mindenki, hogy aki tagja az Európai Uniónak, annak be kell tartania a közösség szabályait és értékeit és, aki ez ellen vét, azt szankciók sújthatják.
"A szabályok egyszerűek, nem lehet elvenni, ami nem a mienk."
Hozzátette, hogy az áprilisi választások tétje egyértelmű vált, ugyanis amennyiben a Fidesz győz, akkor nem fogunk hozzájutni a magyar embereket, illetve a magyar gazdaságot megillető forrásokhoz. A jogállamisági mechanizmus alkalmazása a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Magyarországtól megvonhatják az Európai Uniós forrásokat. Jelen esetben a helyreállítási alap vonatkozásában mintegy 6 ezer milliárd forintról van szó, ami magyar állampolgáronként 600 ezer forintot jelent.
Emlékeztetett, a jogállamisági mechanizmusról még 2020 őszén állapodtak meg és 2021 tavaszán rakta össze az Európai Parlament a bizottsággal közösen a helyreállítási alapot. Ez az az alap, amiből 6 ezer milliárd forintot kaphatna a magyar állam és ez az összeg, amit hazánk nem kap meg, mert elburjánzott Orbán Viktor kormányzása alatt a korrupció. Úgy véli, valójában azért is születhetett meg a "homofóbbá tett gyermekvédelmi törvény", hogy később a kormány azt állíthassa, hogy csupán ezért bünteti meg a magyar államot az Európai Unió. Ezzel csupán az a baj, hogy a mechanizmus már jóval előbb megszületett, minthogy ez a törvény szóba került volna - mondta Gyöngyösi.
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint pofátlanság, hogy a kormány azt állítja, hogy ennek a döntésnek bármi köze lenne az ún. gyermekvédelmi törvényhez.
"A kormányinfón Varga Judit belehazudott a társadalom szemébe, ugyanis a jogállamisági mechanizmus kérdésköre nem is említi a provokatív „homofób” törvényt, köze sincsen hozzá. Én tavaly nyáron már felhívtam a figyelmet arra, hogy a kormány csak azért dobta be azt a jogszabályt, hogy azzal takarják el az orbáni maffia bűneit, amelyek miatt Magyarország ezermilliárd forintos uniós támogatásokat veszít el"
- mondta Ujhelyi, hozzátéve: az egész jogállamisági mechanizmus az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szól, és maga a bírósági eljárás is azt a kérdést tette fel, hogy összekapcsolható-e a jogállamisággal a pénzügyi érdekek védelmével és az esetleges pénzügyi szankciókkal.
A Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin szerint hatalmas pofont kapott Orbán Viktor.
"A mechanizmust azért hoztuk létre, hogy megvédjük közös, európai értékeinket a közösségünkön belül, hogy az uniós forrásokon ne a markukat tartó oligarchák és a pénzéhes kormányközeliek gazdagodjanak, használjuk hát ezt az eszközt."
Cseh Katalin emlékeztetett: 46 nap múlva, április 3-án Magyarországon választások lesznek, aminek a tétje egyértelmű. Ha Orbán Viktor marad kormányon, akkor a magyar emberek és a magyar gazdaság nem fog tudni hozzájutni az őket megillető forrásokhoz.
“Kormányváltás esetén viszont olyan kormány fogja vezetni Magyarországot, amely visszavezeti az országot az európai útra, és amely ellen fel sem merül, hogy használják a jogállamisági mechanizmust”
- írta Cseh Katalin a saját közösségi oldalán.
Ursula von der Leyen elégedett
Ez az eszköz lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megvédjük az EU költségvetését és az unió pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek megsértésével szemben
- üdvözölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Bíróság mai döntését,
Ígéretet tett arra is, hogy egyetlen, a rendelet hatálya alá tartozó ügyet sem fognak figyelmen kívül hagyni, ugyanis 2021 januárja óta valamennyi tagállamban nyomon követik a helyzetet, és minden esetet alaposan megvizsgálnak.
Tavaly még győzelmet hirdetett Orbán, most mégis elindulhat a jogállamisági mechanizmus a választás előtt
Tavaly decemberben óriási felhanggal hirdette a hazai kormánysajtó, hogy Orbán Viktor legyőzte a nyugatot. Emlékezetes, hogy a magyar és a lengyel kormányfő vétóval fenyegetőzött a helyreállítási alap és az unió következő költségvetése vonatkozásában, amennyiben az előbbit a jogállamisági feltételekhez kötik. „Győzött a józan ész, megvédtük a magyarok pénzét"