Miért vétózná meg a NATO-bővítést Erdogan?

erdogan
Kép: Twitter

Éppen akkor, amikor úgy tűnt, hogy küszöbön áll Finnország és Svédország NATO-csatlakozása, Törökország azzal lepte meg szövetségeseit, hogy vétóval fenyegette meg a NATO-t.

A CNN elemzésében emlékeztetett, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök kijelentette a múlt héten, hogy nem értékeli "pozitívan" az északi országok csatlakozni kívánó szándékát a szövetséghez, s azzal vádolta őket, hogy ezek az országok "a terrorszervezetek melegágyai". Szerdán Ankarában azt mondta pártja törvényhozóinak, hogy elvárja a NATO-tagoktól, hogy "megértsék, tiszteljék és támogassák" Törökország biztonsági kérdéseit.

Finnország és Svédország hivatalosan is kérte a NATO-csatlakozását szerdán a szövetségesek brüsszeli főhadiszállásán, Oroszország ukrajnai inváziója miatt. A döntés visszalépést jelent Moszkva számára, mivel az ukrajnai háború a szövetség olyan kibővítését váltotta ki, amelynek megakadályozása érdekében megszállta Ukrajnát, mivel korábban többek között azzal az indokkal támadta meg az országot, hogy „elejét vegye a NATO terjeszkedésének.”

„Az új államok csatlakozásához azonban konszenzusra van szükség a meglévő tagok között, és itt jön be a képbe Ankara”

– írja a CNN.

Törökország, amely három évvel az 1949-es megalakulása után csatlakozott a szövetséghez, és a szövetség második legnagyobb hadseregével rendelkezik, kijelentette, hogy nem támogatja a a két skandináv államot, ha nem teljesítik követeléseit.

Erdogan azzal vádolta meg a két országot, hogy a szeparatista fegyveres Kurdisztáni Munkáspárt, más néven, a PKK tagjait rejtegetik. A Törökországban a független államra törekvő PKK évtizedek óta fegyveres harcot vív a törökökkel, miközben Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió terrorszervezetnek minősítette őket.

A válság előtérbe helyezte a régóta fennálló török ​​sérelmeket a nyugati nemzetekkel és a NATO-szövetségesekkel szemben, ugyanakkor lehetőséget adott Ankarának, hogy a szövetségben betöltött pozícióját kihasználva engedményeket szerezzen.

Törökország a támogatás hiányára panaszkodott a kurd fegyveresek elleni harcban, amelyet Ankara a legfőbb nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekint. Azzal vádolta Svédországot, hogy védelmezi ellenfeleit, és támogatja az észak-szíriai kurd fegyvereseket, akiket Ankara a PKK szárnyának tekint.

Ankara azt is közölte, hogy az állami média szerint a két nemzet nem válaszolt a kiadatási kérelmekre sem. A keresett személyeket azzal vádolják, hogy kapcsolatban állnak a PKK-val és a FETO-val – az amerikai székhelyű, Fetullah Gülen hitszónok által vezetett csoporttal, akiről Törökország úgy véli, hogy a 2016-os sikertelen puccskísérlet mögött áll (Gülen ezt az állítást tagadja – szerk.).

A CNN ugyanakkor rámutatott, hogy Finnország és Svédország optimizmusának adott hangot kedden, miszerint sikerül közös nevezőt találni Törökországgal a kifogásai miatt.

Mikael Damberg svéd pénzügyminiszter az SVT közszolgálati műsorszolgáltatónak hétfőn azt mondta, hogy országa nem "barátja a terrorizmusnak", és "nagyon komolyan vesz minden olyan tényezőt, ami a terrorizmushoz kapcsolódik".

"Természetesen diplomáciát fogunk alkalmazni, és az esetleges bizonytalanságokat tisztázni fogjuk"

- mondta.

Ann Linde svéd külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy országa, akárcsak az EU többi tagja, terrorszervezetnek tartja a PKK-t. A kormány kijelentette, hogy kész minden akadályt elhárítani a Törökországgal folytatott tárgyalások során.

Ankara azt is követelte, hogy Svédország és Finnország függessze fel a fegyverembargót, amelyet 2019-ben róttak ki Törökországra az északkelet-szíriai katonai offenzívát követően.

Mint ismert, Törökország hadműveletet indított a kurd vezetésű YPG-erők ellen, akik az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal együtt szövetségesek voltak az ISIS elleni harcban. Az offenzívát elítélte az Egyesült Államok és az EU is. Ráadásul, több európai ország is fegyverembargót vezetett be Ankarával szemben.

"Nem mondunk igent azoknak, akik szankciókat vezetnek be Törökországgal szemben, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz"

- mondta Erdogan hétfő este újságíróknak.

A török ​​elnöktől nem idegen a tüzes retorika, különösen a választások idején. Törökországban jövőre választásokat tartanak, és szakértők úgy vélik, hogy a gazdaság jelenlegi állapota – a rekordmagas infláció és az elmúlt évben értékének közel felét vesztett valuta – Erdogan hatalomvesztését hozhatja.

Elemzők szerint Törökország vétója a NATO-ban nemcsak a jövőbeli, hanem a jelenlegi tagokkal szemben is befolyást jelenthet.

"Lehet, hogy nem minden Svédországról és Finnországról szól " - írta egy cikkében Asli Aydintasbas, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának vezető politikai munkatársa. "Az elnök szinte biztosan úgy látja, hogy ez alkalmas pillanat arra, hogy kinyilvánítsa a meglévő NATO-tagokkal kapcsolatos sérelmeit."

Aydintasbas szerint kulcskérdés lehet a török ​​elnök csalódottsága, amiért nem tudott olyan munkakapcsolatot kialakítani Joe Biden amerikai elnökkel, mint elődeivel.

Erdogan a múlt hónapban arról panaszkodott újságíróknak, hogy ő és Biden nem ápolnak olyan viszonyt, mint Trump és Obama idején. "Természetesen időnként vannak találkozók, de ezeknek előrehaladottabbaknak kellett volna lenniük" - mondta. "Azt kívánom, hogy ezt a következő időszakban elérjük."

„Nem ez az első eset, hogy Törökország tiltakozik az új tagok ellen"

– mutatott rá Aydintasbas.

"Nem valószínű, hogy Erdogan egy konkrét politikai célt tűzött ki a fejébe, de kétségtelenül arra számít majd, hogy rábírják, meggyőzik, és végül jutalmazzák együttműködéséért, mint a múltban" - írta hétfőn Aydintasbas, utalva a korábbi török ​​vétófenyegetésekre.