Teljesen felkészületlenül érte a magyar kormányt és személyesen Orbán Viktor miniszterelnököt az orosz támadás Ukrajna ellen, teljes tanácstalanság uralkodott a kabinetben a kialakult helyzet miatt.
A zavarodottságot jól szemlélteti, hogy Orbán csak csütörtök délelőtt fél 11-re hívta össze a nemzetbiztonsági operatív törzs ülését a Karmelita kolostorba, Szijjártó Péter külügyminisztert pedig Bahreinben érte a támadás híre, onnan csak annyit tudott üzenni, hogy Magyarországot súlyos aggodalommal tölti el mindaz, ami Ukrajnában történik.
Meglepett kormány: Szijjártó Bahreinben aggódik a háború miatt, Orbán pedig most tájékozódik
Ki gondolta, hogy ez lesz csütörtökön, nem igaz? Orosz agresszió ide, kárpátaljai magyarok biztonsága oda, Szijjártó Péter külügyminiszter Bahreinben tárgyal. De legalább aggódik: "A háború nem megoldás, a háború szenvedést hoz, a háború a lehető legrosszabb forgatókönyv" - jelentette ki.
A február 1-ei moszkvai látogatását békemissziónak nevező miniszterelnök bő három héttel az orosz támadás megindítása előtt a "magyar modell" sikerességéről beszélt, amely arról szól, hogy Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, közben azonban kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal is, ezzel elősegítve a párbeszédet a két fél között.
Február 12-i évértékelő beszédében a miniszterelnök még arról beszélt, hogy
Ennél azonban sürgetőbb Oroszország és Ukrajna konfliktusa. Magyarország érdekei itt is világosak. Legelőször is el kell kerülni a háborút. Ezt nemcsak a humánum, hanem a magyar érdek is mondatja velünk. Gondoljanak bele: háború esetén százezerszám, akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Ukrajnából, és az alapjaiban rajzolná át Magyarország politikai és gazdasági helyzetét.
Ennek ellenére egyelőre semmi jele nincs annak, hogy Magyarország felkészült volna ekkora létszámú ukrán menekült fogadására, tehát itt is elszámították magukat Orbánék.
Nyílt lapokkal játszunk, és sohasem rejtettük véka alá, hogy Brüsszel stratégiáját elhibázottnak, az Oroszország elleni szankciókat pedig zsákutcának látjuk. Meggyőződésem, az Oroszországgal való gazdasági együttműködés nélkül Európa továbbra is vérszegény és sápatag
- kritizálta már az ukrán határon történő orosz mozgósítás napjaiban az uniós szankciókat a miniszterelnök teljesen félreértve a fennálló nemzetközi helyzetet.
Eközben pedig továbbra is a "magyar modellt" dicsérte, véleménye szerint a magyar példa bizonyítja, hogy lehetséges az egyensúlyozás a két fél között.
Mit jelent az orosz-ukrán háború a magyar választási kampányban?
Török Gábor politikai elemző Facebook-bejegyzésben fejtette ki, hogy az elemzői bölcsesség szerint a válsághelyzet, ha azt nem az adott kormány okozta, általában a hatalmon lévőket erősíti, nekik kedvez. Az emberek érthetően megijednek, ilyenkor biztonságot, védelmet a kormányuktól remélnek. Szerinte az ukrán válság esetében azonban mégsem ilyen egyértelmű a helyzet:
Szijjártó Péter ennél is tovább ment: ő még azután is arról beszélt, hogy bízik a diplomáciai megoldásban, hogy az orosz csapatok bevonultak a két szakadár köztársaság területére. Ez utólag már csak azért is kínos, mert nagyon úgy tűnik, hogy Putyin háborús beszédét ekkorra már rögzítették, tehát az orosz kormánnyal állítólag kitűnő kapcsolatot ápoló Orbánéknak még ekkor sem volt fogalmuk az oroszok valós szándékairól.
Még várják a Központ magyarázatát? Bayer január végén kizárta az orosz támadást, most hallgat
Szemmel láthatóan elég nagy a zűrzavar és tanácstalanság a megafonos influenszerek, illetve fideszes beszélő fejek körében azzal kapcsolatban, mit is mondjanak az oroszországi agresszióval kapcsolatban. Ki gondolta, hogy ez lesz csütörtökön, nem igaz? Orosz agresszió ide, kárpátaljai magyarok biztonsága oda, Szijjártó Péter külügyminiszter Bahreinben tárgyal.