TIME Magazin: Európa egységes... Orbán Viktor kivételével

TIME Magazin: Európa egységes... Orbán Viktor kivételével

1989 júniusának egyik napján egy 26 esztendős fiatalember, egy bizonyos Orbán Viktor tartott beszédet, aki kopott öltönyt viselt, és vastag, sötét fürtöket viselt. Ő is ki akart szabadulni a széteső Szovjetunió magja alól. „Senki ne higgye, hogy egy pártállam spontán módon megváltozik” – mondta Orbán aznap a tömegnek.

"Nem fogadhatjuk el a kommunista politikusok üres ígéreteit."

- idézte a miniszterelnök szavait a Time magazin.

A lap felelevenítette, hogy Orbán azóta már miniszterelnökként tehetne az ellen, hogy Magyarország ne az orosz befolyás alá kerüljön, de az egykori jobboldali politikus irányultsága megváltozott.

Mint írják, egy olyan Európában élünk, ahol az EU az orosz agresszióra gazdasági és politikai szankciókkal válaszolt egységesen.

Európa egységes… lenne, ha Magyarország nem lenne kivétel.

„Miközben Orbán nem vétózta meg az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat, azt mondta, hogy Budapest blokkolja az orosz olajjal és gázzal szembeni EU-szankciókat, és cáfolta a paksi atomerőmű bővítésének leállítását, amelyet az orosz atomenergia-vállalat, a Roszatom finanszíroz. Amellett érvelt, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést. Orbán úgy véli, elég képzett ahhoz, hogy eligazodjon a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való kapcsolattartásban.”

Zelenszkij Orbánnak üzent: Te hezitálsz, hogy szankciókat vezessetek-e be vagy sem?

Címlap Zelenszkij Orbánnak üzent: Te hezitálsz, hogy szankciókat vezessetek-e be vagy sem? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön videón keresztül üzent az Európai Tanácsnak. Beszédében emlékeztetett rá, hogy az egy hónapja tartó háború milyen hatással volt Ukrajnára, majd kitért azokra az országokra is, akik támogatják Ukrajnát. Magyarország. Itt meg kell állnom, és őszintének kell lennem.

 

A Time szerint ez idegesíti az Európai Uniót – ami sok szempontból nem újdonság. Orbán 12 éves hivatali ideje alatt Brüsszel szembekerült Magyarországgal főképpen, annak egyre inkább antidemokratikus tendenciái miatt, többek között a sajtószabadság egyre erősebb korlátozása és a független igazságszolgáltatás aláásása miatt. Annyira megterhelő volt Budapest kapcsolata az EU-val, hogy 2020 decemberében az Európai Parlament jóváhagyta az új „jogállamisági mechanizmust”, amely az uniós forrásokat a demokratikus jogok fenntartásához kötötte.

Ám, az Ukrajna elleni invázió új időszámítást hozott Orbán számára, ugyanis Magyarország immár Lengyelországtól is elszigetelődött,

attól az országtól, amely korábban csatlakozott hozzá az EU alapvető értékeinek pusztításában, többek között azáltal, hogy közösen indítottak pert a jogállamiság mechanizmus beiktatása ellen. február elején aztán ezt elutasította az Európai Bíróság.

Oroszország régóta próbára teszi Lengyelország és Magyarország „illiberális szövetségének” határait. Orbán 2010-es hatalomra való visszatérése előtt már Putyinnak udvarolt, azonban a lengyelek folyamatosan jelezték, hogy a Kreml a Nyugatra fenyegetést jelent. Amikor Oroszország 2014 márciusában annektálta a Krímet, Orbán nem adott határozott véleményt a konfliktusról, és csak vonakodva támogatta az EU Moszkvával szembeni szankcióit, azzal érvelve , hogy „Oroszország kizárása Európából nem ésszerű.” Eközben Lengyelország határozottan kiállt Ukrajna mellett, és felszólította Európát, hogy vegye komolyan az orosz biztonsági fenyegetést.

A Time emlékeztetett, hogy Orbán a hírhedt erdélyi beszédben, amelyben 2014-ben Magyarországot „illiberális államnak” hirdette, Oroszországot – Kínával, Szingapúrral, Indiával és Törökországgal együtt – a magyar társadalom mintájának nevezte. 

