Parlamenti vita az Orbán-kormány uniónak tett vállalásairól: a Jobbik támogatni fogja a javaslatot

Parlamenti vita az Orbán-kormány uniónak tett vállalásairól: a Jobbik támogatni fogja a javaslatot

Az Országgyűlés hétfő este megkezdte az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében alkotott törvényjavaslatok vitáját. Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában közölte: amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe.

Varga Judit: lesz megállapodás

Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában arról beszélt, hogy szeptember 18-án lezárult egy több hónapos, nehéz, ám rendkívül konstruktív egyeztetési folyamat a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A bizottság megállapította, hogy a kabinet által benyújtott 17 intézkedési javaslat megfelelően fogja orvosolni azokat az aggályokat, amelyek miatt a kondicionalitási eljárást megindították.

A szakmai mederbe terelt párbeszédben a kormány a kölcsönös tisztelet és a lojális együttműködés jegyében, a megállapodás szándékával vett részt - jelentette ki. A kabinetet az vezérelte, hogy egyrészt Magyarországnak és a magyar embereknek hozzá kell jutniuk az őket megillető forrásokhoz, másrészt pedig nem enged azokból a sarokpontokból és nem köt elvtelen kompromisszumot azokban a kérdésekben, amelyekről a magyar emberek az áprilisi választáson és népszavazáson, illetve a korábbi nemzeti konzultációk során már határozottan állást foglaltak - szögezte le Varga Judit. Ezeket a szempontokat sikerült maradéktalanul érvényesíteni - emelte ki, hozzátéve: továbbra is megvédik a gyermekeket, elutasítják az illegális migrációt és ellenállnak minden olyan meggondolatlan és ésszerűtlen szankciós politikának, ami leginkább Európát sújtja és nem azt, aki ellen a szankciókat kivetették.

A biztosok kollégiumának szeptember 18-i döntése megnyitja az utat az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt - érvelt a politikus. Amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe - hívta fel a figyelmet.

Magyarország elkötelezett az EU alapértékei iránt, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett, ugyanakkor nem titok, hogy a kabinetnek komoly jogi fenntartásai vannak az eljárással és az azt szabályozó rendelettel szemben - mondta a politikus. A kormánynak azzal szemben is komoly jogi aggályai vannak, ahogy a bizottság a rendeletet alkalmazza és ahogyan "nyilvánvaló politikai megfontolásokból" kizárólag Magyarországgal szemben lépett fel - tette hozzá.

A miniszter szavai szerint a Magyarországgal szemben indított eljárás próbatétel, teszteljárás valamennyi tagállam számára, mert ha megindításával nem is, de lezárásával példájává válhat a konstruktív párbeszédnek, szimbólumává az "Egység a sokféleségben" európai eszméjének és a valódi szolidaritásnak.

A magyar kormány által vállalt intézkedések célja az, hogy a közbeszerzési szabályokat többletgaranciákkal bástyázza körül, megerősítse a csalás- és korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi kereteit, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat - sorolta.

A javaslatcsomagban vállalják, hogy a kormány által kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el - ismertette a részeleteket. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) minden évben nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése megtörtént-e, vagy pedig az egyeztetésre bocsátás hiánya a jogszabály által megengedett esetkörök valamelyikéből következett-e - mondta Varga Judit.

A törvénycsomag a közérdekű adatigénylések körében kivezeti a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételéhez kapcsolódó költségtérítés megállapításának lehetőségét. A javaslat tartalmazza a közérdekű adatigénylésekre irányadó, a veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális szabályok megszüntetésére irányuló intézkedéseket is - hívta fel a figyelmet.

Kiemelte az Integritás Hatóság létrehozását, ami a tervek szerint november második felében kezdi meg a működését. A hatóság elnökét nyílt pályázat alapján az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki - ismertette a részleteket.

Megújul a Korrupcióellenes Munkacsoport, amelynek elnöki tisztét az Integritás Hatóság elnöke fogja betölteni. A munkacsoport paritásos alapon, kormányzati és nem kormányzati szférából érkező tagokkal működik majd - közölte a miniszter.

