Mit jelent az orosz-ukrán háború a magyar választási kampányban?

Mit jelent az orosz-ukrán háború a magyar választási kampányban?

Török Gábor politikai elemző Facebook-bejegyzésben fejtette ki, hogy az elemzői bölcsesség szerint a válsághelyzet, ha azt nem az adott kormány okozta, általában a hatalmon lévőket erősíti, nekik kedvez. Az emberek érthetően megijednek, ilyenkor biztonságot, védelmet a kormányuktól remélnek. Szerinte az ukrán válság esetében azonban mégsem ilyen egyértelmű a helyzet:

A közelben kialakult háborús helyzet kiszámíthatatlan reakciókat eredményez, felkorbácsolja az érzelmeket – ez biztosan nem hiányzik a magyar kormányoldalnak akkor, amikor a status quo, a jelenlegi belpolitikai helyzet nekik látszott kedvezőbbnek.

Török úgy látja a magyar miniszterelnök nem is készült erre a forgatókönyvre: amikor egy hete Balatonfüreden a kormánypárti elit előtt elemezte a helyzetet, nem sorolta a kockázatok közé a háborút, mivel nem látta reális forgatókönyvnek.

Ami belpolitikailag igazán veszélyes lehet a Fidesz számára, az a saját tábor reakciója. Hosszú idő után először fordulhat elő, hogy egy kiemelt kérdésben a Fidesz választóközönsége megosztottá válhat. A kormánypárti véleményvezérek egy része kritika nélkül átveszi az orosz álláspontot, ugyanakkor a háború hírei és képei könnyen Putyin-ellenessé tehetik még azokat is, akik korábban támogatták Orbán Viktor 2010 utáni orosz-politikáját - teszi hozzá.

Kulcskérdéssé válhat, hogy mit mond a miniszterelnök, de bármit is választ, mindkét elvárásnak nem felelhet meg. Nyilván nemzetközileg sem, de talán saját tábora előtt sem: a kések között táncoló páva könnyen megsérülhet. Szerencséje, hogy az ellenzék továbbra is segítségére siet: ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már – a háborúba küldött magyarokról és fegyverekről beszélve - a háború előtti napokban meg is tette Márki-Zay Péter.