Amikor Putyin 2015-ben Budapestre látogatott, és kifejtette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban, akkor a kettejük közötti feszültség forráspontig jutott. 

Amikor Orbán később Lengyelországba látogatott, Kaczynski, akinek a Jog és Igazságosság nevű pártja még ellenzékben volt, nem volt hajlandó találkozni vele.. Az idő múlásával ezek a frusztrációk elhalványultak, ahogy a kettejük közötti a hangsúly az EU aláásására helyeződött át, de soha nem felejtették el őket – és most kiderült, hogy Orbán mennyire egyedül maradt Magyarországgal, a második világháború óta a legnagyobb európai konfliktusban – írták.

Bár Magyarország megnyitotta keleti határát az orosz invázió elől menekülő ukránok előtt , Lengyelországgal ellentétben megtagadta Kijev általános segítségkéréseit, és megakadályozta, hogy területén keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. (Bár a szövetséges országokba így is mehetnek fegyverszállítmányok Magyarországon keresztül, mint kiderült egy kiadott kormányrendeletből – szerk.) 

Orbán ismét a hatáskörén kívül eső kérdésként látja az orosz agressziót Ukrajnában, és ismét az úgynevezett „stratégiai nyugalomról” beszélt. 

„Orbán minden lépése a választások előtt a győzelemre irányul” – mondja Rényi Pál Dániel magyar újságíró, író a TIME-nak. „Magyarország hatalmas recesszió felé halad, a miniszterelnök hatalommániás, és nem fog semmi olyat tenni, ami ne az ő javára válna.” Ha az ár még Lengyelországtól való elszigeteltség is, akkor Orbán azt is bevállalja. Áder János köztársasági elnök március 23-án szobrot avatott volna a dél-lengyelországi Bochniában a lengyel-magyar barátság napja alkalmából. Útját állítólag azért halasztották el, mert Andrzej Duda lengyel elnök nem akart mellette megjelenni, tekintettel Magyarország kétértelmű álláspontjára az orosz invázióval kapcsolatban.

Szelényi Zsuzsanna, a Fidesz egykori képviselője (1994-ben hagyta el a pártot) azt állítja, hogy az elmúlt években az orosz kérdést a szőnyeg alá söpörték, mivel a figyelem Lengyelország és Magyarország keresztes hadjáratára összpontosult Brüsszel liberalizmus és iránti elkötelezettsége miatt. „Orbán úgy fogadta el Oroszországgal való kapcsolatát a PiS-ben, hogy azt mondta nekik, hogy ez csak üzletről szól” – mondta Szelényi. 

„Ez egy pragmatikus kapcsolat, és nem politikai vagy ideológiai. A lengyelek ezzel sosem voltak igazán elégedettek, de ez másodlagos volt az EU-val való küzdelemben.”

Mára azonban az invázió kardinális kérdéssé vált Magyarország és Lengyelország között, ami rávilágít az eltérő politikákra – mondja. 

„Lengyelország a Baltikumhoz igazodik, mert ugyanolyan fenyegetettnek érzik magukat, miközben Orbán további szövetségeseket keres Oroszországgal kapcsolatos álláspontja alátámasztására, például Bulgária és Szerbia személyében.”

Bár Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország is erősen függ az orosz energiától, Varsó régóta ellenzi Németország mostanra leállított Északi Áramlat 2 nevű vezetékét, azzal érvelve, hogy azt Oroszország eszközeként használhatja Európa „zsarolására”. Az inváziót követő napokban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy országa hat hónapon belül függetlenné válik az orosz energiától. Március 19-én Varsó azt javasolta, hogy az EU teljes körűen tiltsa be az Oroszországgal folytatott kereskedelmet. A hónap elején egy rendkívüli lépéssel a lengyel, cseh és szlovén vezetők vonatra szálltak, és a háború sújtotta Ukrajnába utaztak, hogy kifejezzék támogatásukat Volodimir Zelenszkij elnök mellett.

Orbán mindeközben otthon maradt.

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}

Az eredeti cikk itt olvasható.