Arra is kitért, hogy a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatban elkövetett kiemelt bűncselekmények esetén külön eljárásrendet vezetnek be. Az eljárás lehetővé tenné az ügyészség és a nyomozó hatóság feljelentés elutasítására, illetve a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló döntéseinek bírói felülvizsgálat - hangsúlyozta.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok általános összeférhetetlenségi szabályainak esetében biztosítják az EU-s költségvetési rendeletnek való teljes megfelelés - mutatott rá.

A törvénycsomag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelöli ki, hogy segítse az OLAF-ot a magyarországi helyszíni ellenőrzések során - emelte ki.

Az audit és ellenőrzési mechanizmusok megerősítésének érdekében az uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében belső ellenőrzési és integritási igazgatóság jön létre - mondta Varga Judit.

Deutsch Tamás világa

Deutsch Tamás, a Fidesz vezérszónoka minden erkölcsi aggály nélkül többek között arról beszélt, hogy a brüsszeli politikai klíma a magyarországi baloldal aktív közreműködésének köszönhetően egyáltalán nem változik. Európai parlamenti képviselőik az elmúlt 12 évben folyamatosan Magyarország ellen dolgoztak, mindent megtettek azért, hogy hazugságok terjesztésével saját hazájuk rossz hírét keltsék. Az a politikai klíma ami a magyar kormány törekvéseit körülveszi, a baloldal brüsszeli áskálódásai miatt ilyen nehéz - hangoztatta.

Álmegoldások

Önök még mindig nem őszinték, és a törvényjavaslatcsomag ennek bizonyítéka - értékelte a hekyzetet Arató Gergely.

A DK-s politikus példaként hozta, a törvények 90 százalékánál kell lefolytatni társadalmi egyeztetést a javaslat szerint. Megjegyezte: a mostani jogalkotási törvény minden esetben előírja a társadalmi egyeztetést, amit rendszeresen elmulaszt a kormány, vagy azokat nem hallgatják meg, akik kritikát fogalmazhatnak meg.  

A közérdekű adatok megismerése elől az akadályok megszüntetésének tervezett módját szintén bírálta Arató Gergely, és azt mondta: szomorú, hogy még mindig itt tartanak. Azt hiszik, hogy az uniónál is meg lehet ezt a dolgot sunnyogással oldani. Nem néznek szembe a helyzet súlyosságával - vélte, hozzátéve: minden levélre az utolsó pillanatban válaszoltak, minden javaslatot az utolsó pillanatban nyújtottak be. A parlamentet már augusztusban össze lehetett volna hívni - jegyezte meg.

Álmegoldásokban, a magyar polgárok becsapásában a DK nem lesz partner - közölte.

A kormány komolyan veszi...

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka azt mondta, Magyarország és a kormány komolyan veszi a szerződésekből fakadó kötelezettségeit, ez tükröződik mind az öt javaslat szövegében és jogpolitikai céljaiban egyaránt.

Kiemelte: a kormány a tényeken, a szakmai egyeztetésen alapuló párbeszéd híve, a tárgyalásokon a megoldásra fókuszáltak. Összegzése szerint olyan konstruktív párbeszédre törekednek a bizottsággal, amelynek eredményeként a magyar emberek megkapják a nekik járó forrásokat.

Politikai blöff

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka politikai blöffnek nevezte a javaslatcsomagot. Mint mondta, a javaslat "messziről nézve" rendben van ugyan, de aki ismeri Magyarország működését, az tudja, hogy nem hoznak majd érdemi változást a törvénymódosítások.

Az ellenzéki politikus szerint a jogszabályelőkészítésben való társadalmi részvétel biztosításáról szóló javaslat például tartalmilag alkalmas volna a jogszabályelőkészítés javítására, de a kormány eddig sem mutatott hajlandóságot az egyeztetésre, és a törvény be nem tartásának ezután sem lesz következménye. Elegendő lesz, ha a nem szabályszerűen előkészített javaslatokat képviselőik nyújtják majd be.

