Bod Péter Ákos az olajszőkítést idéző benzinársapkáról és a Matolcsy-igazságbeszédről

Bod Péter Ákos
Alfahír

Viszonylag ritka, hogy félnyilvánosság előtt ilyen részletekbe menő, kiterjedt kritikát fogalmazzon meg egy jegybankelnök, de

amit az N1TV kamerái előtt Matolcsy György elmondott hétfőn az Országház Gazdasági bizottsága előtt,

az az elemzők számára nem jelentett újdonságot. A magyar gazdaság sebezhető, a gazdaságpolitika nem jó – fogalmazott az Alfahír stúdiójában Bod Péter Ákos közgazdász professzor, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.

Felidézte, hogy

Matolcsy György nemrég még arról álmodozott, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát.

Többek között abszurdnak nevezte azt is, hogy a jegybank a forint gyengülésével „realizált” nyereséget, majd azt forgatta bele az alapítványokba, ahol aztán ezek a pénzek elvesztették közpénz jellegüket.

Beszélgettünk az elszabaduló inflációról is. Bod Péter Ákos arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi 20 százalék fölötti infláció még „faramuci”, ugyanis abban még szerepel a nyomott benzin ár, ez pedig tegnapelőtt megszűnt. Hozzátette, a jegybanknak a kamatpolitikával hűtenie kellett volna a gazdaságot az infláció visszafogása érdekében.

„Ha 22 százalék az infláció, akkor a Nemzeti Bank nem mondhatja, hogy mindent jól csinált, és persze, hogy nem csinált mindent jól”

- szögezte le a közgazdász, majd hozzátette:

„több szerénységet!”

Azt azért elismerte, hogy egy pont után mondhatja azt a jegybank is, hogy végesek az eszközei, hiszen az inflációt itthon nagyban befolyásolja a forint árfolyama, miközben hazánk nemzetközi besorolása a b-kategóriába esik, a szlovákoké, a cseheké pedig például a-besorolású

„Több szerénység kellene a magyar gazdaság intézőitől”

- ismételte meg, ezúttal kibővítve a címzettek listáját. 

Szomorúnak nevezte, hogy 30 évvel a rendszerváltozás után arra a kérdésre kell választ adnia, hogy csődbe kerül-e Magyarország. Szerinte nem, bár gondok lehetnek, de van fölöttünk ma már védőernyő, a Valutaalap és az Európai Unió.

A magyar pénzekről szóló elhalasztott európai tanácsi döntés kapcsán azonban a közgazdász figyelmeztetett, naivitás azt gondolni, hogy a tagállamok miniszterelnökei a magyar ügyben nem néznek át asztalon, és nem veszik figyelembe például az Ukrajnának szánt támogatás, vagy a globális minimumadó vétóját. Bod Péter Ákos szerint a kormány lehetetlen helyzetbe sodorta magát, ostobaságból, vagy makacsságból, vagy valami nehezen magyarázható motívumból.

Matolcsy György azzal sokkolta a kormánypárti képviselőket (is) a hétfői bizottsági ülésen, hogy pénzügyileg a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa hazánk. Ezt úgy magyarázta Bod Péter Ákos, hogy szemben a már hivatkozott Csehországgal és Szlovákiával,

Magyarország a feltörekvő országok közé tartozik, ami már önmagában is probléma.

A Valutaalap Európa-térképén van egy Eurózóna, feltüntetnek egyéb fejlett országokat,

aztán jön az emerging market, Magyarországgal, Ukrajnával, Szerbiával, az "ilyen-olyan isztánokkal", valamint Georgiával.

Amikor minden előkészítés nélkül Matolcsy György rátért arra, hogy az embereknél rengeteg pénz van, és abból lehetne finanszírozni a költségvetési hiányt, akkor a magyar ember elképzel valamit, és jönnek a régi félelmek – kommentálta azt a felvetést, hogy a lakosság párnáiban elrejtett 8 – 8,5 ezer milliárdot be kellene csatornázni a gazdaságba. Bod Péter Ákos szerint

egy ilyen sérülékeny gazdasági helyzetben egy ilyen félmondat hallatán sokan kaphatnak a szívükhöz, és beugorhat a békekölcsön emléke,

ugyanakkor arról beszélt is, hogy szerinte egy EU-tagállamban az állam az emberek megtakarításait nem fogja lenyúlni, bár tíz évvel ezelőtt abban sem hitt, hogy

„elveszik a trafikot a szomszéd nénitől, mégis elvették”.

Matolcsy György hétfőn, Orbán Viktor pedig az őszi parlamenti nyitányon beszélt egy több ezer milliárdos hitelről, amit hazánk a pénzpiacokról venne föl, és energiahatékonysági célokra fordítana. Azt elismerte Bod Péter Ákos is, hogy a magyar energiahatékonyság elszunyókált egy évtizedet, és a rezsicsökkentés bevezetése is marhaság volt ebből szempontból, hiszen visszafogta az alternatív energiaforrások kiépítését, ugyanakkor a pénz ott van az Európai Unióban, nem kell ezért kimenni a drágább pénzpiacra.

Őszintén szeretném, hogy ezek dolgok a menjenek előre, mert a teher a gyerekeinken lesz – fogalmazott, hozzátéve:

ha van olcsó forrás, tessék felvenni, ha van feltételrendszer, tessék megfelelni, amit ők kérnek, ne lopjanak, legyen hatásvizsgálat, ezeket én is kérem.

A hatósági áras benzin bevezetése kapcsán felidézte, hogy azt 2021 novemberében, az országgyűlési választásokra való ráfordulásra időzítve vezették be, aminek a kisember nagyon örült, de végül üzemanyaghiányt okozott. Ennél is érdekesebb volt egy másik meglátása:

„Nekem az a gyanúm, hogy ennek (a gyengülő magyar forint miatt egyre olcsóbbá váló üzemanyag utáni bevétel – a szerk.) egy része külföldre ment, itt nagyon-nagy vagyonok is keletkeztek. Annak idején is volt óriási nagy visszaélés, amikor a dízelt két áron adták, fűtőolajként és motorolajként. Olajszőkítés, ez a régmúlt, reméltem én. De visszajött ez, és nem hiszem, hogy ebben milliárdok ne keletkeztek volna”

- mondta a műsorban Bod Péter Ákos.

Az élőben sugárzott interjút itt tudja megnézni: