„Ha belegondolunk, akkor 1956-ban mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót. Azért vállaltunk egy forradalmat és szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást.
Azt gondoltuk, hogy el lehet érni egy béketárgyalást, ami a fegyveres csata végső célja, amely béketárgyaláson majd az oroszok a nyugatiakkal megegyezhetnek arról, hogy úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk. Tehát a szabadságunk elérését, a végső aktust akkor is egy béketárgyalástól reméltük. Az én fejemben a mi 56-os logikánk, a szabadságharc meg a béketárgyalás nagyjából egy helyen van, hiszen valahogy rá kell kényszeríteni a nagyot, az erőset, a megszállót arra, hogy föladja a terveit.
Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a keletről jövő szovjet hadsereghez köthető brutalitás, és hogy milyen lehet most harcolni az oroszok ellen."
Bármilyen meglepő, ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök (utolsó) uniós szövetségese nyilatkozta a ma reggeli rádiós interjújában. Ezzel a kormányfőnk egy olyan pávatáncba kezdett, aminek a megkomponálására tényleg csak nagyon keveseknek lenne elég erős gyomra.
(nem mondta ki a nevét, de Nagy Imrére utalt).
Már csak az a kérdés maradt, hogy miközben Szijjártó Péter külügyér Moszkvában tárgyal orosz energiaipari oligarchákkal, addig Orbán Viktornak sikerül-e össze szovjetgyilkosozni Putyint, és ráhúzni az 1956-os magyar forradalmat az ukránok 2022-es honvédő háborújára.
Orbán Viktor történelemhamistásáról/átértelmezéséről kérdezte Ungváry Krisztián történészt, tekintse meg a csütörtökön élőben sugárzott beszélgetést:
Egyébként Orbán Viktor a pénteki interjújában tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett az orosz és az ukrán fél között, és azzal érvelt, hogy a tűzszünet és a béketárgyalás hozná el a gazdasági megkönnyebbülést, mert amíg a háború tart, és a nyugat szankciókkal válaszol rá, sem az infláció, sem az energiaárak nem fognak csökkeni.
Azt mondta, Brüsszelben a szankciókat "elszúrták", azokhoz ráadásul nem társulnak árcsökkentési javaslatok, ezért most szankciós infláció van és szankciós felárat fizet az ország az energiáért.
Hozzátette: Magyarország minden, az energiapiacára negatív szankció alól mentesítést kapott, de a baj az, hogy a közös európai piac részeként az országra mégis hatással vannak a magas energiaárak.
A végső megoldást a magas energiaárakkal szemben az jelentené, ha az Európai Unió elállna a szankciós politikától - fogalmazott Orbán Viktor, jelezve, ezért nagyon sokat kell még küzdeni.
A jelenlegi árrobbanást egy szankciós inflációnak nevezte. Orbán Viktor szerint ha az Európai Unió belátná ezt, akkor napokon belül a felére eshetne vissza néhány termék, így az energia ára.
Hozzátette: a jelenlegi kormánynak van gyakorlata a pénzromlás kezelésében, hiszen 1998-ban is 10-15 százalékos inflációt örököltek.
A miniszterelnök közölte, mivel a pénzromlás a családokat tartalékaik felélésére kényszeríti, az ellene való küzdelem "valójában egy családvédelmi intézkedéssorozat".