Ismeretes, Orbán Viktor múlt pénteken levélben üzente meg Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy pénzt kér az Európai Uniótól. A kormányfő jelezte, hogy Magyarország le akarja hívni a helyreállítási alapból hazánknak járó támogatáson felül a kedvezményes hitelt is. Ám ez csak annak a tagállamnak jár, amelyiknek a pénzköltési tervét az Európai Bizottság és a Tanács is jóváhagyja. Eddig 22 ország tervét hagyták jóvá, a magyar kormányét még nem.
Nem ad gyorshitelt az Európai Unió Orbán Viktornak
Az Európai Bizottság vizsgálja a Helyreállítási Alap hitelkeretének mielőbbi lehívását célzó magyar kérést, ugyanakkor annak teljesítéséhez megfelelő indoklás és program, valamint a már benyújtott terv újraértékelése és jóváhagyása szükséges...
Az a 300 millió euró, ami várhatóan heteken belül hozzáférhető lesz a magyar kormány számára, egy olyan keretből való, amit a magyar kormány egyébként is megkapott volna, 2023 végéig – írja most a 444.hu arra reflektálva, hogy csütörtökön az MTI-vel a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan azt közölte, hogy szerinte a kormányfő közbenjárása révén nyílt meg az említett uniós forrásösszeg. Havasi konkrétan azt írta:
"300 millió euró uniós forrás nyílhat meg rövidesen Magyarország számára. Orbán Viktornak az Európai Bizottság elnökéhez címzett levele nyomán a testület lehetővé tette, hogy hazánk előleget kapjon az EU egyik újjáépítési alapjából. A baloldal uniós forrásokkal kapcsolatos hazugságainak ékes cáfolata, hogy kevesebb, mint egy hét után Orbán Viktor kezdeményezése beindította az Unió gépezetét, és a Bizottság a REACT-EU rendelet módosítására tett javaslatot."
Viszont valójában Orbán Viktor levelének semmi köze sincs ahhoz a 300 millió euróhoz, amelynek az érkezését a magyar kormány ünnepli. De az Index, a Magyar Nemzet és az Origo névre hallgató kormánymédiumok is a maguk szája íze szerint átvették a "hírt".
A 444.hu kifejti, 2020-ban létrehozott az EU egy óriási mentőcsomagot, hogy segítse a kilábalást a járvány okozta válságból. A Next Generation EU nevű csomagnak nagyobb részét képezi a helyreállítási alap (RRF), előbbin belül azonban vannak egyéb, kisebb programok is, amelyekről nem kell külön tervet jóváhagyatni: ez esetben a REACT-EU 50 milliárd eurójából kaphatja meg hazánk a szóban forgó előleget. A kormányfő által levélben kért RRF tehát egészen más, mint a REACT-EU programja. A REACT-EU lényege ugyanis az, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban már elfogadott programokat meg lehessen hosszabbítani 2023-ig.
Ezt a pénzt a tagállamok papíron már 2020 decemberében megkapták, vagyis erről már eddig is lehetett tudni. A történetben annyi a nóvum, hogy csütörtökön az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a keretből még felhasználható pénz 45 százalékát előre megkaphassák azok az országok, ahová nagyon sok, a lakosság 1 százalékát meghaladó számú ukrajnai menekült érkezett a háború kitörése óta. Eredetileg ez 11 százalék lett volna, de az új javaslat értelmében az előleget a legtöbb tagállam számára 15 százalékra növelték, míg Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria, Bulgária, Észtország és Csehország esetében még magasabbra, 45 százalékra.
A javaslatban az is újdonság, hogy ezt infrastruktúrára, lakhatásra, felszerelésekre, valamint foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási, egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatásokra is lehet költeni.
A lap emellett rámutat, hogy ehhez a 45 százalékos előleghez három olyan ország is hozzájuthat most, amelyeknek az RRF elköltéséről szóló tervét a Bizottság még nem hagyta jóvá, nevezetesen: Lengyelország, Bulgária és Magyarország. Ebből is látszik, hogy az Orbán által kért pénznek, és ennek a pénznek nincs köze egymáshoz.