Vajda Zoltán kifogásolta, hogy a korrupciós eljárásokra vonatkozó javaslat rendkívüli módon túlbonyolított eljárást tesz csak lehetővé, amely indokolatlan adminisztrációs és anyagi terheket ró az indítvány benyújtójára.

Az OLAF-vizsgálatok NAV-támogatásáról szóló javaslatot értékelve úgy fogalmazott: a "javaslatot nem annak a tartalma, hanem az állami szervek függetlenségének hiánya rontja le". Megjegyezte, a NAV-tól nem lehet tényleges, érdemi támogatást várni az OLAF-vizsgálatok során.

Csatlakozás az Európai Ügyészséghez?

Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka szerint ha a Fidesz komolyan gondolná a korrupció elleni küzdelmet, akkor Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez.

A javaslatcsomagot értékelve úgy fogalmazott: "jobb, mint a semmi, de nem vagyunk elragadtatva".

A jogalkotási törvény módosítását nehéz komolyan venni, hiszen a jogalkotási törvény eddig is előírta az egyeztetést, de azt a kormány kiskapukkal megkerülte - mondta, példaként említve a kata-törvény módosítását.

Hozzátette: az új jogszabályok is kijátszhatók lesznek például veszélyhelyzet idején.

A Jobbik támogatni fog

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka szerint a javaslatcsomagot nem azért terjesztette a kormány az országgyűlés elé, mert szakítani akarnak a visszaélési gyakorlattal, hanem mert megérezték, hogy valóban veszélyben van az uniós források lehívhatósága.

A kormány kényszerhelyzetben van, de nem ezzel a javaslatcsomaggal fogják legyőzni a korrupciót, ez csak arra alkalmas, hogy igazolják az Európai Bizottság felé a kompromisszumkészségüket - mondta.

Lukács László György felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Magyarországnak nem sikerül partnerségi megállapodást kötnie az Európai Bizottsággal, addig nem lehet felhasználni az uniós támogatásokat, és még a megállapodás megkötése után is - legjobb esetben - hetekbe telik majd, hogy Magyarországra uniós pénz érkezzen.

Azt is mondta, hogy a Jobbik nem áll annak útjába, hogy Magyarország, a magyar emberek megkapják azt, ami nekik jár, ezért támogatni fogják a javaslatot. Ugyanakkor arra kérik a kormányt, hogy tartsa be az azokban foglaltakat.

Jelezte, hogy amennyiben a kormány megkerüli a szabályokat, "oda fognak sózni", és fel fogják hívni az emberek figyelmét is a szabálysértésre.

Verhetetlen bajnokok

Apáti István (Mi Hazánk) kiemelte: Magyarország Európa egyik legjobb adottságú országa, amelyet Európa talán legszorgalmasabb emberei lakják. Azonban egyben az EU egyik legszegényebb tagállama is, amelyet a Fidesz-KDNP és a baloldal politikusai "koprodukcióban" hoztak létre - tette hozzá.

Kétségtelen ténynek nevezte, hogy a baloldali kormányok idején is volt korrupció, de annak az elmúlt tizenkét évben "verhetetlen bajnokává vált" a Fidesz és a KDNP, akik nem akarják észrevenni a rendszerszintű korrupciós jelenségeket - jegyezte meg.

A javaslatcsomagról úgy fogalmazott: a kormány meghátrált Brüsszellel szemben, és nem túl magas színvonalú és nem túl tartalmas, inkább "sóhivatal" intézményjellegű javaslatokat tettek le az asztalra, amelyek valószínűleg kedvesek lehetnek a brüsszeli szemeknek.

Nem minden tökéletes

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára a vita zárszavában pedig többek között elismerte, lehet, hogy nem minden törvényjavaslat tökéletes, de az biztos, hogy az Európai Bizottság szerint ezek a javaslatok az elfogadásuk és végrehajtásuk esetén orvosolják az ő aggályaikat.