Hiába az ársapka: a házi bejgli összetevői így is 27 százalékkal drágábbak, mint tavaly

Hiába az ársapka: a házi bejgli összetevői így is 27 százalékkal drágábbak, mint tavaly

Noha még néhány hét elválaszt bennünket a karácsonyi ünnepi időszaktól, az élelmiszerek látványos drágulásából már most kiviláglik, hogy egyáltalán nem lesz pénztárcabarát a menü összeállítása a magyar vásárlók számára. Ha csupán a desszertre fókuszálunk, egyebek mellett még némi otthon sütni tervezett bejgli is komoly kiadást jelenthet egyes családoknak.

Az alábbiakban megkíséreljük összevetni az egy és két évvel ezelőtti árakat a mostaniakkal. Ezt pedig egy átlagosnak nevezhető bejgli alapanyagainak áremelkedésén keresztül vesszük górcső alá, hogy kiderüljön,

mégis mennyivel kerülhet többe egy család saját készítésű bejglije idén, mint tavaly, illetve tavalyelőtt ilyenkor.

A kérdés megválaszolásához a KSH által novemberben közzétett, az októberi hónapra (2020, 2021 és 2022) vonatkozó, legutóbbi adatait hívjuk segítségül.

Az már jobbára biztos, hogy a hagyományosan diós vagy mákos töltelékkel készülő karácsonyi finomság sem ússza meg a hazai infláció hatását. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy nem a készen megvásárolható bejgli, hanem egy házilag megalkotott ünnepi sütemény költségvonzatáról van szó, ez utóbbihoz – ha a további extra hozzávalókat leszámítjuk – a következő alapanyagok semmi esetre sem hiányozhatnak a keverőtálból.

Drágulási spirál

Lássuk a bejglink alapanyagainak KSH szerinti árváltozását tavaly és idén október között: a liszt 16 (megjegyzendő, az édesipari liszt 53,4 százalékkal drágult egy év alatt), a margarin 58, a cukor 11,8, a tojás 87,9 (a terméktípus ekkor még nem kapott ársapkát), a tej 47,3, a dió és a mák pedig 28-28 százalékkal drágult a közzétett adatok szerint.

A fentiekből látható, a hatósági áras termékeket – mint a liszt, a cukor vagy a tej – még az ármaximálás sem volt képes teljesen megvédeni egy év alatt, a többi árucikk ára pedig szabályosan elszállt. (Az élesztőről a KSH nem közölt árindex-adatot, az ársapkás termékeknél pedig észlelhető némi eltérés az arányok és a konkrét árak közt.)

A mostanság hazánkban és Európában is jelentős energiadrágulás szintén lényeges szempont, de a neves töltött édesség sütéséhez szükséges rezsiköltséget most nem számoljuk, épp elég beszédes önmagában az is, hogy csak az alapanyagok körében brutális mértékű drágulás következett be az elmúlt 12 hónapban.

A KSH nemrégiben azt közölte, októberben a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, és az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább, miközben 2021 októberéhez képest egy év alatt az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett.

A konkrét fogyasztói átlagárak a statisztikai hivatal szerint így változtak 2021 és 2022 októbere között

  • az ársapkás liszt kilogrammja 211 forintba, míg egy évvel korábban 203 forintba került;
  • a margarin csomagja (200–250 g) 594-re emelkedett a tavalyi 342-ről;
  • az ársapkás cukor esetében az ár 260, míg egy éve 261 volt (csak itt látni stagnálást);
  • 10 db tojás 899-re nőtt 469-ről (csak novembertől lett árstopos);
  • a szintén ársapkás 2,8 százalékos tej literje 282-re emelkedett 273-ról;
  • a tisztított egész dió kilója pedig 5750 forintra drágult, miközben tavaly 4860 volt; (a mákról itt nem állt rendelkezésre ilyen adat a KSH-n.)

Borsos árú bejgli

Ha a felsorolt adatokra támaszkodunk, egy négytagú családnak elégséges mennyiséggel, amiből mindenki kétszer tud enni (8 adag), megközelítőleg így kalkulálhatunk az egyébként fantáziadús hozzávalókkal feltuningolható, ám ezúttal puritánabb recepttel:

Tészta:

  • 500 g finomliszt
  • 250 g margarin
  • 50 g cukor
  • 150 ml tej
  • 1 db tojás + 3 db tojássárgája a kenéshez

Töltelék:

  • 500 g dió és/vagy mák 
  • 250 g cukor
  • 300 ml víz

A pillanatnyilag hozzáférhető hivatalos KSH-adatok alapján tehát 

a lehető leghétköznapibb alkotóelemekből álló bejglink elkészítése több mint 4054 forintos költségre rúgna. 

Ugyanezt a receptet egy esztendővel korábban, tavaly októberben még 872 forinttal kevesebből, 3182 forintból ki lehetett gazdálkodni; 2020 októberében pedig 2886 forintból. 

Az arányokat tekintve 27 százalékkal többet kell szánni a karácsonyi csemege alapanyagaira idén, mint egy éve.

Két év alatt ez több mint 1100 forintos drágulás, és ez 40 százalékot meghaladó pluszköltséget jelent a 24 hónappal ezelőtti viszonyokhoz mérten.

Ráadásul az utóbbi egy évben lezajlott 27 százalékos áremelkedés a hazai 21,1 százalékos inflációnál is több.

A végeredmény nem mellesleg úgy még inkább elgondolkodtató, hogy az összetevők közül több termék is a kormány hatósági áras kategóriájába tartozik – feltéve, ha azok nem hiányoznak majd a magyarországi boltok polcairól.